Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-11-26 / 45. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. november 26. nyos, hogy a közeli vidékek lakosainak száma hirte len meg fog növekedni, a főváros lakosainak száma pedig ijesztő mértékben megapad majd. Az emberek sorra kimenekülnek a nyugalmas, kényelmes és a mi a legfőbb adómentes vidékre, létrehozni, a főváros annyit rettegett extensiv fejlődését, a mely ellen annyit védekeztek újabban a város urai, — persze csak papiroson. Hiszen el sem képzelhető, hogy ne oda húzódjék a közönség, a hol gondtalanábbul élhet, sőt azzal a pénzzel a mit a fővárosban házbérre és adókra elfizet, ott telket vehet, és házat építtethet, hanem a drága fővárosban maradjon, s itt kapitálisokat fizessen a nagy házbér, házbéradó és más efféle képzelhető és képzelhetetlen czimében. Ezek után vizsgáljuk azt, vájjon nem volna-e czélszerübb, ha már épen arról van szó, hogy több adót kell fizetnünk, egyszerűen a községi pótadót felemelni ? Világos, hogy ez a módja a baj orvoslásának még mindig kevésbbé veszedelmes mint az ügyosztály terve. Czélszerübb a községi pótadó felemelése első sorban azért, mert hisz a házbéradó amúgy is nem más, mint egy újabb faja a községi pótadónak. Ha pedig a házbéradó is csak községi pótadó, minek akkor az adókönyvben ennek az uj pótadónak uj rubrikát nyitni ? Minek kell egy uj adónév kitalálásával deficzitünket örökre emlékezetessé tennünk ? A községi pótadó természetével bir pedig a házbéradó azért, mert mindazok és csak azok fizetnének házbéradót, kik községi pótadót fizetnének, illetve fizetnek is. Az ügyosztály terve szerint ugyanis nem fizetnének adót 0 felsége, a legfelsőbb udvar tagjai, az idegen államok követei, a katonák, vagyis mindazok, kiket a községi törvény kivesz a község hatásköre alól, a kik tehát ennek következtében községi pótadóval nem adóztathatók meg. Az ügyoszály terve szerint, továbbá nem fizetnének házbéradót azok, kik 500 koronánál kevesebb lakásbért fizetnek. Első pillan tra ez humánus intézkedésnek látszik, voltaképen azonban ismét csak a mellett bizonyit, hogy a községi pótadóval állunk szemben. Kik ugyanis azok, kik a székesfőváros lakbérviszonyai mellett 500 koronánál kevesebb lakbért fizetnek ? Jól tudja mindenki, hogy többnyire a napszámosok, a szolgák, a ciijnokok, a házalók, a segéd nélkül dolgozó iparosok és a szegény munkások. Jól tudja már pedig mindenki azt is, hogy a napszámosok semmiféle adót nem tartoznak fizetni, következésképen községi pótadót sem kötelesek; a a napszámosok, a szolgák, a dijnokok, a segéd nélküli iparosok, és a szegény sorsú munkások pedig fizetnek ugyan első osztályú kereseti adót, ennek az adónak azonban olyan a természete, hogy utána községi pótadó ki nem vethető. Az ügyosztályi tervezet, bármily méltányos igyekezzék is lenni, nem ment föl senki olyant a házbér fizetése alól, ki községi pótadót tartozik fizetni, s viszont nem kér senki olyantól házbéradót, ki községi pótadóval meg nem terhelhető. Egy-két kivétel van csak, igy például a székes fővárosban lakó földbirtokosok tartoznak e ritka kivételek közé Ők óriási földadójukat, következésképen óriási községi adójukat is valahol a vidéken fizetik ugyan, de tőlük itteni ideiglenes lakásuk lakásbére után némi csekélyebb házbéradót lehet majd ki- srofólni. Van igenis különbség a házbéradó s a tulaj- donképeni községi pótadó közt és ez abban áll, hogy a községi pótadónak nincs lefelé növekvő adókulcsa. E különbséget világosan megmagyarázza a következő példa: A fentebb már emlitett példa szerint a 2000 korona jövedelemmel biró szegény ember fizet 3%, os házbéradóban 18 koronát vagyis jövedelmének 090 °/o-át a 40,000 kor jövedelemmel biró gazdag ember fizet pedig 60 koronát, vagyis jövedelmének O'löYo át. 3°/o-os községi pótadónál a szegény ember fizet 10% HL o. kér. adóban 200 koronát ezután 3%-os községi pótadó 6 korona vagyis jövedelmének 0‘3%-a a gazdag ember fizet 10 % Hl. o. kér. adóban 4000 koronát ez után 3 %-os községi pótadó 120 kor. vagyis jövedelmének 0*3 °/0-a A különbség tehát a 3 %-os községi pótadó emelés és 3 %-os házbéradó között az,' hogy az
