Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-10-15 / 39. szám
14 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. október 15. évi XIII. t. ez. 3. §.-a a kereskedelmi minisztert hatalmazta fel a vasárnapi munkaszünet alóli kivételek megállapítására, az 1892. mírczius hó 5-én 14.837. sz. a. kibocsátott miniszteri rendelet pedig r em tesz kivételt sem az élelmiszereket árusító üzletek, sem különösen az u. n. csemegekere kedők javára, mely elnevezés különben sem találó, mert ezt a főváros összes fűszerkereskedőire lehet alkalmazni. Sőt a miniszteri rendelet kifejezetten a munkaszünet alá tartozóknak jelenti ki az összes mészár S-, hentes-, fűszer-, tor-, thea-, csemege-, lisztkereskedéseket és szatócsüzteteket. Ugyanezen álláspontot foglalta el a budapesti kereskedelmi- és iparkamara is a kereskedelmi miniszternek adott véleményében. A nagy közönség, mely oly gyorsan alkalmazkodott a vasárnapi munkaszünethez, bizonyára meg fog nyugodni ezen néhány kevés üzlet zárvatartásába is, ha fel fog világoúttatni arról, hogy egyes üzleteknek kivételes kedvezményezése a legérzékenyebben sújtaná az összes többi, ezen üzletághoz tartozó kereskedőket, kiknek száma több ezerre rúg.“ Eddig a nyilatkozat. A fűszerkereskedök meggyőző érvelését imm vonja kétségbe senki sem. A magunk részéről csupán egyetlen megjegyzésünk van az egész dologhoz. Az az egy, bogy a kereskedők és üzletemberek érdekharczánál előbbre való a közönség érdeke. Azé a közönségé, a mely vasárnap épen úgy ki akarja elégíteni étvágyát, mint egyébkor. Nem igazság és épen nem helyes dolog, hogy vasárnap az élelmiszer kereskedésekből ne lehessen egyetmást beszerezni. Ilyen dologban nem lehet arra hivatkozni, hogy módjában áll a közönségnek szükségletének fedezéséről vasárnap reggel már előre gondoskodni. Igen sokszor, különösen nyáron csaknem 1 hetetlen ez. De meg hol van az megírva, hogy például a szerény körülmények között élő középosztályu, vagy épen garzon ember már reggel, vagy előtte való nap tudja azt, vájjon estére mit fog cselekedni Elmegy e vendéglőbe vacsoráim, főzet-e otthon, vagy hozat ennivalót a hentestől, vagy csemegekereskedőtől. Hát a vendégekkel meglepett házigazdáról beszéljünk-e? Vendéglőre szorul okvetetlenül, mert az üzletek zárva vannak. A vasárnapi munkaszünet áldását át kell éreznie minden jó indulatu és józan cszü embernek. Az is kétségtelen, hogy a fokozatos kiterjesztésén kell törekedni a lehető legszélesebb körben, nem pedig a megszorításán, megnyirbálásán fondorkodni. Ámde annyit talán lehetne engedni a szigorúságból, hogy az élelmiszer kereskedések rendelkezésére állhassanak lehetőleg mindenkor a reájok s/.oruló közönségnek. Talán lehetne módot találni arra is, hogy ezeknek az üzleteknek a személyzete is részesüljön valamiképen a munkaszünet örömében. Legyen köteles a kereskedő szabadidőt biztosítani segédjének s legyen ez a conditio sine granon-ja az üzlet nyitvatartásának. így az üzletemberek jogos érdekeit is megvédenék, a munkaszünetet se szegnék meg és a mi a legfőbb a közönség igénye is teljes kielégítést nyerne. A mostani formájában a fűszerkeresbedők és csemegekereskedők vitája nem közügy. Többé ke- vésbbé jogos küzdelem, de csak egymás ellen, és nem a közjó érdekében. A magyar leszámítoló és pénzváltó bank nj iparvágánya A magyar leszámítoló és pénzváltó bank uj iparvágányt fektetett le Dunapart mentén az elevátor szomszédságában. A bank most az iránt folyamodott a tanácshoz, hogy ezt a körülötte levő fővárosi területet használatba vehesse. A tanács ma a kérelemnek helyt adott és a területek használatát visszavonásig engedélyezte. 57832. 1900.—X. számhozÁrlejtési hirdetmény. Budapest székesfőváros tanácsa a székesfőváros köztisztaság czéljaira az 1901. évi márczius hó 1-től 1904. évi február hó végéig terjedő három éven át szükséges évenkint mintegy 400.000 crb, szóval négyszázezer drb. nyirfaseprő szállításának biztosítása iránt ezennel nyilvános árlejtést hirdet. Felhivatnak ennélfogva mindazok, kik ezen szállításra vállalkozni akarnak, hogy magyar nyelven szerkesztett és egy koronás bélyeggel, valamint az árlejtesi feltételekben kikötött bánatpénznek a székesfőváros központi pénztáránál készpénzben, takarékpénztári könyvecskében, vagy a székesfővárosi hatóság által biztosítékul elfogadhatóknak kijelölt értékpapírokban letételét igazoló nyugtatványoyal ellátott Írásbeli ajánlataikat lepecsételve 1900. évi november hó 28. napjának d. e. 10 órájáig Viola Imre tanácsnok ur vagy helyettese kezéhez (IV. kér., Központi városháza II. em. 54. ajtó) nyújtsák be. Az elkésve benyújtott vagy utóajánlatok, valamint az oly ajánlatok, melyek a fent előirt kellékeknek meg nem felelnek, figyelembe vétetni nem fognak. A székesfővárosi tanács fentartja magának azon jogot, hogy a beérkezendő ajánlatok bármelyikének el, vagy el nem fogadása felett szabadon határozhat. A fenti szállításra vonatkozó árlejtési feltételek a tan- X. ügyosztályban ugyancsak a központi városháza II. em. 54. ajtó sz. a. naponkint a hivalalos órákban megtekinthetők és kaphatók. Budapesten, 1900. október hó 1-én. A székesfőváros tanácsa. Hirdetések.
