Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-01-22 / 4. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. január 22. nincs kedvük a rendőrkapitányságok előszobáiban sze- dett-vedett nép között órákhosszat ücsörögni. A cselédbejelentő kötelezettsége ma már semmi, mert a cselédkönyv adatait a gazda nem ellenőrizheti, azt pedig sem a helyszerzők, sem a rendőrség nem tudatja vele, hogy a könyv tulajdonosa és szolgálatba álló egyén azonos-e s nem valami erkölcsileg teljesen elbukott egyént fogadott-e házához. Ezúttal nincs szándékomban a cselédmizériákat végig felsorolni, csak konstatálni kivánom azt a tényt, hogy a hüteten, megbízhatatlan, rósz erkölcsű cselédnép könnyelmű elhelyezése a cselédmizériák egyik oka. Az ilyen személyek ellenőrizésére a hatóságnak nagyobb gondot kellene forditania, mert tagadhatatlan hogy a gyakori változásokat a szolgálatot vállalók roszasága idézi elő. Anélkül, hogy a szolgálat vállalást egyesekre lehetetlenné tegyék: a hatóság megváltoztathatja a czelédigazolványok kiállítását, mert sokan és nem ok nélkül — a mostani cselédigazolványok, vagyis a cselédkönyvek tökéletlen rendszerében keresik a bajok egyik forrását. A cselédkönyvek igen felületes adatokat tartalmaznak a cselédek személyi viszonyaira vonatkozólag, úgy, hogy a gazda a cselédkönyv nyomán semmi alapos értesülést nem szerezhet a cseléd múltjára, kilétére vonatkozólag és legkevésbé sem ellenőrizheti, vájjon az ajánlkozó cseléd jogos tulajdono- sa-e a felmutott könyvnek. Gyakran megesik, hogy rovott múltú, ösmeretes tolvajok, szédelgők, megszökött fegyenczek jutnak cselédkönyv birtokába. Ha másképp nem, hát lopják valahol a könyvet, a felületes és egyébként sem komoly személyleirás semmi bizonyítékul sem szolgál. A gazda gyanútlanul felfogadja és csak akkor ébred a valóra, mikor már kárt szenvedett. A rendőrségnek mielőbb reformálni kellene a cselédkönyveket. Be kellene hozni az arczképes cselédigazolványokat. A cselédkönyvért jelentkezőknek a könyv kiállítása alkalmával hü fényképet kellessen a hatóság előtt bemutatniok, hogy a képet hivatalos utón a könyvbe illeszszék s belepecsételjék. Ezzel az újítással legalább — egyelőre — a könyvlopásokat lehetne meggátolni. A régi városháza szobrai. A régi városház homlokzatát tizenegy kőszobor díszíti. Az épület lebontása alkalmával a szobrok eddigi rendeltetése megszűnik. Mérő János fővárosi bizottsági tag arra kérte a tanácsot, hogy a szobrokat a Svábhegyre szállíttassa s ott az erdő tisztásain állítsák fel. A mérnöki hivatal a kérelem teljesítése ellen nyilatkozott, mert a szobroknak különösebb műbecsük nincsen s a helyre szállítás és felállítás körülbelül 7000 frtnyi költségét nem érdemelnék meg. — Ugyancsak a mérnöki hivatal ma ebben az ügyben újabb előterjesztést tett a tanácsnak. Ezúttal azt indítványozza, hogy a tizenegy szobrot szállíttassa ki a tanács a városligetbe s a tó partja körül helyeztesse el. A szobrok szilárd kőanyagból készültek s kár lenne őket egészen elpusztulni engedni. A városligeti tópartját csinos parkocskákkal környezve igen élénken díszítenék s a szemnek kellemes hatást csak növelné az a körülmény, hogy a kőszobrok a régi Pest egyik legnevezetesebb épülelének emlékét hirdetnék a késő utódok előtt. A városháza szobrait csinos talapzatokra állítanák és egy-egy kis parkocska közepébe helyeznék. A terv annál életrevalóbb, mert kivitele a szállítással, elhelyezéssel és parkozó munkálatokkal együtt sem kerülne 1500 —200) frtnál nagyobb költségbe. A bűnügyi statisztika reformja. A belügyminiszter körrendeletben utasította az összes hatóságokat, hogy a bűnügyi statisztikai adatszolgáltatásnak a kihágásokra vonatkozó részében az eddigitől egészen elütő, uj eljárást kell követniük. A kihágások statisztikájára a miniszter kiváló súlyt helyez, s azért e téren gyökeres reformokat léptet életbe. A hatóságoknak az egyes ügyekről újonnan összeállított ügylapokat kell kitölteniük. Az ügylapokat az országos központi statisztikai hivatal szerkesztette, s annak lehet azokat beszerezni. A belügyminiszter rendelkezése következtében ma a kereskedelmi miniszter is körrendeletét bocsájtott ki, melyben bűnügyi statisztika teljessége érdekében utasítja az összes alsófoku iparhatóságokat, hogy az ügykörükben előforduló mindenféle kisebb kihágás! ügyekről is állítsanak össze pontos nyilvántartási adatokat. Az elöljáróságok kötelesek ezentúl a legcsekélyebb kihágási ügyekről is ügylapokat nyújtani be az orsz. statisztikai hivatalhoz. Az uj rend 1900. január 1-ével lép életbe, miért is a miniszter elrendelte, hogy az újév óta eddig letelt időről most egyszerre állítsák össze a kimutatásokat, ezentúl pedig a megszabott kisebb időközöket pontosan tartsák be. Utólagos költség a kőbányai plébánia építkezésénél A Lingel Károly-féle első magyar faáru és bútorgyár a kőbányai templom berendezéséhez a főváros megbízásából két polgármesteri stallumot és két gyóntató széket készített. A tanács át is vette a megelégedésre szállított tárgyakat s kiutalványozta a szerződésben kikötött összeget. — A butorgyáros ma kérvényt adott be a tanácshoz, melyben, még 3000 frtot kér pótlólag kiutalványozni, mert különben a szállított munkáknál igen érzékeny veszteséget szenved. A művezető kívánságára ugyanis a ezég tölgyfa helyett a sokkal drágább diófa anyagból készítette el a templomi bútorokat s a stilszerü berendezéshez méltóan több művészi kivitelű díszítéssel látta el, mint ameny- nyit a megrendelés alkalmával kikötöttek. A ezégnek egyik reménysége az volt, hogy a tárgyakat a párisi kiállításon is be fogják mutatni, azonban ebből sem lesz semmi. Kénytelen tehát a tanács méltányosságához folyamodni. A főváros és a pénzügyi kormányA főváros törvényhatósági bizottsága 1894-ben a kaszárnyák megváltása alkalmával olyan egyezséget kötött a pénzügyminiszterrel, hogy a főváros az uj épület helyén keletkező házcsoportok között megnyíló terek és közutak gondozását csak azzal a feltétellel vállalja magára, ha a pénzügyi kormány az utak teljes berendezéséről már előzőleg gondoskodik, így a kincstárnak kell az utak összes földmunkáit is kiépíttetni. Erről az egyezségről azonban a kormány, sőt maga a főváros is megfeledkezett. Ma a mérnöki hivatal tett előterjesztést a tanácsnak, hogy a pénzügyi kormánynál a késedelmes munkák elintézését sürgesse meg. Legfőbb pedig, hogy az újépület helyén létesült legszükségesebb fő útvonalakat a tavasz- szal már kiépítsék és teljesen berendezzék. A mérnöki hivatal e részben azt javasolja, hogy a főváros a minisztertől abban az esetben, ha az utak berendezését sürgősen végrehajtatni hajlandó nem lenne, — 234000 korona kiulalványozását kérje. Ebből az összegből maga a főváros elkészíttethetné azokat a sürgős munkálatokat, amiket a kormány végrehajtatni eddig elmulasztott.