Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-05-28 / 22. szám
1900. május 2&s MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS g 26. A magyarországi zenészek országos segély- és nyugdijegyesületének 27. A Budapest-jobbparti Paulai Szt Vincze 300 „ egyletnek 28. Az általános munkás betegsegélyző pénz200 „ tárnak 20. Az orsz. szinészegyesület nyugdijinté200 „ zetnek o o 30 . A budapesti (budai) tanítóegyesületnek 31. A német református fiókhitközség jóté200 „ kony nőegyletének 32. Bikur Cholim beteglátogató és segélyző200 „ egyletnek . 100 , Az Erzsébetváros botránya« A főváros tanácsa sehogy sem akar tudomást szerezni az Erzsébetváros belső részeinek sokszor hánytorgatott bajairól. Pedig némely helyen valóban elképzelhetetlen állapotok keletkeztek, a mik számtalan kellemetlenséget és bosszúságot okoznak a közönségnek. Az erzsébetvárosiak már többször járultak panaszaikkal a tanács elé, eredményt azonban mindeddig nem sikerült elérnie^. A legfőbb panaszra újabban az Izabella-utcza kövezete ad okot. Szinte hihetetlen, hogy a főváros mikép tud elhanyagolni egyetlen utcza részt minden kézzelfogható ok nélkül olyan mértékben, a mint ez itt történt Az lzabella-utczának terézvárosi része kifogástalan aszfalttal van burkolva. A Király-utczától azonban a Dob-utczáig az utcza kocsiút burkolatot még nem látott. A kocsiút szintje a gyalogúinál legkevesebb egy jó fél méterrel mélyebben fekszik. Felszínét puszta föld, homok és por keverék s némi zúzott kő boritja. Tiszta időben a porfellegek okozta kellemetlenség még csak hagyján, de esős időben olyan lekvárszerü hig sár tölti el az utat, a milyet a sárréti kisbirtokosok is csak minden hét esztendőben egyszer látnak Természetesen az utcza nivója sem sima ; a kanálisoknál és egyebütt is terjedelmes gödrök tarkitják, a melyekben az esőviz és mocskos lé egész ta,vakban áll meg. A hig sárban legnagyobb örömüket lelik a csatorna lovagjai, a bedugult kanálisokból kiszorult patkányok, melyek az este beáltával zavartalanul járják a franczia négyest a két gyalogút között. Az utcza tudvalevőleg homlok egyenest neki halad a Magyar színház elejének, s a színház közönségének a Terézés Lipót város felé igyekező része az lzabella-utczán át közlekedik. Színházi előadás után érdekes látványosság mikor a gyalogszerrel távozó hölgy közönség a patkányok okozta szokatlan látványosság hatása alatt sikoltozik és más utczákba menekül. Az erzsébetvárosiak legutolsó panaszos felszólalása után a hatóság emberei megjelentek a helyszínén és ott hagytak egy rudat a melyen olaj mécses pislogott. Ennek árnyékában az utcza közepén levő legnagyobbik lyukat bekövezték, azután ott hagyták-az ágast még egy pár hétig. Ma már nincs ott; az utcza azonban ott van a hol volt. A ki pedig azt hiszi, hogy az elmondottakban túlzás van, csalódik. Tessék csak a legközelebbi esős napon megtekinteni. A derék övét és hatlövetű revolvert azonban nem kell otthon felejteni. A központi városháza környéke« A tanács tegnap ismét foglalkozott a központi városház épitésével, főképen pedig a városház környékének szabályozásával. A középitési bizottság tett n®gy pontból álló javaslatot, melylel az összes eddigi szabályozási tervek helyett uj indítványokat terjeszt elő. A tanács első sorban is a deáktéri evangélikus templom elhelyezése ügyét kívánja rendeztetni. Ez a dolog ugyanis 1888. óta még mindig függőben van. A Wesselényi-utczának a Kigyó-utczáig való meghosz- szabbitását a leghatározottabban ellenzik és azt semmi esetre sem tartják sem kivihetőnek, sem pedig kívánatosnak. A központi városház körül fekvő utczák végleges rendezése alkalmával a Sarkantyus-utczát 6 ölre, a Vármegye-utczát 8 ölre akarja a tanács kiszélesit- tetni. A Rostély-utcza kiszélesítését csakis a városház épületből majdan nyerhető területtel kívánják végrehajtatni, egyelőre tehát marad az utcza úgy a hogy van. A Gránátos (Városház)-utcza kiszélesítése sem most, sem a jövőben nem szükséges, mivel ezen az útvonalon a forgalom nagyobb emelkedésére kilátás nincs, és mert a tanács nem akarja engedni, hogy azok az összegek, a miket már eddig az ideiglenes központi városháza és a Városház utcza rendezésére költöttek, kárba vesszenek. — A Károly utcza, Sütő- utcza, Deák Ferencz-utcza és Deák-tér határolta fe- lektömb szabályozására legalkalmasabbnak találják a Devecis féle, B-vel jelölt tervezetet. Magának a központi városháza telkének szabályozását a tanács egyelőre elejti, s a kérdés megoldását arra az időre halasztja el, mikor a fővárosnak módjában fog állani az uj végleges központi városházát felépittetni. Ilyen formán tehát egyelőre csak a városháza környékének szabályozását fogják végrehajtani, a most megállapított főbb irányelvek szerint. A józsefvárosi jótékonyság! egyesület beszámolója. A józsefvárosi általános közjótékonysági egyesület e hó 24-én dé’előtt 11 órakor tartotta a VIII. kér. elöljáróság épületében évi rendes közgyűlését, — a mely alkalommal előterjesztették az egyesület múlt évi működéséről szóló jelentést és zárószámadásokat, valamint megállapították’a következő évi költségelőirányzatot. A józ-efvárosi jótékonysági egyesület egyike azoknak a legritkább hasonló intézményeknek, melyek buzgó áldásos működésűket okos előrelátással, kifogyhatatlan igyekezettel, olyan tapintatosan tudják végezni, hogy minden reklám nélkül vívják ki a legszebb eredményeket. A múlt évről szóló beszámolónak felhalmozott adatai a legszebb sikerekről tesznek tanúságot, s méltán igazolják azt a népszerűséget, mely az alig négy éves intézményt minden oldalról környezi. Ezekről a sikerekről maga a főváros tanácsa is hivatalos alakban tudomást vett és felhívta a többi kerületeket, hogy a józsefvárosi mintára hasonló egyesületeket szervezzenek. A VII. kerületi hasonló közjótékonysági egyesület már meg is alakult, a VI. kerületbelit pedig most szervezik. Egyedül a III. kér. jelentette ki, hogy a fel-
