Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-04-09 / 15. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1000. április 9. ■a Az Orökimádás temploma. Az Erzsébet királyné emlékére tervezett Örökimádás templom épitő bizottsága legutóbb a kormánynál és a fővárosnál eljárt a templom számára szükséges telek megszerzése érdekében. A szükebb főúri bizottság újabban arra törekedett, hogy a templom és zárda czéljára az épülő eskütéri hid budai feljárójánál tervezett park egy részét kapja meg, mert véleményük’ szerint az Örökimádás templomának ott lenne mindenképpen méltó és megfelelő otthona. A fővárosi tanács tüstént felhívta a mérnöki hivatalt, hogy a kérelem tárgyában tegyen megokolt véleményes javaslatott. A hivatal ma nyújtotta be jelentését a polgármesterhez. A jelentésben mindenekelőtt kiemeli a mérnöki hivatal, hogy a megjelölt helyen a templom elhelyezésére vonatkozólag részletes tervezgetésekbe nem bocsátkozik, hanem kötelességének tartja, hogy a templom és zárda elhelyezéséről általánosságban tegye meg észrevételeit. A hivatal érintkezésbe lépett a templom épitő bizottság egyik tagjával, gróf Zichy Jánossal s tőle felvilágosításokat szerzett a tervezők közelebbi szándékai felől. így többek közt megtudta, hogy a bizottság a Döbrentey-téri parkból a templom, zárda és a szükséges kert számára mintegy 900—1000 négyszögölnyi területet óhajt megszerezni s elsősorban határozottan ehhez a helyhez ragaszkodik. Ezzel az óhajjal szemben a hivatal ismerteti a templom elhelyezésére vonatkozó eddigi terveket, a melyek tőbbé- kevésbé v ^amennyien alkalmasak lennének az „Örökimádás“ templomának elhelyezésére s majdnem kivétel nélkül megfelelőbbek a kért területnél. így elsősorban előnyösnek mutatkoznék a kívánt czélra az eskütéri hid balparti feljárója mellett a piaristák mostani telke, mely rövid időn belül jelenlegi rendeltetése alól — tudvalevőleg — felszabadul. Alkalmasnak látszik továbbá a Rókus- órház környékén, vagy helyén, több alternativ terv szerint történő elhelyezése a templomnak, vagy ugyancsak a VIII. kerületben a Stáhly-Utczai halottasház helye. Megfelelő terület továbbá a VII. kerületben a Ferdinánd-tér, a X. kerületi Rezső- tér, a VIII. kerületben a Sándor-tér ; a budai oldalon : aFerencz József-hid jobbparti oldalától délre elterülő uj telekcsoport vagy pedig a létesítendő Borárus téri hid budai hídfejénél tervezett park egy része. Végül alkalmas lenne a Margit-hid balparti oldalán ajjmesterséges szürőtelep helye, amelyet a szűrőte- lep lebontása következtében újra szabályoznak. v'mdezeket a helyeket a mérnöki hivatal a tanács gondos i 17 l.mébe ajánlja, mert valamennyit komoly íervezgetésbe lehetne Ú, csupán a kért területet nem, mely a legkevésbé megfelelő a kívánt czélra. A főváros súlyos anyagi áldozatokat hozott, mikor az eskütéri hid budai feljárójánál a kérdéses területeket a Döbrentey-téri vásárcsarnok czéljára kisajátította ; még nagyobb áldozatot hozott, mikor a drága pénzen megszerzett telkeket, a közmunkatanácsnak park czéljára átengedte. Tette pedig ezt azért, hogy a park ott a budai közönség, a hidtő méltó kiképzése és egfőképpen a Rudas-fürdő fejlődése érdekében csakugyan étesüljön. A Rudas-fürdő fejlődésére elengedhetetlenül fontos, hogy közönsége, az előtte elterülő árnyas parkban jó levegőt ' nyugalmat és szórakozást találjon. Ha most a kívánt területet a tervezett parkból kihasítanák, ez más módon keresztülvihető nem lenne, mint úgy, hogy az egész terület park jellege meg szűnnék. De másrészről nem is lehet alkalmas a Döbrentey-téri park a csendes zárda és Örökimádás temploma számára, mivel a Rudas-fürdő szórakozó közönsége nagy forgalmat idéz elő e helyen s megköveteli a szórakozást, zenét és egyéb mulatságokat. Ez a zajos szomszédság ellenkezik a tervezők nemes törekvéseivel. Architektonikus szempontból nagy akadálya a templom építésének a Gellérthegy és a hid szomszédsága. A park egészen ráfekszik a magas hegyre. Az óriás hegy közvetlen tövében a templomnak igen nagy arányokban kellene épülnie és még mindig nem lenne inpozáns, mert a hatalmas háttér egészen elnyomná. A hídfeljáró ugyanilyen akadályokat okoz. A feljáró magas, a partokon majdnem nyolez méterre emelkedik s alatta a gödörbe épített templom teljesen eltörpülne. Kész példa itt jelenleg a belvárosi plébánia templom, melyet a hídfeljáró valóságos katlanba sülyesztett. A felsorolt területek közül a mérnöki hivatal elsősorban és legmelegebben ismét csak a piaristák telkét ajánlja az Örökimádás temploma számára. Másodsorban a Stáhly-utczai halottasház telkét tartaná legjobbnak s ha ezt sem fogadnák el, arra az esetre a VI. kerületi Ferdinánd-tér mellett foglal állást. Az Auer»monopólium. Hihetetlen az a merénylet, amelyet némely józan üzletember legújabban az Auer-hálók ellen el akar követni. Kolozsvárott, Szegeden és Nagyváradon elhatározták az érdekelt körök, hogy ezentúl külföldről Bécsböl, Berlinből hozatnak Auer-hálókat, mert a külföldek nyolez krajezárért árusitják darabját a nálunk potom hetven krajezárért vesztegetett lámpabélnek. Teszik pedig ezt azért, mert magán használatra hozathat bárki bárhonnan Auer-hálót; a törvény csak az üzleti ezéiokra való előállítás és Üzletszerű eladást tiltja. Érdekes és fontos fölfedezés ez. Budapest kereskedői és iparosai a magán és közhatóságok óriás adót fizetnek az Auer-társaságnak a szabadalom révén. Ettől az adótól menekedhetik mindenki, ha az Auer-hálót maga rendeli meg valamely külföldi czégnél. A mit az ország különböző vidékein sikerrel próbáltak, valószínűleg könnyen keresztülvihető Pesten is s akkor a fővárosban érdekelt körök ugyanoly joggal és alapon fordulhatnak Auerhálóért a külföldre, mint a vidékiek. Fölszólalásunk oka azonban egészen más. Mi nem akarjuk a magánosok eljárását bírálat tárgyává tenni, mert hisz mindenki úgy cselekszik a maga pénzével, a mint legjobbnak látja. A székesfőváros, mint hatóság és testület figyelmét akarjuk fölszóllam- 1 ásiirákkal a fent előadott körülményre ráterelni. A
