Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-06-25 / 26. szám
1900. junius',25. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS A gellérthegyi sziklarobbantások. A bányakapitányság határozott a gellérthegyi sziklarobbantások ügyében. Határozata szigora Ítélet az egész könnyelműen kezdett munkára nézve, amelynek a megkezdett módon leendő folytatását eltiltja. A bányakapitányság határozatában — amelyet kivonatosan alább közlünk — néhány igen érdekes tételt találunk. „A közmunkatanácsot, — mondja a határozat,— azzal vádolja a Ráczfürdő tulajdonosa, hogy a felfakasztott forrásvizét csatornákon a Rudasfürdőbe vezette csak azért, hogy munkálatai ellen a főváros nehézséget ne támasszon.“ „A nagy óvatosságot kívánó munkákat vállal- lalkozóra bízták, hogy a munkaközben előforduló balesetekért — ilyen a források oktalan megbolygatása — a hatóságokat közvetlenül ne lehessen felelősségre vonni“. .Sem a közmunkatanács, sem a főváros nem járt el szabályszerűen a munkálatoknál, mert végleges építési engedélyt egyik hatóság sem szerzett.“ Ezekre a vádakra a bányakapitányság nem terjeszkedett ki, nem tartotta magát kompetensnek. Kár, mert az egész ügy a hivatalok egymás között való háborúskodásává fajult, nyilvánosságra alig kerül, s igy mindakét hatóság megmenekül a rázúdult felelősség alól. A kapitányság határozata főbb pontjaiban az: A bányakapitányság kimondja, hogy a robbantásokat eltiltó első rendelkezését ez úttal is fentartja. Azt a csatornát, a melyet a Rudasfürdő gépháza me- gett levő ut átjáró mentén ásattak, be kell tömetni még pedig dolomit kőtörmelékkel, a melyet czemen- tes beton réteggel fednek be. Az ut közepén ásott árkot, a melyet a szennyes vizek levezetésére szántak, ugyancsak be kell tömetni. Az összes csővezetékeket, csatornákat az úttest Duna-felé eső részében kell elhelyezni és végül a dolomit sziklákban a további behatolást cs *kis szakértő geológus jelenlétében szabad megkísérlem. A bányakapitányság megállapította azt is, hogy az eddigi robbantások következtében a Ráczfürdő a nagyobbik forrásban 8 százalék, a kisebbik forrásában pedig 16 százalék vízveszteséget szenvedett, s igy az elrendelt csatorna betömések és áthelyezések okvetlenül szükségesek. A dolomittal pedig igen elővigyázatosan kell bánni, nehogy újabb katasztrófát idézzenek elő. Harangszentelés Kőbányán. A kőbányai uj plébánia templom fő oltárát és nagyharangját junius 27-én fogják nagyszabású ünnepségek keretében felszentelni. Az egyházi szertartást boltizár József püspök végzi. Az ünnepélyes szertartásra, mely a mondott napon reggel 8 órakor veszi kezdetét, Hock János országgyűlési képviselő, a kőbányai plébános ma meghívta a főváros tanácsának és törvényhatósági bizottságának tagjait. Közlekedés a közúti vasutakon. A rendőrség a zugligeti katasztrófa alkalmából igen érdekes rendeletet adott ki, amely a közönség, a rendőrség, a vasúti személyzet és a vasúttársaságok egymás iránt való kötelezettségeit igyekezik rendszabályozni. A 12 pontból álló rendelet minden szakaszára égető szükség volt, de attól tartunk, hogy az uj rendeletet épp oly kevéssé fogják betartani, mint elődeit, amelyeket többé-kevésbbé ugyanazokért a czélokért alkottak. Ma ugyanis az égő szivar füstje és a köpködő emberiség a szigorú tilálmak ellenére épp úgy helyet kap a kocsiban, mint annakelőtte. Az operákat fütyörésző ficsurt vagy a szentimentális dalárt sem zavarja senki épp úgy, mintahogy nem bántják azokat a délczeg urakat, a kik a nyakuk köré fonott lábbal, térdig felrántott nadrággal ülnek, vagy a derék hadfiakat, akik a járó helyen keivsztbetett karddal izgatják a czivil türelmet. Persze mindezek az apróságok inkább nevelés mint rendelet utján orvosolhatók. Mégsem ártana azonban, ha a főkapitány ur a felnőttek oktatásánál ebben az irányban is közreműködnék Az uj rendelet 12 pontja igy szól. 1. A Kocsik és egyéb nyilvános személyszállító jármüvek a végállomásról a megengedett számot meghaladó utassal el nem indulhatnak. Ha ennél több utas szállott föl, a kocsit mindaddig nem szabad megindítani, mig fölös számú utas le nem szállíttatott. 2. Ha a megengede t számnál több utas van a kocsin, vagy egyéb járművön, akkor az utoljára fölszállók kötelesek arról távozni. Ha ezt azonnal megállapítani nem lehet, akkor azok, kik menetjeggyel még nem bírnak vagy a lejárókhoz legközelebb állók szólitandók föl a távozásra. Ha a fölszólitás eredménytelen marad, rendőri karhatalom vehető igénybe és az ellenszegülők a kerületi kapitányságnál följelentendők. ü. A rendőrség tisztviselői és egyéb közegei utasítva let tek, hogy tekintet nélkül arra, hogy szolgálatban vannak-e, vagy nem, a szállítóeszközök túlzsúfoltságának megakadályozására állandóan ügyeljenek. Ha ezek azt látják, hogy a megengedett számnál csak egy utassal is több szállott föl a kocsira, kötelesek intézkedni, hogy a jármű azonnal megállittassék, a fölös számban levő és legutóbb érkezett utasok leszálljanak és a kihágást elkövetőket a kerületi kapitányságnál följelentsék. Az ily intézkedések megtételére a vállalatok alkalmazottai is kötelezve vannak, a kik a réndőrközegek segélyét mindenkor igénybe vehetik és a kik e szabályok betartásáért szintén felelősségre vonhatók. 4 A végállomásokon a közönség csak azokra a kocsikra szállhat föl, a melyekben a kocsivezető és a kalauz helyeiket már elfoglalták és a kalauz a fölszállásra a jelzést háromszori harangütéssel megadta. Ezt a jelzést a kalauz minden alkalommal megadni tartozik. 5. Az oly kocsiról, a melyre a közönség már főiszállott, a a kocsivezetőnek és kalauznak távozni nem szabad. Ha közülük az egyik a szolgálat érdekében a kocsiról leszállni kénytelen, akkor a másik föltétlenül a járművön maradni köteles. 6. A ki a föl szállás alkalmával erőszakos tolongás által az előtte állókat lökdősi, vagy bántalmazza, vagy egyébként durva
