Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-05-28 / 22. szám
4. A megbízatás és a határozat ellen Rock is és több bizottsági tag élén Nagy Dezső tanár is felebbe- zéssel élt. Rock különösen a bírálat nem épp szerencsés hangját kifogásolta, amely méltán sértette s amitől üzleti hírnevét is féltette. Nagy Dezső és társai a városi szakértő ellen keltek ki nem a leghizelgőbb modorban. A közgyűlés a feiebbezések hatása alatt elrendelte, hogy a tanács külső szakemberekkel vizsgáltassa fölül a két czég ajánlatát. Az utasításnak a tanács meg is felelt. Megkérte a József műegyetemet és a Mérnök Épitész Egyletet, hogy az ajánlatokat két-két szakértővel vizsgáltassa át, hegy a szakértők véleménye alapján döntsön a főváros. Ez is megtörtént. A két külső testület négy kiválasztottja beadta a városhoz az ajánlatokra vonatkozó véleményét. Az eredmény az, hogy tavaly augusztus 16-án a főváros törvényhatósága a taná s határozatát,, a mely a Nicholson czéget bízta meg r munkával - megerősítette ; Nagy Dezső tanár pedigl aemondott vá rosatyai tisztéről. Ezzel a kínos ügy befejezettnek látszott. Nem. A mérnök egylet Tizei kikaparták a feledésbe merült ügyet. Igaz kissé hosszas tanakodás után, de kikaparták. A Tizelc rehabilitálni akarták Nagy Dezső tanárt és sok huzavona, egyezkedés után kiad ták a következő nyilatkozatot : A budapesti sertésközvágóhid gépészeti berendezése. Jegyzőkönyv felvétetett Budapesten 1900. márczius hó 12-én az alulírottak jelenlétében. Tárgy: Nagy Dezső műegyetemi tanár volt fővárosi bizottsági tag a székesfőváros 1899. évi augusztus bó 16-án tartott közgyűlésén azon már előbb nyilvánított véleményét, hogy a sertés közvágóhíd gépészeti berendezésére benyújtott ajánlatok közül Rock Istváné a legelőnyösebb, az e tárgyban tett ellenkező értelmű hivatalos bejelentés után is fentartotta, a mit a közgyűlés oly ridegen utasított vissza, hogy Nagy Dezső ennek következtében a fővárosi bizottsági tagságról lemondott. Miután véleményünk szerint Nagy Dezső a vele szemben tanúsított magatartást meg nem érdemelte, mi a fenforgó kérdést alaposan megvitattuk s annak eredményét a következőkben foglaltuk össze : Mi, alulírottak, a kérdésnek alapos áttanulmányozása és több ízben alapos megvitatása alapján meggyőződtünk arról, bogy a székesfőváros polgármestere a törvényhatósági bizottságnak 1899. évi május hó 24-én tartott közgyűlésén Nagy Dezsőnek interpellácziójára adott válaszában téves informátiók alapján jelentte ki azt, bogy ba a kérdésesekét ajánlat egyenlő alapra fektettetlk, a Röck- féle ajánlat szerint az ily elrendezés mintegy 60.000— 80.000 frt több kiadást involválna. Meggyőződtünk továbbá arról, hogy a két ajánlat tek nikai értékét tekintve, egyenrangú és bogy a bírálatnál elfoglalt álláspont különfélesége szerint úgy az egyiknek, mint a másiknak egyaránt előny adható. A két ajánlatnak oeconomikus értéke pedig az első berendezés és az üzemi költségek összevetése mellett oly közel áll egymáshoz, bogy a kiírási feltételek nem eléggé szabatos volta mellett és a bírálati szempontok teljese 1990. május 28. jogosult határok között való eltérése esetén úgy az egyik mint a másik ajánlatnak előny adható. Nagy Dezső tehát azzal, hogy a Röck-féle ajánlatot a székesfővárosra nézve előnyösebbnek és jutányosabbnak mondotta, sem a teknikai berendezés, sem az oeconomikus működés szempontjából helytelen vagy a fővárosra nézve káros véleményt nem nyilvánított. Megállapítottuk végre azt, hogy a középitési igazgatónak jelentése nem tolmácsolja teljes egészében a szakértők véleményében foglaltakat s annak a meggyőződésnek adunk kifejezést, hogy a szakvélemények lényegének feltárása esetén a hatóságok kebelében lezajlott további tárgyalások eredménye nem lehetett volna a mérnöki hivatali jelentés helyességének és realitásának elősmerése és Nagy Dezső, ki a bizotlságí tagságból reá háramló kötelességeknek oly biven és önzetlenül felelt meg, a legnagyobb mértékben igazságtalan bánásmódban nem részesülhetett volna. Kelt mint fennt. Bánky Donát, Bielek^Miksa, Cserháti Jenő, ffieroni mh Károly, Kájlinger Mihály, Mueller H. Otttó, Taborsky Ottó, Braun Jenő, Jász Dezső, Stromssky Sándor. A nyilatkozatot aláíró mérnökök minden teketória nélkül lenyakazzák egyik mérnök társukat annak a mérnöknek az érdekében, akit a lenyakazott soha sem bántott, sőt talán kelleténél többre becsült. Do hát ez mellékes. Miért végezték ki a középitési igazgatót a Tizek ? Mert — mondja Bielelc Miksa, Bánki Donát, Stromszlcy Sándor szakértő (akik a fővárosnak tavaly augusztusban szakértettek) — a középitési igazgató becsapott bennünket. Mi tavaly rosszul szakértettünk (milyen kidobott pénz volt az a szakértői tiszteletdij), a középitési igazgató nem adta rendelkezésünkre az összes adatokat, most belátjuk tévedésünket és rehabilitáljuk Nagy Dezsőt, akit tavaly olyan kegyetlenül meghurczoltunk. Hát ez csúnya tévedés, mert szegény Nagy Dezső ártatlanul nélkülözi egy év óta a városatyai méltóságot s bizony valószínűleg nem egyszer szóvá tehette ezt a bánatát Bielek és Bánki műegyetemi tanár kollegái előtt. De a rehabilitációt aláirt három szakértő nagyon is elvetette a sulykot, amikor neki támadtak a középitési igazgatónak. A mikor a meghívott szakértők tavaly junius 30-án a középitési igazgató elnöklete alatt először összeültek, a Bielek Miksa műegyetemi tanár és Breucr Ottó m. á. v. főmérnök részéröl hitelesített jegyzőkönyv igy számol be a történtekről : »Elnök (a középitési igazgató) erre bemutatja a bírálat tárgyát képező ajánlatokat, az ajánlati feltételeket, valamint egyúttal felolvastattafa hatósság által megállapított kérdőpontokat is. Felkéri továbbá a szakértőket, bogy a mennyiben a hivatkozott tan. végzés 4. pontjában megbízást nyert arra, hogy a szakértőknek szükséges adatokat bocsássa rendelkezésükre s általában a bírálat akadálytalan és sürgés eszközölbetése tekintetében minden MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
