Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-09-17 / 35. szám

III. évfolyam. Budapest 1900. szeptember 17. 35. szám.

KÖZIGAZGAT A SI HETILAP

pLOF IZET ESI ára;

Egész évre

................................12 Kor.

Fé

lévre.....................................6 Kor.

Szerkeszti és kiadja. :

DR’ BARTHA SÁNDOR.

£ZERKBSZTŐ8ÉO Éa KIADÓ:

IV. kér., R9áltanoda-utcza 5. szám.

Zichy Jenő gróf múzeuma.

Az ösmagyarok hazájának fáradhatatlan kutatója, a magyar ipar agilis pártfogója, a mindenütt jelenlevő és mindenre ráérő Zichy Jenő gróf múzeumot alapitott az ösmagyarokra vonatkozó emlékekből, a modern magyarság okulására és gyönyörűségére.

A nemes gróf derék tettének jutalmát nem mérték ki fukar kézzel a közvélemény szócsövei, sőt az írott betű erején kívül talán még becsesebb babért szerzett az áldozatra kész föurnak a hálás és elismerő köztud.it, mely a közönség lelkében gyökeret vert s alkalmanként kifejezésre talál.

Budapest székesfőváros tanácsa az általános közérzületben rendszerint részt szokott venni. Vádolhatják ezt az egyébként kiváló és intelligens testületet sok mindenfélével, —gáncsolhatják egyes ténykedéseit, kárhoztathatják néha maradi czopfosságát, s találhatnak benne mint közigazgatási tényezőben bármennyi hibát, szemére vethetnek számialan tévedést, — abban az egyben azonban mindeddig szó sem fért hozzá, kritika fel nem ért hozzá, hogy hazafias, a nemzettel egyet érző testület ne lenne.

Lett légyen szó komoly kérdésről bármikor, a főváros tanácsa nagy és kis időkben a közönség érzelmével közösséget tartott, hangulatait, lelkesedését mindenkor átérezte, — vele együtt gondolkozott és tett, ha a cselekvés ideje érkezett el.

A magyar nemzet és még közelebbről, a főváros közönségének szivéhez a sokat gáncsolt tanács sokkal közelebb áll, hogysem fel lehetne tenni róla, hogy a Zichy Jenő gróf hazafias akczióinak értékét fel ne ismerné és át ne érezné azt a jelentőséget, a melylyel a Zichy-muzeum megalapítása —- nemzeti, kulturális és tudományos szempontból egyaránt bir és át ne látná azt, hogy ennek az intézménynek a felállítása a fővárosra már csak gazdasági érdekekből is mennyit jelent.

Mégis épen a Zichy-muzeum ügyében, — épen Zichy Jenő gróffal szemben tanúsított a főváros tanácsa a legutóbbi napokban olyan különös eljárást, olyan jellemezhetetlen közömbösséggel, a mit világos fejjel megmagyarázniis alig lehet.

Kis dologról volt szó, egy kis figyelemről és előzékenységről, a mit a fővárosnak önmagától kellett volna felajánlania, — se helyett rideg visszautasítást láttunk, — udvarias kérő szóra feleletül.

Gróf Zichy Jenő intézett kérelmet a fővároshoz, hogy a Rózsa-utczában immár felépült múzeuma előtt zajtalan utczaburkolatot létesítsen, mivel a múzeumot nemsokára meg akarja nyitni a nagy közönség számára.

A tanács egyszerűen elutasította a kérel met. Elutasította pedig azzal a megokolással, kogyaRózsa-utczaaszfaltozását ezl időszerűit közforgalmi szempontok meg nem követeik, annak költségeire most még fedezet rendelkezésre nem áll, s egyébbként is a főváros közmunkaprogrammjában ennek az utczának a burkolása csak mint a későbbi idők feladata szerepel.—Felhívja egyébként a tanács a VI. kerületi elöljáróságot, hogy a kérdést tanulmányozza, hogy azokról a módozatokról, a melyek szerint esetleg az aszfaltozást legalább részben végre lehetne hajtani, tegyen előterjesztést.

Eddig a „zajtalan“ határozat. Szép csendesen hozták meg, mondhatni suttyomban, a mint az a zajtalan burkolathoz illik. Nem i publikálták; de megvan, hivatalos papiros írva, antracin tintával, s valamikor egyik re szét tölti majd be a tanács levéltárának, f szegény papiros meg fog sárgulni idő eV szégyenében.