Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-03-26 / 13. szám
-1900. márczius 26. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 5. A számvevőség napidijasaü A számvevőség 16 napidijasa esztendők óta várja illet ményeinek megjavítását. Persze hiába várja. Hosszú ideig figyelembe sem vették kérelmüket, mig végre tavaly határozott biztatást nyertek, hogy fáradságos mnnkájuk csekélyke honoráriumát szerény mértékben az idén 'felemelik. A számvevőség össze is állitotta azoknak névsorát, a kik érdemet szereztek a nagyobb illetményekre és kiszámította, hogy a 16 napidijas helyzetének megjavítása mennyiben terhelné a községi alapot. A kiszámítás ezt az arányt mutatja: Napidij: 1) 3 kor.-ról 4 kor.többlet éven át a többi, szolgálati összesen idő ■ra 1 kor 365 kor. 3 óv 2) 3-60 „ 4 „ 40 fill. 146 „ 8 és fél „ ! 3j’ 340 „ 4 „ 60 „ 219 „ 6 és fél „ 4) 4 60 „ 5 „ 40 „ 146 9 5) 3-— ; 4 » 1 kor. 365 „ 2 6) 3.- „ 4 „ 1 „ 365 „ 1 és fél „ 7)6.- í 7 „ 1 „ 365 4 ^ » 8) 3-40 „ 4 „ 60 fill. 219 6 és fél „ 9) 3-60 „ 4 „ 40 . 146 7 és fél „ 10) 3 - „ 3.60 „ 60 „ 219 4 11) 4-— „ 4-60 „ 60 „ 219 „ 4 Í2) 3 - „ 4’- , 1 kor. 365 4 13) 3-60 „ 4‘- „ 40 fill. 146 * 8 1 co 340 „ 40' „ 146 „ 8 15) 3 - „ 3-40 » 40 „ 146 3 16) 3 — „ 3-60 „ 60 „ 219 „ 5 és fél » A többlet 3796 korona lenne egy évre, a melyre fedezetül szolgál a községi alap első fejezetének 28, 80, 31 tétele alatt felvett s az ideiglenes személyzet díjazására szolgáló 3,1536 korona, a melyre azonban tényleg csak 29294 korona kiadás merül fel, úgy hogy az időközi megtakarításként jelentkező 1040 koronával együtt 3282 korona felesleg marad. Ezenkívül 729 korona a községi alap első fejezetének 13 és a kölcsönpénzek CV—10 fejezete alatt kap fedezetet. Azok a szegényemberek, akik helyzetük megjavítását számtalanszor kérték fölebbvalóiktól, türelemmel dolgoznak tovább és reménnyel várják jogos kérelmük kedvező elintézését. Miért késik az elintézés, nem tudják. A polgármester ur figyelmébe ajánljuk ezt az ügyet, hogy mindenre kiterjedő gondosságával vegye pártfogásába a szorongatott helyzetben levő számvevőségi napidijasok sorsát. A városi vám eltörlése. A főváros költségvetésében a folyó évre városi . vám ezimén B 349.000 korona jövedelmet irányoztak elő., A főváros iparos és kereskedő körei régóta panaszkodnak a városi vám miatt, mely nekik rengeteg károkat okoz s a főváros ipari és kereskedelmi forgalmának valóságos kerékkötője. A kereskedelmi kormány az érdekelt körök kérelmére elhatározta, hogy a városi vám szedését megszüntetteti, mihelyt arra megtalálja a kellő módot, hogy a főváros a veszendő jövedelemért megfelelő kárpótlásban részesüljön. A minisztériumban most dolgoznak rajta, hogy a főváros rekompenzálásának helyes; módját rmegállapitsák. A kirakat szekrények. A fővárosi közmunkák tanácsának épitésügyi szabályzata a boltkapuzntck és kirakat-szekrények felállítása tárgyában a következőkép intézkedik : 309. §. Boltkapuzatot és falrafüggesztett kirakati szekréüyt csak az építési hatóság külön engedélye alapján s a telek határvonalától legfelebb 30 cm. kiszökelléssel szabad alkalmazni. Elénkebb kőzlekedésü szűk utczákban vagy olyan házaknál, melyeknek már fal kiszökellékük van, a fenti méret korlátozható vagy az engedély általában meg is tagadható. 310. §. Nem falon függő, hanem járdára helyezett hordozható kirakó szekrényeket egyáltalában nem szabad alkalmazni és a már meglevőket e szabály életbe lépése napjától számítandó egy év alatt végleg el kell távolítani. 3U. §. Boltkapuzatok, illetve kirakati szekrények, alkalmazásakor a falpilléreket lefaragás által gyengíteni nem szabad. A közmukatanácsot világbölcselettel nem vádolta senki. Épitésügyi szabályzatáról pedig megalkotása óta folyton csak azt -halljuk, hogy rósz, alkalmatlan, Budapest semmi néven nevezendő viszonyának meg nem felel. Az elől idézett három szakasz, a melyeket a szabályzattól kivettünk, eklatánsán bizonyítja a panaszok igazságát. A bollkapuzat és a kirakat-szekrény a kereskedelmi életben fontos és nagy szerepet játszó tényező A nagyvárosi kereskedelmi életben a kereskedő nem állhat az üzlete elé hangos szóval, nem dicsérheti áruczikkeit, nem sorolhatja elő üzlete tartalmát. Mindezt elvégzi helyette a kirakat, a melynek felszerelésére nagy gondot fordít, a melyet lehetőleg dúsan berendez, hogy csinos, tetszetős formájával, ügyesen kirakott áruczikkeivel magára vonja a járókelők figyelmét. A közmukatanács agyában a kirakat szekrény csak mint egyszerű „kiszökellés“ foglal helyet, a melyet igyekezett kellőképen korlátozni,leszállítván 30 cméterre, nehogy az agyon szabályozott szűk utczákat terebélyes portálékkal foglalják el. Intézkedésénél természetesen nem tett különbséget. A négyöles utczában, a melynek alig egy méteres a gyalogjárója épolyan boltkapuzat alkalmazható, mint a 14—15 öl széles utakon, a melyeknek 5-—6 méter széles gyalogjárójuk van. £z iparosok és kereskedők köréből felhangzó számtalan panaszra a mérnöki hivatal már régebben javasolta a szabályzat sérelmes szakaszainak megváltoztatását. A közmunktanács sem a panaszokra, sem a ható ság előterjesztésére nem reagált s most megtörtént a következő eset : Az Andrássy-ut egyik palotájában két kereskedő üzletet nyitott. Az üzlethez megfelelő kirakatszekrényt akartak készíttetni s tervüket bejelentették a hatóságnak. A tanács a kérelmező kereskedőket el- utasította, mert a palotának máris 50 cm> széles risalitja van s ha még 30 cm széles kirakatszekrényt állítanak fal a különben elég széles gyalogjáróból 80 cmrt foglalna el. Az érdekeltek a határozatot természetesen megfelebbezik. Eredményt azonban nem igen -fognák' elérni, a minek az lesz a következése, hogy abban a
