Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-03-26 / 13. szám

MAGYAR 19Ó0: 'márciius ! 12 A Magyar Székesfőváros előfizetési ára : Egész évre 12 Kor. Fél évre 6 * Köztisztviselőknek : Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 * Nem lesz aj hivatalos utczajegyzék­A polgármester nemrég elrendelte, hogy a főváros hiva­talos utezajegyzékét vizsgálják felül, a változott viszonyokhoz képest javítsák át és újra adják ki. A tanács felhívására Heuf- fel Adolf kőzépitési igazgató az utczajegyzékct át is dolgozta, azonban fontosabb hiányosságokat nem igen észlelt rajta, csak néhány uj ütczát kellett a jegyzékbe belepótolni. A tanács erre előterjesztést tett a polgármesternek, hogy az uj hivatalos utezajegyzék kibocsájtására vonatkozó rendeletét vonja vissza, ' mivel a munka czélja nem állana arányban az okozott költsé­gekkel. Ä régi utczajegyzék nem hivatalos, hanem egy magánczég kiadványa. A czég az uteza jegyzéket több másféle hasznos tudni­valót magában foglaló könyvecskében adta ki, melyet egy koro­náért árusít. A czég a könyvet uj kiadásban nem hajlandó köz.rebocsájtani, mivel a régi kiadv ány legnagyobb része is még mindig raktáron hever, s az uj kiadás rövid idő alatt épen olyan mértékben tökéletlenné válnék, mint az 1898-iki mosla- m-ig. Hivatalos kiadványképen a czég az utczajegyzéket bizo­mányba venni szintén nem hajlandó, mivel erre a fővárossal kötött szerződése nem kötelezi. Ha azonban még meg istenné, a fővárosnak mégis sok kiadást okzna az uj utczajegyzék, mi­vel a szerződésben meghatározóit számú példányokat kötetes lenne bolti áron magához váltani. A polgármester a tanács elő­terjesztése, alapján újabb rendeletet adott ki, melyben az uj utczajegyzék kiadásának tervét félreveti, s előbbi rendelkezését visszavonja. Bánffy Dezső báró — és a főváros. Bänffy Dezső báró a II. kerületi Bimbó-utczában palotát építtetett. A Bimbó-utcza azonban még teljesen rendezetlen. A tanács most a volt miniszterelnök kérelmére elrendelte, hogy az elhagyatott utczát csatornával, vízvezetékkel, gázvilágitással és rendés kövezettel látja el. A fővárosnak az uj közmunkák 18000 kotona kiadást okoznak. Az iparbatósági megbizottak a tisztességtelen verseny ellen. A VI. kerületi iparhatósági- megbizottak tegnap előtt tar­tott ülésén több oldalról heves panaszok hangzottak fel a fővá­rosi kereskedők közt lábrakapott tisztességtelen verseny ellen/ : Az iparhatósági megbizottak a tanácshoz folyamodtak, hogy a kereskedelmi miniszterhez intézzen felterjesztést az egészségte­len „állapotok megjavítást és a túlhajtott tisztességtelen keres­kedelmi verseny korlátozása tárgyában. A megbizottak azt óhajtják, hogy a tisztességtelen verseny korlátozása érdekében • készülő törvényt a kereskedelmi miniszter egészítse ki olyan értelmű intézkedéssel, hogy a kihágások eseteiben eljáró első fokú iparhatóság mellett két szavazati' joggal felruházott' ipar- hatósági megbízott is működjék. A Svábhegy csatornázása A Svábhegy nagyszámú lakosságának és közönségének egészségét régi idő óta állandóan veszélyezteti a hegyen ösz- szegyülemlő szennyes vizek kipárolgása. A főváros már régeb­ben foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a Svábhegyet csatorná­zással lássa el. Az eszméről azonban csakhamar le kellett tenni, mivel a 2000 méter hosszú csatorna rengeteg költségbe került volna. A tanács ennélfogva elhatározta, hogy a esatorna helyett az Összes svábhegyi ingatlan tulajdonosokat kötelezi, hogy. in­gatlanjaikon a szennyes vizek levezetésére czement gödröket készíttessenek. A tulajdonosok azonban megijedtek ettől a kö­telezettségtől s arra kérték a tanácsot, hogy helyszíni vizsgálat utján külön-külön állapítsa meg, hogy ki milyen módon vezesse le a szennyes vizeket. A nyugoti pályaudvar műhely kéményei. Hrdekes panaszos levél érkezett ma Nagy György „adó­fizető boltiszolga'“ részéről a VI. kerületi elöljárósághoz. A fel­jelentő elpanaszolja, hogy a nyugoti pályaudvar műhely kémé­nyei annyira füstölnek, hogy az egész környék levegőjét ;meg- ronlják még pedig olyannyira, hogy — úgy mond — tisztessé­ges ember nem is lakhatik ma a Podmaniczky-utczában. Tény- lég ideje volna már, hogy az elöljáróság addig is mig a mű­helyek a főváros külső részére át nem helyeztetnek, füst­emésztő készülék alkalmazására kötelezné az államvasutak igazgatóságát. : / A főváros villamvilágité vállalata A főváros a Károly kaszárnyában saját villamvilágitó tele­pet akar felállítani, kapcsolatban az épület teljes átalakitásá val.j A világításra alapul évenként 1.000.000 hectowatt áram fo­gyasztást irányoztak elő. A villamos világítás házilagos beren­dezését a főváros azért tervezte, mert a már átalakított helyi­ségekben is a fogyasztás az előirányzott mennyiséget nagy mértékben túlhaladta s a vi'ágitási költségek körülbelül fel­emésztik a házbéreknél elért megtakarítást. A farkasréti temető vasútja A farkasréti temetőhöz építendő vasút ügyében a ' fővá­rosi közmunkák tanácsának tudvalevőleg az volt az álláspontja, hogy a vasutat ne a Németvölgyi-uton, hanem a budai Külső körúton, vezessék át. A kereskedelmi miniszter ez alapon fel­hívta a fővárost, hogy egyezzék bele a közmunkák tanácsának kívánságába. A tanács azonban erre nem hajlandó és most harniadizben intéz-felterjesztést a miniszterhez, hogy kívánsá­gától álljon el, mivel a Németvölgyi-ut immár teljesen készen áll, ott további kisajátításokra szükség nincsen, — mig ellen­ben a budai Külső-körút ez idő szerint csupán a térképeü van meg. A tanács tiszteletteljes feli erjesztésében újólag is arra kéri a kereskedelmi minisztert, hogy ne csupán a közmunkata­nács álláspontját méltassa figyelemre, hanem legyen tekintettel* a főváros anyagi érdekeire is. . .

Next

/
Thumbnails
Contents