Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-04-30 / 18. szám
6 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. április 30. Jótékony alapítványok és alapok. Kimutatandók a hatóság kezelése és felügyelete alatt álló, valamint a fővárosi törvény- hatóság által tett összes alapítványok és közczélu alapok (bele- számitva az Albrecht-Hildegarde alapot is), még pedig részletezve azoknak rendeltetését, keletkezési évüket, vagyoni állapotukat keletkezéskor és az év végén, az évenként rendelkezésre álló, illetve felhasználható összeget és ennek miként történt felhasználását. Jótékony intézetek és egyesületek segélyezése. Kimutatandók a főváros által segélyezett intézetek és egyesületek, a megszavazott segély minősége és s segélyezése tartama szerint. A vidéken lakó budapesti illetőségű egyének segélyezése szintén egyik érdekes mozzanata a közjótékonyságnak, melynek kimutatása szükségesnek mutatkozik. Az erre vonatkozó adatokat a fővárosi számvevőség szolgáltatná. A községi választók. Az 1899. évi 15. t.-cz. alapján az adó hátralékosok is bekerültek az országgyűlési képviselők választók sorába s ez a változás azt eredményezte, hogy az előző évi 36253. választóval szemben az uj összeírásnál : az I. kerületben 2.862 a II. „ 2.814 » III. „ 1.620 „ IV. „ 3.523 áz V. w 5.092 a VI. „ 9.852 VII. 10.515 „ VIII. „ 7.798 „ 1X-X. „ 5.542 Összesen: 49.618 lett a választók száma. Az idén összeírták a községi választókat is, a íóvárosnak külön törvénye alapján, a mely szerint községi választó csak az lehet, a ki: 1. igazolja, hogy írni olvasni tud, 2. igazolja, hogy két év óta állandóan a fővárosban lakik, 3. igazolja az országyülési választói képességét — és 4. személyesen vagy meghatalmazott által jelentkezik. Ez a rendelkezés, mint mindig az idén is bevált. A legutóbbi — 1897-iki összeírás alkalmával ugyanis községi választók száma volt : az I. kerületben 1686 a 11. 890III. 1147 » IV. 2726 az V. 1728 a • VI. 4764 » VII. 4312 » VIII. 2899 „ IX—X. 2403 összesen tehát a fővárosban 22555. Ezzel szemben az idei összeírás eredménye a következő : az I. kerületben 2170 a II. 1207 y> III. 1150 » IV. 1870 az v. 2866 a VI. . „ 6417 „ VII. 3000 „ VIII. 2680 IX-X. 2800 Összesen : 24160 A különbség tehát a harmadévi és az idei, között 1605 vagyis mig az országgyűlési képviselő választók az uj kedvezmények következtében majdnem 10,000-rel szaporodtak és számuk több mint kétszerese a községi választóknak, ez utóbbiak száma az elavult megszorítások következtében alig emelkedett. A gellérthegyi robbantások és a rendőrség. A főváros tudvalevőleg elhatározta, hogy a Szent-Gellért- hegy kiálló sziklacsucsait a közbiztonság érdekében eltávolíttatja,. A munkát vállalkozóra bízták, a ki 30.030 írtért vállakozott az öreg hegy megborotválására. A munkát nemrég meg kellett volna már kezdeni, de a fővárosi államrendőrség különös magatartása ezt egyelőre lehetetlenné tette. A robbantó munkálatokat ugyanis csupán éjjel lehet végezni kellő rendőrsegédlet és felügyelet mellett. A rendőrség azonban a külön éjjeli kirendeltség dija fejében naponként 28 frtot követel a vállalkozótól. Ez a 28 frtos dij jókora összeget képvisel, minthogy a munka 4 hónapig fog tartani. Ilyenformán maga a rendőrdij az egész munka után 3360 frtot tenne ki. A vállalkozó kijelentette, hogy neki a rendőrség követeléséhez semmi köze sincsen, — ő a munkát a fővárostól a megszabott feltételek alatt vállalatba vette, egyéb költségeket fizetni nem hajlandó és nem köteles. Minthogy pedig a rendőrség a dijak biztosítása előtt a kívánt kirendeltséget nem adta meg, a vállalkozó, a munkát a kérdés eldöntéséig meg sem kezdette. Erre azután a tanács vette a kezébe a dolgot és hivata- tos utón megkereste a rendőrfökapitányságot, hogy a szükséges rendőrséget díjtalanul rendelje ki. A rendőrség a külön ügyeletért. csak a mutatványosoktól vagy látványosságok tulajdonosaitól követelhet, nem pedig közmunkák teljesítésénél. A dijak a fővárost terhelnék, ez pedig nem lenne elfogadható dolog, mikor a főváros a rendőrség fentartásának fél költségeit viseli. A tanács felszólítására a rendőrfőkapitány ma válaszolt. A főkapitány átiratában elmondja, hogy a robbantásokat csak éjjel 11-től reggel 6 óráig lehet végezni, tehát külön, a rendes szolgálaton kívüli időben. Neki rendelkezésére olyan nagy- ámu rendőrlegénység nem áll, bogy ezt a külön éjjeli mun*
