Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-01-22 / 4. szám
1900. január 22. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS A jótékony egyesületek ellenőrzése. A múlt év folyamán tömérdek panasz merült fel néhány, a jótékonyság czégére alatt működő egyesület üzelmei miatt. A belügyminiszter és a főváros együttes erővel igyekezett a jótékonysági panamákat felderíteni, de ez a törekvés a száz számra tenyésző rendetlen és ellenőrizhetetlen egyesületek ügykezelésén hajótörést szenvedett. A kormány felhívására a főváros elhatározta, hogy az egyesületek ellenőrzésére szigorú szabályrendeletet alkot, az egyesületek keletkezését pedig a lehető legnagyobb mértékben korlátozza. Az ellenőrzésre vonatkozó szabályrendelet, amelynek tárgyalását jövő héten kezdik meg, a következő : Szabályrendeld a székes-főváros területén működő jótékonysági egyesületek ellenőrzése ügyében. 1. §. A jótékonysági egyesületek működése felett való ellenőrzést az 1873. évi április hó 29-én 1394. ein. szám alatt és az 1875. évi május hó 2-án 1508. ein. szám alatt kelt belügyminiszteri rnndeletek alapján a kerületi elöljáróságok gyakorolják a részükre megállapított szolgálati utasítás értei méhen. 2. §. Tartozik minden jótékonysági egyesület a székhelyét és ügyvezető igazgatójának nevét az egyesület működésének megkezdésétől számított 8 nap alatt, a székhelyben vagy az ügyvezető igazgató személyében történt változást, a változás megtörténtétől számított 8 nap alatt az illetékes kerületi elöljáróságnál bejelenteni. Amennyiben az egyesület a székhelyét más kerületbe teszi át, a változás a régi székhelyre illetékes elöljáróságnál a fentebb megállapított határidő alatt bejelentendő, mely az uj székhelyre illetékes kerületi elöljáróságot a változásról 8 nap alatt hivatalból értesíti. A ma már működő jótékonysági egyesületek tartoznak székhelyüket és az ügyvezető igazgatójuk nevét jelen szabály- rendelet életbeléptétől számított 8 nap alatt az illetékes kerületi elöljáróságnál bejelenteni. 3. §. Tartoznak a jótékonysági egyesületek a zárszámadásukat, a mérleget, továbbá amennyiben költségelőirányzatot és évi jelentést készítenek, a költségelőirányzatot és évi jelentést is, azoknak megállapításától számított 30 nap alatt az illetékes kerületi elöljáróságnak hiteles másolatban bemutatni. 4. §. Nyilvános, vagyis az egyesületi tagok körén kívül gyűjtések az 1897. évi 33100. számú belügyminiszteri rendelet értelmében csakis polgármesteri engedély alapján eszkö- zölhetők. 5. §. Tartozik a kerületi elöljáróság panasz esetén az illető jótékonysági egyesületnél azonnal vizsgálatot tartani s az állam vagy az egyesületi tagok érdekében minden törvényes intézkedést felelősség terhe alatt megtenni, tartozik továbbá fontosabb esetekben a panaszokról s az azok következtében tett intézkedésekről esetről-esetre a tanácshoz jelentést, esetleg az egyesület felfüggesztése iránt előterjesztést tenni. Szabálytalanság esetén a vizsgálat folytán felmerült költségeket a szabilytaUnvíg)t okozó egyesületi közeg, ennek va gyontalansága esetén pedig az egyesülőt tartozik viselni. Ezek a költségek közigazgatási végrehajtás utján hajtandók be. 6. §. Tartozik a kerületi elöljáróság saját közegei utján a kerületében működő minden jótékonysági egyesületnél legalább egyszer vizsgálatot tartani annak megállapitása végeit, hogy az illető egyesület a jóváhagyott alapszabályainak korlátain belül müködik-e ? Szabálytalanság esetén a kerületi elöljáróság az 5. §.-ban említett eljárást követi. Ily vizsgálatok folytán az egyesületek, vagy annak közegei ellen költségek nem számíthatók fel, kivéve azt az esetet, ha tényleg szabálytalanság állapíttatott meg, mely esetben a költségek az 5. második bekezdése értelmében viselendök. 7. §. A vizsgálatot teljesítő hatósági közeg úgy az 5. mint 6. §§.-okban említett esetekben a tapasztaltakról a kerület elöljáróságnak jelentést tesz, maga azonban utasításokat az. egyesület részére nem adhat. 8. §. Jelen szabályrendelet 2. és 3. §§-nak áthágása kihágást képez és a székes-fővárosi szegényalap javára fordítandó 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén pedig 5 napig terjedhető elzárással büntetendő. A 4. §, áthágása az 1897. évi 35100. számú belügyminiszteri rendelet értelmében kihágást képez és 200 koronáig terjedhető pénz- büntetéssel, behajthatatlanság esetén pedig 10 napig terjedhető. elzárással büntetendő. 9 §. Jelen szabályrendelet 2. és 3. §§.-nak áthágása folytán keletkező k'hágási ügyekben I. fokban a kér. elöljáróság, II. fokban a székes-fővárosi tanács, III. fokban a m. kir. belügyminiszter ítél. 10. §. Jelen szabályrendelet annak kihirdetése után 1 hó múlva lép hatályba. A vámvonalak kihelyezése. A főváros, a csempészés megakadályozása végett, nagy területre kiterjesztette a vámhatárait s ezekre az uj vonalakra 400,000 frt költséggel uj pénzügyőri laktanyákat emelt. Az építésnél, amelyet tavaly júliusban adtak ki, első ízben alkalmazták azt az elvet, hogy a nagyvállalkozók mellett a kisiparosokat is bevonták a vállalkozásba. A megosztott munka kiadásainál a főváros átlag 20% engedményt nyert a vállalkozótól. Augusztus elején kezdték meg az építést, amelyet az összes szakkörök megelégedésére deczember végével teljesen befejeztek. Az építést Schwendtner József főmérnök vezette. Összesen 52 épületet emeltek, amelyeket a főváros és a pénzügyi kormány ez év január 1-én vett át a műszaki vezetőktől. A vámvonalak kiterjesztése ezzel befejezett lett. A főváros és az állam a kiterjesztés következtében évenkint 100,000 frttal több jövedelmet húznak a fogyasztási adókból. A felépített ingatlanok elhelyezése és a épitési költség hozzávetőleges végösszege a következő : A két emeletes vámházak helye: Üllői-uton, Kőbányai-uion, Fehér-uton, Kerepesi-uton, Erzsébet királyné-uton, Váczi-uton, Fehérvári utón, épitési költség: 206414.76 frt. A Vámellenó'ri ház ik helye : Üllői-uton, Kőbányai-utón, Fehér-uton, Kerepesi-uton, Erzsébet királyné-utján, Váczi-uton, Fehérvári-uton, Lászlóvszky-uton, épitési összeg: 13457.41 frt.
