Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-09-10 / 34. szám

MAGYAH SZÉKESFŐVÁROS 1900. szeptember 10. gyárral, amely kész- és silány — áruival elárasztja a közönsé­get. A gyár a kész czipő-a'kotó részeket külföldről hozatja, ott készilteli a czipőfelsőrészeket, talpakat stb., temesvári, telepén pedig csupán összeállitja a czipőket. — Ez a köiülmény, hogy t. i. a czipőalkatrészek külföldön készülnek igen érzékeny vesz­teséget jelent a magyar czipészeknek. — A gyűlés elhatározta, hogy a czipf sz-csizmadia-munkások és kisiparosok szeptember­ben tartandó kongresszusának napirendjére tűzi a temesvári Mödlingi czipögyár szubvenczionálásának ügyét. A kivándorlók ellen­A belűgyministeriumba nap-nap után érkeznek jelentések a törvényhatóságoktól, amely jelentések az Amerikába való ki­vándorlás fokozatos terjedése miatt panaszkodnak s annak megakadályozását kérik. A belügymiuister most körrendeletét bocsátott ki, amelyben a hatóságoknak meghagyja, hogy min­den törvényes módot használjanak fel a kivándorlás meggát- lására. Figyelmezteti azonban a miniszter őket arra, hogy a kény­szert nem tartja czélszerünek a kivándorlás meggátlására. A törvényhatóságok arra igyekezzenek, hogy i Kitűnő közigazgatás­sal és körültekintő közgazdasági intézkedésekkel vegyék elejét a kivándorlásnak. — A kivándorlási ügynökökre éber gondja legyen a hatóságoknak s ezekkel az 1881. évi XXXVIII. t.-czikk recdelkezéséhez képest bánjanak el. — Az útlevelekre nézve azt mondja a miniszter, hogy azokat lehetőleg gyorsan kell a kérelmezőnek kiállitani, hogy azon idő alatt, amig az útlevél kiál­lítása tart, a kivándorló ügynökök kezébe nekerüljön. — Újabb időben olyan nyomtatványok érkeznek az országba, amelyek a kivándorlásra csábitják a népet. — Ezeket a nyomtatványokat posta csomagokban csempészik az országba, mivel más alakban a behozataluk tiltva van. A miniszter most erélyes hangon fel­hívja a hatóságokat, hogy lelkiismeretesen ügyeljenek fel arra, hogy azok a nyomtatványok ne kerüljenek a nép kezébe. A keleti pályaudvar előtti park kisajátítása­A főváros tudvalevőleg kisajátította az állam­vasutak tulajdonában lévő ama háromszög alakú park egy részét, mely a keleti pályaudvar előtt terül el, s a Baross Gábor szobrának szolgál keretéül. A park­nak a város felőli részén, a Kerepesi ut torkolatánál éltéi ülő téren rendkívül megnagyobbodott a közforga­lom. A teret minden irányban a villamos vasút sin- hálózata szeli át, s ezenkívül itt torlódik össze a m. kir. államvasut, a czinkota h. é. vasút, Tattersal, posta, városliget és négy-öt szomszédos főútvonal forgalma is. A fővárosnak a közlekedés megkönnyítése okából volt szüksége a Rottenbiller-utcza, Kerepesi ut, Köz- temető-ut és Csömöri-ut összeszögelésénél, a nyugati részéből 124. 50— négyszögölnyi területre. Ebből a czélból a magyar államvasutak igazgatóságával meg­kötötték a kisajátítási egyezséget, az erre vonatkozó szerződéseket és nyilatkozatokat ma a kereskedelmi miniszter is jóváhagyta s igy az jogérvényessé vált. A közczélu kisajátítás után az 1881. évi XLI. t. ez. 63, és 64 §-ai értelmében bélyeg és kincstári vagyon­átruházási illeték nem jár s igy a tanács ma a bé- lyegtelenül kiállított egyezséget az érdekelt hivatalok­kal és testületekkel közölte, a tiszti ügyészséget pe­dig utasította, hogy az uj közterület tehermentes te­lekkönyvi bejegyeztetését eszközölje ki. Kellemetleu szomszédság. A váczi-utczai városháza, — a melyet még csak nemrégen is uj városházának nevezte k— kellemetlen szomszédtól fog meg­szabadulni legközelebb. Egyik tőszomszédjának udvarán áll rég­től fogva egy szivattyús kút, mely egészen reá támaszkodik a városháza falára. A kút vizétől átnedvesedik a városháza vas­tag fala, s nemcsak a szomszéd hivatalos helyiségeket teszi nedvessé, hanem alaposan megrongálja magát a tűzfalat is. A taDács a mérnöki hivatal javaslatára elrendelte, hogy a régi kutat sürgősen távolítsák el. Csatornázás az Oszlop-utczában. Egyik Oszlop-utczai háztulajdonos, a ki különben kér. főmérnök régi idő óta kéri a fővárost, hogy az Oszlop-utczában készittesse el a csatornákat. A főváros azonban ismételten azzal utasította el a kérelmet, hogy a csatornázás költségeire ez idő szerint még nincs fedezet, azonban eleget fognak majd a folya­modó kívánságának tenni, mihelyt arra rákerül a sor. A ház- tulajdonos azonban nem érte meg evvel a vigasztalással, hanem megújította a kérelmét s a beadványa mellé hozzá csatolta a szükséges 900 koronát előlegül a fővárosnak. Készittesse el a csatornázást ezen a pénzen, és térítse meg neki — majd ha rá kerül a sor. A tanács pedig érti az okos beszédet, azt is átlátta, hogy az Oszlop-utczában a csatorna csakugyan égetően szükséges, s elrendelte, hogy a munkát haladéktalanul kezdjék meg. A jövő költségvetésig felhasználja a költségekre a háziúr előlegét. Közgazdaság A magyar sertések Ausztriában Az osztrák belügyminiszter arról értesítette a magyar földművelésügyi minisztert, hogy a Magyaror­szágnak és Horvát-Szlavonországnak az Ausztriába való sertéskivitel tekintetében a sertés vész miatt zár­lat alatt levő területéről származó egészséges serté­seknek Bécsbe való szállítását kivételesen és külön szigorú rendszabályok kikötésével megengedte. A ser­téseket kizárólag vasúton és közvetlenül csak Bécsbe a B Produktiv Geselschaft der Wiener Fleischselcher" vágóhidjára lehet csupán szállíttatni, minden egyes alkalommal azonban a magyar földművelésügyi mi­nisztérium, vagy a horvát országos kormány 'közvetí­tése utján a cs. kir. osztrák belügyminisztertől eset- r öl-esetre külön engedélyt kell kérni a szállításra. —

Next

/
Thumbnails
Contents