Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-01-08 / 2. szám
10 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900, január -H. Vázlatok az elmúlt évről. +— A Magyar Székesfővárosból. — A főváros közigazgatásának teljes és hiteles krónikáját, működésének világos képét adjuk alább, a mint azt a Magyar Székesfőváros múlt évi számaiból olvastuk. A mit a főváros tanácsa, ügyosztályai terveztek és végrehajtottak, a mit a törvényhatóság alkotott, megírtuk, hogy megörökítsük, hogy maga a hatóság is lássa az elmúlt esztendő eredményét. Nem tartózkodunk itt-ott véleményünk hangoztatásától sem, mert a krónikát nem tartanók hitelesnek és jónak, ha nem füszereznők azzal az őszinteséggel, amelynek néhol nagyon is helye van. lanoár. Hatósági tüzkárbiztositó intézet. A tanács hatodik ügyosztálya a városi tüzkárbiztositó intézet felállítását szorgalmazza. A főváros számos nagy kiadásai között tekintélyes helyet foglal el a tűzoltóság eltartása is s hogy ennek rohamosan nagyobbodó költségeitől meneküljön, a városi tüzkárbiztositó intézetet vette tervbe. Az intézetből azonban máig sincs semmi. A tervezet, melyet a közgyűlés jóváhagyott, elintézet lenül hever a kormánynál. Az állandó budai színház. Bánf'fy miniszterelnök sürgeti a városház lebontását, mert a miniszterelnöki palotát újra akarja építtetni. Gyors tárgyalások folynak, a Várszínház felett megütik a dohot, a budaiak egymásután kijelölik az uj állandó színház helyét: majd jött a fordulat, uj miniszterelnök, uj tervek : csak az épületek maradtak régi helyükön s a budai állandó színház maradt továbbra is utópia. Uj javadalmi díjjegyzék. A pénzügyminiszter az évről- évre készült javadalmi díjjegyzék helyett, állandó valamit kér A főváros három évre állapítja meg az uj díjjegyzéket lénye ges változásokkal. Panasz a Vigadó bérlője ellen A harmadfél millió frtos Vigadó piszkos, el van hanyagolva, a konyhájától rettegnek, a konczertjeire nem megy senki s a jóhirü mulató tönkre megy,- ha a bérlő Egerváryt ki nem teszik. Azóta itt is nagy a változás. Egerváry ki- és tönkrement, a Vigadót pedig maga a ta nács kezelte sokáig s csak hosszú idők után tudta tetemes bérveszteség mellett értékesíteni. A köztisztaság reformja Az elnöki B ügyosztály elkészítette a köztisztaság reformjának életre való tervezetét. A nagy szabású munka, a melynek Melly Béla dr, tanácsjegyző a szerzője, szabályrendelet alakjában életbelépett. A hirdetési ügy rendezése. A közjövedelmek szaporításának egyik fontos tényezője a hirdetési ügy, a melyet szabályrendelet utján akart a tanács rendezni. A szabályrendelet tervezete el is készült, megkezdték a tárgyalását is, de több nagy reformmal együtt elaludt. Az Auervilágitás kiterjesztése. A fővárosnak az Auertársaság azt az ajánlatot tette, hogy ha az Auer- lámpákat két ezerre szaporítja, egy-egy lámpa évi fentartási árát 1 frt 48 krral leszállítja. Egész esztendei tárgyalás után 1900-ban újra kezdik a tárgyalásokat. A levéltárból. A főváros levéltára ellen panaszos levelet kaptunk. Óriás rendetlenség uralkodik a levéltárban. A főlevéltáros vagy könyvtárban, vagy régiségekben vagy kalendáriumban utazik, de a levéltárban nem található. És ezen kívül még néhány százféle panaszról szólt a levél. Ma sincs különben. A vízmérők ellen. Óriás harczo' kezdtek a vízmérő órák ellen. A törvényhatóság irgalmatlanul ki akarta küszöbölni a megbízhatatlan szerszámokat. S utasította is a tanácsot, hogy az uj vizdijszabályzatban gondoskodjék az órák mellőzéséről. A tanács szót is fogadott, amennyiben szorgalmasan szaporítja a vízmérő órák számát, mert a vízvezetéki igazgató azt mondja : Óra nélkül nincsen pénz, pénz nélkül nincs viz, tehát órának lenni kell. Vasúti ügyosztály. A vasúti ügyosztályt ekkor kezdték. Ma pedig 1900-ban a következőket Írjuk: A vasúti ügyosztály. A tanács ujonan felállított közlekedési ügyosztálya január 2-án kezdte meg működését Magyar-u. 25. sz. ház I. emeletén levő helyiségében. Az uj ügyosztály a megszűnt adóügyosztály régi helyiségéből vett át négy utezai szobát és két előszobát. A többi fenmaradt udvari helyiségeket egyelőre az adóügyi levéltár foglalja el, melynek a központ és a kerületek között való felosztásán most dolgoznak a külön e munkára kirendelt hivatalnokok. A közlekedési ügyosztály munkássága egyelőre inkább csak az odatartozó ügyiratok összehal - mozására szorítkozik, mert a munka anyagot több helyről, az eddig illetékes ügyosztályokból kell összegyűjteni. A vasutügyosztály — hátrányai. Az ügyosztály még csak a jövő évben, illetőleg holnapután lép életbe s már is rettegnek tőle a vasutak. A vasútépítéssel szoros kapcsolatban vannak a vizcsőfektetés, csatornaépítés, kövezés, világítás közmunkái. Mostanáig mindezek a munkák egy osztályban, a középi- tésiben nyertek elintézést, mert odatartoztak a vasut- ügyek. Január elsejétől a közlekedési ügyeket a vasutügyosztály kezeli, a vele egybefüggő többi ügy azonban megmarad a II. ügyosztályban. A vasutügyosztály felállításának czélja az volt, hogy a vasut- ügyek elintézése gyorsabb legyen. Most utólag jöttek rá, hogy az uj ügyosztály csupán a szerződésszerű ügyeket intézheti, az építéseknél felmerülő földalatti közmunkák elbírálására nem illetékes. Sőt még azt sem mondották ki az uj vasúti szakbizottság szervezésénél, hogy az a vasutengedélyezés minden mozzanatára illetékes, a miáltal a középitési bizottság mellőzhető lett volna. Végre nem utolsó baj az sem, hogy a mérnöki hivatalban is százfelé osztva kezelik a va- sutügyeket s egyetlen mérnöke sincs a fővárosnak, a a ki teljesen beledolgozta volna magáta a vasúti ügyekbe. Mindezek az apró hátrányok pedig azt eredményezik, hogy a vasutügyeket ezután egy helyett két ügyosztály, három (pénzügyi, vasúti albizottság, középitési) bizottság helyett négy bizottság fogja kezelni, tárgyalni és elodázgatni. Országos lelenczház. Az országos lelenczházt felállítását sürgeti a főváros törvényhatósága. Megajánlotta nagylelkűen az ingyentelket, a kezelése alatt álló lelencza'apokat. A kormány a
