Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-04-02 / 14. szám
i MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. április 2 világításban tűnt fel Bár 324 milliónyi korona értékű vagyonnak az ura s e mellett világvárosi fejlődésében élő garancziát nyújt bevételei fokozatos emelkedésére, mindamellett rendkívüli súlyos anyagi áldozatok árán is alig volt képes kölcsönszükségletét ideig óráig fedezni. E kínos helyzet székesfővárosunk tekintélyének csökkenését, megalázását idézte elő ama összehasonlítás alapján, hogy inig a nyugat-európai nagyobb városok válogathatnak olcsó kölcsönökben, sőt a hazai pénzintézetek is, még azok is, melyeknek vagyona alig ér fel Budapest székesfőváros ingatlan birtokai 10-ed, 20 ad részével, kölcsönszükségleteiket kielégíteni s üzleti eredményeiket a lefolyt évben is fokozni voltak képesek : addig Budapest székesfőváros külföldön állítólag zárt ajtókra talál kölcsönk* resésé- vel, idehaza pedig — mint legyőzöttnek — jóformán kegyelemre kell megadni magát a hitelező pénzintézetek előtt.“ így festi a főváros helyzetét dr. Gööz József törvényhatósági bizottsági tag a közgyűléshez intézett indítványában. Örvendünk az őszinte hangnak, a mely a bankok rideg eljárását kellő színben tüntette ki. Helyeseljük azt is, hogy végre magában a törvényhatóságban akadt egy bátor ember, aki rámutatott arra a visszás helyzetre, a melyet a kölcsönügyleteknél eddig követtek. Még pedig akképp, hogy a mikor kölcsönt ment a város kérni, akkor sippal- dobbal harsogtatták, hogy a város szénája rosszul áll, gazdálkodása rendetlen, s hova- elöbb csődbe jut. Persze ilyen bemutatkozás után megcsappant a város hitele. Ezt a megcsappant hitelt akarja most Gööz a községi takarékpénztár létesitésével helyreállítani. A városnak háromszáz milliónyi vagyona és milliókra rugó jövedelme elég bizalomkeltő lehet a közönség előtt. Erre alapítja az indítványozó a tervét. De komoly példákkal is áll elő, amennyiben egész sereg kisebb- nagyobb várost sorol fel, amelyek jól jövedelmező hatósági takarékpénztárt tartanak fenn. Végre hivatkozik magára az államra, amely egyrészt a postatakarékpénztárakkal másrészt a zálogház intézményekkel folytat bankszt-rü özeteket. Nagy, szinte merész perspektívát rajzol elénk, amely a létesítendő községi takarékpénztár révén egyszerre megvalósulna. A főváros gazdag, hatalmas intézetté fejleszthetné az üzletét, amelylyel a köz és a maga javára önálló pénzügyi politikát alkothatna s lerázhatná magáról azt a szégyenletes terhet, a melylyel a bankok ma ránehezednek. Persze mindez akkor, ha elég független bátorság van a terv végrehajtásához a törvényhatóságban s szembe tud szállani jogos érdekeiért nyílt és titkos ellenfeleivel. A főpolgármester jubileuma. A múlt héten szerdára rendes közgyűlés volt kitűzve. A város atyák a gyűlés első napját a főpolgármester jubileumának megünneplésére szentelték. Radocza János üdvözölte a jubilánst meleghangú lendületes beszédben, Kléh István pedig bejelentette, hogy a szép nap emlékezetére a bizottsági tagok 18.000 koronát gyűjtöttek a maguk köréből arra a czélra, hogy ezt az összeget, mint Márkus József főpolgármester nevére szóló alapítványt, a fővárosi hivatalnokok segélyalapjának javára kezeljék. Az elhangzott két beszéd után Márkus József főpolgármester mondott köszönetét a közgyűlésnek a szives megemlékezésért s azért a nemes elhatározásért, hogy szolgálata 25-ik évfordulóját a jótékonyság oltárára hozott áldozattal kívánta reá nézve emlékezetessé tenni. Kéri a közgyűlést, ne vonja meg tőle eddig tapasztalt jóindulatát s támogatását a jövőben sem, a minek viszonzásául Ígéri és fogadja, hogy ezentúl sem lesz más czélja, más vágya, más törekvése, mint az, hogy a tanácscsal és a közgyűléssel karöltve, szívvel, lélekkel résztvegyen Budapest felvirágoztatásának szép és dicső munkájában. A hosszantartó, lelkes éljenzések lecsillapulta után kimondotta a közgyűlés, hogy Radocza János és Kléh István beszédét s a főpolgármester válaszát a közgyűlés jegyzőkönyvébe fölvegyék. Jótékony egyesületek segítése. A törvényhatóság, mint alább kimutatjuk, újból nagy összegű segítséget osztott ki harmincz különböző jótékony és kulturális intézmény között. Ez az erők szétforgácsolása. Ha az igy szerte darabolt, sok felé hulló segítő adományokat egységesen, használnák fel, sokkal nagyobb eredményt érhetnének el. A segítségben részesített intézmények névsora a következő : 1. budai szent Erzsébetről czimezett apácza-rend és női kórházának (tavaly 4000 kor.) 4000 kor., 2. a Klotild Szeretetbáz Egyesületnek (tavaly 2800 kor.) 2800 kor., 3. a VII. kér általános közjótékonysági egyesületnek (tavaly 2000 kor.) 2000 kor., 4. a VIII. kér. általános közjótékonysági egyesületnek (tavaly 2000 kor.) 2000 kor., 5. a Ferencz József kereskedelmi kórház budapesti kereskedelmi betegápoló egyletnek a terhére előirt átiratási és engedelmi dij megtérítése fejében ajándékul (eddig nem részesült segélyben) 2802 kor., 6. az irgalmas testvérek által az I. kér. Krisztinavárosban (Gellérthegy-utcza 5. szám alatt) fentartott leánynevelö' és tanító intézetnek, főnöke Rózsa Szalizié (tavaly 1200 korona) 1200 kor., 7. a budai jótékony ríőegyletnek (tavaly 1000 korona)
