Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-05-07 / 19. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. május 7. ján pedig azt most visszavonta, mivel a termelt jég a környéktalajviszonyai következtében nem tiszta, sőt veszedelmesen fertőzött is. Ezért egyébként a jégtelep tulajdonosát a polgár- mester érzékeny pénzbüntetéssel is sújtotta. — A teleptulajdonos a szigorú rendelkezések ellen felebbezést jelentett be s azzal igyekezik védeni igazát, hogy a rákosi réteken a viszonyok 1896. óta nem változhattak meg annyira, hogy a rövid idővel ezelőtt hatósági vizsgálat alapján kiadott telepengedély visszavonását törvényszerűen megokolttá tennék. A pénzbüntetésre pedig nem szolgált reá mert kihágást nem követett el. Végül még hangsúlyozza a felebbező, hogy ha a köz igazgatási hatóságok őt jogos keresetforrásától törvény ellenére mégis megfosztanák, jogait más utón fogja érvényesíteni. A zuglóiak panasza A Zuglóban lakó közönség panaszos beadványt intézett a fővároshoz Két villamos kocsival elégedetlenek a zuglóiak, A 411-es és a 402-es számú kocsiknak ugyanis az a szeretetreméltó tulajdonságuk, hogy valami alapos szerkezeti hiba következtében olyan zökögősen járnak, hogy az utasokból majd kirázzák a lelket. Egész czirkuszi látványosság mikor az álló közönség változó pillanatonké at az ülőhelyen kapaszkodó utasok ölébe hull, s szebbnél szebb jelenetek fejlődnek, mikor a kocsit meg kell állítani, hogy az elesettek feltápászkodhassanak. Legtöbbet szenved azonban az omnibusz kocsik vezetője és kalauza. Ezeket a szegény embereket, akik az egész utat állva és mozogva kénytelenek megtenni, úgy összetöri egy-egy utazás a hírhedt kocsikon, hogy néha betegágyba dőlnek utána. A zug lói közönség felszólalására már egy Ízben a főjavitó műhelybe küldték a rázós kocsikat, ez azonban csak annyit eredményezett, hogy mig azelőtt a kocsik oldalvást himbálóztak, addig a javítás után előre és hátra billegnek, — hihetetlen szabálytalansággal. A meggyötrött utasok most a hatóság beavatkozását kérik, és az iránt folyamodnak, hogy hivatalos vizsgálattal állapítsák meg a kocsik hasznavehetetlen voltát és rendeljék el a forgalmon kívül helyezésüket. A főváros uj vagyoni leltára. A főváros uj vagyonleltárát most állítják össze. A polgár- mester legújabb rendelkezése következtében a leltárt az eddigi rendszertől eltérően úgy állítják egybe, hogy a mérnöki hivatal a főváros tulajdonában levő összes ingatlanokon helyszíni szemlét tart, és a hivatalos vizsgálat alkalmával az ingatlanok becsértékét a tényleges forgalmi árak alapján állapítják meg. Sok panaszra adott ugyanis eddig okot, hogy a főváros hivatalos becslése papiroson, bürokratikus módszer szerint történt, s igy az ingatlanok a valódi értéküknél jóval kisebb becsáron szerepeltek a főváros vagyonleltárában. Ha azután a főváros valamely telket a leitárj áron adott el, vagy használt fel, a valóságban sokkal nagyobb áldozatot hozott mint az aktában szerepelt. Az uj eljárás ezeknek a lehetetlen állapotoknak véget fog vetni s a mérnöki hivatal helyszíni kiszállása a legjobb e*zköz az újítás sikeres végrehajtására. Közgazdaság. Á mosószóda gyártás. Egy budapesti lakos kristályszóda, vagyis mosószóda ipar üzésére kért a IX, kerüleLi elöljáróságtól iparengedélyt. A folyamodó mosószódát akart készíteni a Fereczvárosban, az elöljáróság azonban megakadályozta ebben, a mennyiben a bejelentést tudomásul nem vette, hanem a mosószóda előállítást vegyészeti gyáriparnak minősítette és a gyártást telepengedély elnyeréshez kötötte. Az elüt a sitott fél felebbezése következtében az ügy a tanács elé került, hol a kérdésen nagy vita kerekedett. Végre is a tanács a vegyészeti intézet véleménye alapján a jog, ipar és rendészeti ügyosztály ellenkező javaslatával szemben megállapította hogy a kért ipar terjedelme a kisipar mértékét meghaladja, és az üzemmel előálló szénsavas és kénsavas mészből álló hulladékok a környék egészségi viszonyába káros befolyást gyakorolhatnak — minélfogva az elsőfokú iparhatóság határozatát a tanács helybenhagyta és a telepengedelem megszerzését elen- gedetlen feltételnek nyilvánította. — A vitás ügyben ma döntött végérvényesen a kereskedelmi miniszter, még pedig a folyamodó javára. Kimondotta ugyan a miniszter, hogy a mosószóda készítést az ipartörvény 4. §-a értelmében egyszerű bejelentés alapján lehet gyakorolni, s ha a bejelentő önálló iparűzéséhez való jogosultságát igazolja és az iparengedelem dijját lefizeti, — az engedély kiadását megtagadni nem lehet, mert a mosószóda készítést nem lehet az ipartörvény 25. §-a a'á vonni, mely a telepengedelemhez kötött iparágakat felsorolja, — de nem lehet azt vegyészeti gyárnak sem minősíteni. A mosószóda készítés alapjában véve nem egyéb, mint oldás, kristályosítás, ami kémiai folyamattal, az anyagnak lényegében való megváltoztatásával nem jár, itt tehát kémiai (vegyészeti) műveletről szó sem lehet. A mosószóda, vagy tulajdonképen magyarul: kristályos sziksó kevés égett mészszel való tisztításánál, illetőleg vízben való oldásánál visszamaradó kevéske szénsavas mész (gipsz, fősz) és szénsavas mész (összetételére nézve ugyanaz mint a közönséges mészkő) elsősorban is a művelet csekély terjedelme miatt nagy tömérdekségre nem halmozódhatik, egyébként pedig mint teljesen ártalmatlan anyag az egészséget semmiféle veszedelemmel sem fenyegeti. Megjegyzi még végül a miniszteri rendelet, hogy ez a hulladék vízben csaknem teljesen oldhatlan, tehát még a talajban sem tehet kárt. Első Leánykiházasitási Egylet m- sz. Folyó évi április hóban 1136 jutalékrész Íratott be és nászju+alékok fejében 26.694 korona 46 fizettetett ki. — 1900. január 1-től április 30-áig beirt összes jutalékrészek száma 4858 és kifizetett nászjutalékok összege 130.548 korona 69 fi lér.
