Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-04-09 / 15. szám
1900. április 9. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 13 Pártoljuk a hazai ipart A kereskedelmi miniszter már többrendbeli rendeletet adott ki a hazai ipar pártolása érdekében. A törvényhatóságoknak azonban úgy látszik nem sokat ér a szép szó. Erre mutat a kereskedelmi miniszternek egyik legújabb körrendeleté, melyet ugyancsak az ország összes törvényhatóságaihoz intézett. Elpanaszolja ebben a miniszter, hogy a hozzá intézett panaszokból tudomására jutott, hogy az egyes törvényhatóságok a hazai czégek ajánlatait a hivatalok számára szükséges bélyegző és ruggyanta készítmények beszerzésénél egyenesen mellőzik s ezeket a czikkeket külföldi czégeknél rendelik meg, sőt a hazai iparosok ajánlatait minden közelebbi megokolás nélkül elutasítják. Előző körrendeletéire való hivatkozással felhívja tehát a miniszter a törvényhatóságokat, hogy a hazai ipar pártolására vonatkozólag kifejtett elvekre a bélyegző és ruggyanta áruk beszerzésénél is mindenkor kellő figyelemmel legyenek. A kövozők a főváros ellen. A főváros a közutak burkolásánál, zilált pénzügyi viszonyainak hatása alatt, azt a rendszert követi, hogy a burkolásokat hitelbe végezteti s a költségeket évi részletekben törleszti le. Ezeket az amortizácziós részlet-üzleteket azonban csak igen gazdag, nagy tőkével rendelkező vállalkozó készítheti el, a ki rá ér munkája s költségei megtérítésére éveken át várni s ennek fejében kamatok és magasabb ár czimén busás haszonra tesz szert. A kisebb, szegényebb vállalkozók az utóbbi évek alatt szomorúan nézik, hogy kaparintják el előlük a jó konezo- kat sorra gazdag versenytársaik, a kiknél a főváros, mint a szegény ember hitelbe dolgoztat. így történt ez tavaly a Gyöm- rői-ut kövezésénél, ugyanilyen feltételek alatt kötötte meg a szerződést a főváros a vállalkozóval a városligeti fasor aszfaltozásának munkálataira is. Az idén pedig a külső váczi-ut kövezése lesz a főfalat. A részletfizetésre dolgozó vállalkozó 1.400,000 koronát kap érette. Ennyi mellőzés és veszteség elfogyasztotta immár a kisebb kövező mesterek és szakmabeli vállalkozók türelmét is s most memorandumban fordultak a tanácshoz, hogy ezt az uj rendszert hagyja abban, mert különben ők teljesen tönkremennek s egészen elnyelik őket a nagy vállalkozók. A íőváros megmentené őket, ha a magához sem méltó rendszert többé nem alkalmazná. A hűvösvölgyi forgalmi telep vízvezetéke A budapesti közúti vaspálya társaság a Szép Ilona —hűvösvölgyi vonalának végső állomásán nagyszabású forgalmi telepet akar berendezni. A forgalmi telephez azonban vízvezeték okvetlenül szükséges. A villamos vasut-társulat arra kéri a tanácsot, hogy a vízvezetéket az uj forgalmi telepig hosszabittassa meg. A meghosszabbításhoz 500 méter hosszú vizcsővezetéke- ket kell le'rakni. A társaság kijelenti, hogy a beruházási költségek ellenében a fogyasztás révén nyolez százalék évi megtérítést biztosit. A tanács a vízvezetéki igazgaióságot hívta fel javaslattételre. A főváros és a telefon kábel. Az állami telefon hálózat föld alá helyezésének munkálatai több alkalommal összeütközésbe kerültek a főváros földalatti közmunkáival, melyekben a telefon-kábel lerakó munkások többször kisebb-nagyobb károkat okoztak. A fővárosnak igy apróbb konfliktusai keletkeztek az állami művezetőséggel. Legutóbb a lipótvárosi Szent István bazilikánál az eső és szennyes- viz levezetésére szolgáló csatornát rongálták meg a váczi-köruli telefon-kábel készítői. A tanács tüstént utasította Heuffel Adolf középitési igazgatót, hogy a csatorna helyreállítása dolgában intézkedjék. A középitési igazgató vegyes bizottságot hivott össze, amely megállapította a szükséges tennivalókat. Az elromlott csatornákat átalakították és kifogástalanul helyreállítót ták, A munka olyan könnyen és jól sikerült, hogy a dologból a fővárosra kár egyáltalán nem származott. *A tanács a befejezésre vonatkozó jelentést tudomásul vette egyúttal elhatározta, hogy felterjesztést intéz a kereskedelmi miniszterhez, hogy hasonló munka felmerülése esetén utasítsa a m. kir. művezetősé- get, hogy a főváros mérnöki hivatalát mindenkor előzetesen a kellő időben értesítse, hogy az összeütközéseket elkerülhessék A főváros egy évi kőburkolat szükséglete. A tanács utasította a mérnöki hivatal', hogy a tőváros egy évi kőszükségletéről készítsen pontos kimutatást. A mérnöki hivatal most a tavalyi adatok összeállításával elkészült. Érdekes adata a kimutatásnak, hogy a főváros az 1899. évben közterületek burkolására 1.674,559 koczkakövet használt fel. Ezeken kívül szükség volt még 23.093 szegélykőre, 246 csatornalapra és 16090 köbméter kavicsra. Mindezek az összes burkolóanyagok a munkával együtt az előirányzat szerint 3.668,122 kor. költségbe kerültek. Régi adóslevelek. A főváros központi pénztárában még mindig pénztári kezelés alatt állanak olyan régi adóslevelek, a miket a tulajdonosok mindeddig nem vettek vissza, pedig a tartozásaikat már réges-régen kiegyenlítették. A központi pénztár tegnap ismét három ilyen régi adóslevél dolgában tett jelentést a tanácsnak. Az egyik még 1862-ből való és Minich Sebestyén 500 frtos tartozásáról szól, a másik kettő pedig az 1864. évből származik és Wacha Ignácz 1200 frtos, illetőleg 1800 frtos adósságára vonatkozik. Az pénztár arra kérte a tanácsot, hogy kutattassa fel az érdekelteket és szólítsa fel őket az okmányok visszavételére. A tanács igyekezete azonban nem sikerült s ezért elrendelte, hogy az okmányokat helyezzék át a levéltárba s ezentúl nem értékpapírnak, hanem levéltári okmánynak tekintsék épp úgy, mint azokat a takarékpénztári betétkönyveket, a melyek rég megbukott pénzintézeteknél elúszott közpénzekről adnak számot.
