Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-04-09 / 15. szám

MAGYAR SZ KESFÖVÁROS Trinidad. — Angol-olasz konfliktus. — Míg Dél-Afrikában Robertsnék oly nagy gondot okoz a bloemfonteini szétrombolt vízvezeték, addig idefönt, a Nagy- korona-utczában az asphalt miatt támadt erős konfliktusuk az angoloknak. Az angol asphalt-vállalat tudniillik árlejtés utján meg­kapta a fővárostól a Nagykorona-utcza asphaltozási munkálatait, a melyekhez már nem sokára hozzá is akart fogni. A mérnöki hivatal azonban, a mely szórakozottság dolgában dicséretesen tart lépést a többi fővárosi hatósággal, ugylátszik megfeledke­zett az angolokról s a mikor dr. Heidelberg Tivadar ajánlatotot nyújtott be hozzá, hogy Trinidad-asphalttal próbaburkolást akar végezni, a hivatal erre a czélra kijelölt neki 180 négyszögmé­tert ugyancsak a Nagykorona-otczában. A Trinidad vállalkozója, próbaburkolásról lévén szó, ter­mészetesen a maga zsebéből köteles födözni a kijelölt területen az asphaltozást; az angolok azonban pénzt kapnak a munkáért s igy az a 180 négyszögméternyi rész, a melyet a szórakozott mérnöki hivatal az ő területökből a Trinidad-nak ajándékozott, tisztára anyagi kárt jelent rájok nézve. Az angol-társaság en­nélfogva tiltakozik ellene, hogy a Trinidad az Ő asphaltja közt burkoljon, és tiltakozása annál erélyesebb, mivel véleménye szerint a a Trinidad majd egy óriási reklámtáblát önt a próba- burkolaiján, a mely büszkén fogja hirdetni, hogy: Trinidad a világ legjobb asphaltja, minden müveit család asphaltján helyet foglalhat stb. Ebből a reklámból azután előreláthathatólag mindenki azt fogja hinni, hogy az egész Nagykorona-utczán Trinidad-bur- kolat van s igy az angol-asphalt jósága voltaképp az idegen toliakkal dicsekvő Trinidadnak szerezne jó hírnevet. Az odiózus ügyben most elkeseredett beadvány és átirat váltás folyik a két asphalt-vállalat, a mérnöki hivatal és a ta­nács között s ha idejekorán nem sikerül békés megállapodásra jutniok, a konfliktus könnyen elmérgesedhetik. Egy szép napon ugyanis az angolok gondolnak egyet, és nem várva be a hatóságok huza-vonáját, egy-kettőre bevonják az egész Nagykorona-utczát angol-asphalttal. Másnap aztán meg­jelenik az utczában dr Heidelberg Tivadar, a Trinidad Marc- hand-ja és olasz munkásaival heves tüzelést intéz az angolok ellen, akik erre visszavonulván, dr Heidelberg elhódítja a 180 négyszögméternyi területet, a melyet azonban beburkol Trinidad- asphalttal, egyúttal pedig ráönteti a nagy reklámtáblát is: Trinidad a világ legjobb asphaltja . . . stb. Időközben az angoloknak segélycsapatuk érkezik a Váczi- körutról, s megerősitett hadállásukból bombázni kezdik az ola­szok poziczióját; az olaszok heves gránát-tüzzel felelnek s forró makarónit, macskát és olasz csizmát szórnak az ellenségre, a mely halottainak hátrahagyásával kénytelen visszavonulni. 1900. április 9. Az olaszok már diadalmámorban úsznak, a mikor az u épület tere felől feltűnik a látóhatáron French ismeretes ' lovas- dandára és állást foglal az utczasarkon. A lipótvárosi bazilika felől ugyanekkor Kitchener lord hadosztálya közeleg gyors me­netben, mig az Erzsébet-tér irányából feltűnnek Roberts lord félelmetes highländerei Az olaszok erre a béke jeléül kitűzik a fehér macskát, dr Heidelberg átlovagol Roberts táborába, a hol az ősz angol fővezér egész táborkarával fogadja. Heidelberg ka­tonásan szalutál, a mit az angol tisztek viszonoznak ; ezután leugrik lováról s odalép Roberts lord elé, aki kezét nyújtja neki e szavakkal: — Ön vitézül védte magát, uram. Dr Heidelberg ezt feleli: — Sajnálom, hogy nem védhettem tovább is a hadállás de lehetetlenség volt kibírni. Dr Heidelberget ezután családjával, hadsegédével és ma­gántitkárával együtt egy angol tábornok Drubanba kiséri, a honnan előbb egy uszályhajóra, majd később Valede Traversbe internálják. A Nagykorona-utczát egész hosszában angol-asphalttal vonják be. A mérnöki hivatal előtt pedig aznap este óriási demon- strácziót rendez a nép. Hadi tudósitó. Az iparosok és kereskedők czimerhasználati jogosultsága. A belügyminiszter ma az ország valamennyi törvényhatóságához körrendeletét bocsájtott ki, az or­szágos czimer használata tárgyában. Az iparosoknak és kereskedőknek ugyanis ipar- czikkeiken az ország czimerének használata tilos, s a ki engedetem nélkül megszegi e szabályokat, kihágást követ ( el. Az 1883. évi XVIII. t.-cz. 1. §-a szerint magánosok, magánjogijellegü testületek, vállalatok és intézetek a magyar korona országai egyesitett czi- merét és az ország külön czimerét gyári vagy ipari czikkeiken, áruikon, üzleti helyiségeiken, czimtábláikon, czimszaiagjaikon (etiquette) és üzleti nyomtatványaikon csak abban az esetben használhatják, ha erre a miniszterelnöktől külön engedélyt nyernek. Az enge­délyért a másodfokú iparhatóság, — Budapesten a székesfővárosi tanács utján kell folyamodni, mely a kérelemre nézve véleményes javaslatot tesz a minisz­terelnökhöz. Az engedélyt az elsőrangúnak elismert és kiválóbb érdemeket szerzett folyamodók kapják meg. A czimerhasználati ügyekkel azonban a törvény szűkszavú intézkedései következtében sem a hatósá­gok, sem az érdekeltek nem voltak teljesen tisz­tában. A belügyminiszter körrendeleté most részletes utasításokat ad a hatóságoknak. így többek közt ki­jelenti a miniszter, hogy az idézett törvény rendelke­zését úgy kell értelmezni, hogy a czimert használó

Next

/
Thumbnails
Contents