Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-05-14 / 20. szám
Í9Ó0. május 14. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 5. Pantheon a Gellérthegyen. A közoktatásügyi miniszter újabb leiratban megsürgette a fővárost, hogy a Gellérthegyre tervezett Pantheon ügyében foglaljon állást. A tanács a miniszter sürgető leiratát a mérnöki hivatalnak azzal adta ki, hogy a legrövidebb idő alatt tegyen javaslatot. A hivatal ma terjesztette be alapos gonddal készitett javaslatát. Ebben ismerteti a törvényhatóságok részéről a képviselőházhoz a Pantheon ügyében benyújtott feliratokat, a melyek valmennyien egybehangzóan arra kérik a törvényhozást, hogy a Citadella helyén Pantheont építtessen az ország. A mérnöki hivatal kifejti, hogy a szent Gellérthegy latóját elsősorban feltétlenül a közönség számára óhajtaná fentartani üdülő és szórakozó helyül. Ha ezenkívül a Pantheont szintén a czitadella helyén akarják felállítani, úgy nincs kifogása a mérnöki hivatal- nak'az ellen, hogy erre a czélra a czitadellának Pest felé néző első oldalát használják fel alapul, s ezen képezzék ki a tervezett műremeket, a fellegvár többi részét, a Pantheon megett, azonban akkor is üdülő és szórakozó helynek kell felhasználni a nagy közönség számára. A mérnöki hivatal ezt a véleményét már régebben, — még 1898-ban előterjesztette, s ehhez ragaszkodik ma is, a vallás- és közoktatásügyi miniszter sürgetésére pedig kijelenti, hogy egyáltalán nem lenne helyes, ha a tanács már most részletes terveket dolgoztatna ki. Elsősorban is elvben végleg el kell dönteni, hogy valóban a Szent-Gellért- hegyen állítsák — e fel a Pantheont ? Sokan, igen előkelő állású férfiak, ellenzik ezt a tervet, már csak azért is, mert a hegytetőről elmaradhatatlan üdülő és szórakozó hely épen nem egyeznék meg a Pantheon komoly méltóságáv al. Fő érvük az ellenzőknek gróf Széchenyi Istvánnak az a mondása hogy a Pantheont távol',a város profán köznapi zajától, csendes magános helyen kell felépíteni, erra legalkalmasabbnak találta a Hármas- határhegy bérczének felséges nyugalmát. A mérnöki hivatal tehát ezúttal is következetesen azt javasolja, hogy a nagy közönség bevonásával döntsenek elsősorban a Pantheon elhelyezése kérdésében, határozzák el, hogy csakugyan a Gellérthegy tetejére épittessék-e. és azután bocsátkozzanak a részletek tárgyalásába, azután állapodjanak meg abban, hogy milyen mértékben járuljon létesítéséhez a főváros, az ország,— és milyen alakban valósítsák meg a felvetett terveket Leghelyesebbnek tartaná a mérnöki hivatal, hogy ha az említett elvi kérdést a tanács elsősorban is a középitési bizottság tárgyalálása alá bocsátaná, s igy a többi illetékes bizottságok hozzászólása alkalmával magának a nagyközönségnek is módot nyújtanának, hogy a gellérthegyi Pantheon ügyében állást foglalhasson. A közönség bírálata fogja legigazabban megmutatni, menyire népszerűek az eddigi tervek és a közönség hangulatának megismerése után a hivatalos tárgyalások is természetesebb mederbe fognak jutni Az országos lelenczház épitése. A belügyminiszter, mint értesülünk, elrendelte, hogy az országos lelenczház épitési terveit sürgősen készítsék el, hogy a lelenczház ügyét mielőbb a törvényhozás elé terjeszthesse. A miniszter intézkedésére alapul szolgál, hogy az ország valamennyi törvény- hatóságától beérkeztek immár azok a válaszok, a melyekben a törvényhatóságok több-kevesebb előzékenységgel kijelentik, hogy a kezelésük alatt álló le- lencz alapokat átengedik az országos lelenczház czéljaira. A belügyminiszter már régebben elhatározta, hogy az égetővé vált lelencz kérdés megoldását olyan módón fogja elősegíteni, hogy Budapesten megépítteti az országos lelenczházat. — Még az 1899. év elején a főváros felajánlott a lelenczház czéljára a VII. kerületben levő nagyzuglói telkéből, a mely a Hajtsár-ut és Angol-ut keresztezésénél fekszik, 8000 négyszögölet. A belügyminisztérium részéről kiküldött bizottság múlt évi május 10-én meg is vizsgálta a felajánlott telket és azt a kitűzött czélra teljesen alkalmasnak nyilvánította. A miniszter ugyanakkor kijelentette, hogy az országos lelenczház építését a Hausz- mann Alajos műépítész tervei szerint azonnal megkezdeti, mihelyt a törvényhatóságok a lelenczügyben kiadott körlevelére a választ megadják. A miniszter ugyanis arra szóllitotta fel a törvényhatóságokat, hogy a lelenczek javára a kezelésük alatt levő alapítványokat engedjék át az országos lelenczház czéljára. Hauszmann Alajos a lelenczházat pavilion rendszerben tervezi, s egyelőre csak néhány épületet emelnek s csak a szükség arányában fogják az intézetet kibővíteni. A munka megkezdésének fedezetéül első sorban a Sándor István által 1793-ben tett 10.000 frtos alapítványt használják fel, a mely ez idő szerint a 300.000 frtot is jóval meghaladja. — Rendelkezésre áll ezenkívül a Nádasdy íéie alapítvány, továbbá azok az alapok, a melyek lelenczházi czélokra a főváros kezélése alatt állanak. Ezek az alapítványok is legkevesebb 300.000 frtra rúgnak. Az elöljáróság mulasztása. A Sip utczának a Dohány utcza és Kerepesi ut között levő részét két évvel ezelőtt kiszélesítették. Ugyanakkor a tanács egyik ottani háztulajdonosnak épitési engedelmet adott ki A VII. kér. elöljáróság a lakhatási enge>ielem kiadása előtt elmulasztotta kikötni, hogy az ujonan épült ház tulajdonosa az utcza kiszélesítésével járó utrendezési munkálatokat elvégeztetni köteles. S igy az utcza kocsijárója még teljesen rendezetlen. A mérnöki hivatal most előterjesztést tett a tanácshoz, hogy a Sip utcza kiszélesített részét véglegesen rendeztesse s a munkálatok költségeire 1964 koronát utalványozzon. Megjegyzi azonban a mérnöki hivatal, hogy ezt a költséget a főváros a háztulajdonos helyett fogja viselni, még pedig egyedül az elöljáróság mulasztása miatt.
