Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-01-22 / 4. szám
1900. január 22. 15 Czukrászdákban, kávéházakban, gyógyszertárakban rendszerint csak poharazás van engedélyezve. Csak kivételesen, előkelőbb kávéházakban etc. lesz a palaczkbor és sör kimérése is megengedve. Kávémérésben palaczk-bor és sör fogyasztása ezentúl soha sem szabad; e tilalom különbén a kávémérésekről szóló 610/1888. főv. szab.-rendeletben is feli aláiható. Az emberi élvezetre alkalmatlanná^tett (denaturált) szesz külön engedély mellett csak korlátolt kiméröknél s csakis zárt és legalább is félliteres űrméretű edényekben lesz árusítható ; kizárólagos italmérőhelyiségekben ily árut tartani tilos. Korlátlan kimérőhelyiségekben egyéb Kereskedés nem gyakorolható. Ha egy helyiség k fogás alá esik, az uj helyiségbe való utalás oly időtartamban lesz megállapítva, mely lehetővé teszi, hogy az illető fél lakbérleti kötelességének minden utókövetkezmény nélkül eleget tehessen ez a törvény humánus intézkedése az eddigi panaszokkal és sok lehetetlen intézkedéssel szemben, melyek a kisekzistentiákat nem egyszer megsemmisíteni voltak képesek. Ha még megemlítjük, hogy jogi személyek is nyerhetnek italmérési engedélyt és hogy a szándékos lerészegités az engedély megvonását vonja maga után, a törvénynek a székes-fővárost általán érdeklő rendelkezéseit kimentettük. Dehogy még messze vagyunk azon intézmények létesítésétől, melyek nyugaton hatóság és társadalom együttes közreműködésével oly bámulatos eredményeket hoztak létre, azt lapunkban már egy alkalommal kimutattuk. E kérdésre legküze- ebb még visszatérünk. Az ipartanács működéseA kereskedelmi miniszter kezdeményezésére néhány évvel ezelőtt megalakult Budapesten az jpartanács, melynek feladata lenne iparügyekben, elsősorban pedig iparkihágási ügyekbpn a közigazgatási hatóság mellett informativ és véleményező szolgálatokat teljesítsen. Ezzel a nagyon is a közönség és a szakkörök érdekét érintő ügyek tisztán bürokratikus elintézését akarták ellensúlyozni. Az ipartanács meg is alakult, de a fővárosi tanács soha meg nem hallgatta. Az intézmény tehát halvaszületett. — A kereskedelmi miniszter most mindenképpen életre akarja kelteni az ipartanácsot. Erélyes hanga leiratot küldött a fővároshoz, hogy az ipartanács eddigi működése felöl tizenöt nap alatt tegyen jelentést s szükség esetén intézkedjék az uj tagok megválasztása tárgyában. Az ipartanácsnak az utóbbi években a közigazgatási bizottság részéről Freyber- ger Pál és Csepreghy János voltak a rendes, Kölber Alajos és Forgó István a póttagjai. A kereskedelmi és iparkamara rendes tagokul Ullmann Emilt és Madary Gábort, póttagokul Schmidl Sándort és Rausch Férenczet választotta meg. Ezeknek a mandátuma a múlt év végével lejárt, a tanács ennélfogva ma átirt a kereskedelmi és iparkamarához, hogy az ipartanács uj tagjainak választását haladéktalanul tartsa meg. A választás megtörténte után tesz a tanács jelentést a miniszterhez. Gyárak szaporodása a Lipót városbanAz V. kerületi elöljáróság ma terjesztette a tanács elé a kerület területén a múlt év második felében fenállott gyárakra vonatkozó kimutatást. E szerint a Lipót-vái’osban a legutóbbi félév alatt kettővel megszaporodott a gyárak száma. — Egy müjég-gyár alakult, mely 30 lóerejü gőzgéppel dolgozik és nyolez munkást foglalkoztat és eczetgyárat alapítottak, amely kézi erővel működik. A szerkesztő üzenetei. M. V. A kérdésére, hogy Földes Bélát miért nem hivták mega telepítési ankétre, magyarázatot nem adhatunk. Mert nem hihetjük, hogy Darányi minisztert valami ammozitás vezette volna Földes Béla egyetemi tanár irányában, mert megírta nagyszabású kvótatanulmányát. Pedig Földes Béla szakképzettsége s e téren kiválósága általánosan ismeretes s igy az ankétből csak évedésből maradt ki. janija mac^dt a t. fiözönoéy jiyyeímóíe ídzmeí omddozati oz> leg fiioeív&, vayy (ey nayijoMö&ezü nyomtatod nyomat dio&eo hivitd&en ío jutányos azon
