Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-02-26 / 9. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. február 26. A jobboldalon van a villany és hidegvizfürdő, valamint svédgyógytorna-terem. A nagy előcsarnokból, mely egyúttal ivócsarnokul is szolgál, jobbra, balra vannak a széles folyosók mentén a (hermái gyógykabin fürdők. E folyosók a várótermekbe vezetnek, melyekből ismét a magas oldalvilágitással ellátott és két oldalt kabinokkal szegélyzelt, középfolyosókba juthatni. A nők és férfiak részére berendezett társasfürdők bejáratai külön helyeztettek el akként, hogy az előcsarnokokból az öltözőbe, vagy a váróterembe juthatni. A közönség részére öszszesen 23 öltözőfülke áll rendelkezésre, de azok száma emeletes rendszer mellett megkettőztethető. Az öltöző kétoldalán a tyúkszem- vágás és fodrász részére termek vannak. A tulajdonképpeni fürdő kis szalonból, hidegmedenczéből, meleg medencze, fro- tirozó szoba, langyos medenczékből és a zuhanyokból áll. A fürdőépület alapalakjának megválasztására befolyással birt azon körülmény, hogy a viz hűtésére szükséges medenczéket a zárt udvarokban kellett elhelyezni, mert máskülönben azok az ily szabadon álló intézetnél a környezetre igen kedvezőtlen hatással lennének. Az épület szerkezete, minden részeiben szilárd anyagokból készítve vétetett számításba. A falak az alagsorban vízálló mészszel készítve, a földszinten közönséges mészhabarcscsal, üreges falazattal vétettek számításba. A födémek az alagsorban téglaboltozással; a földszinten vasbeton- és Rabitz-szerkezettel vétettek fel. A programm értelmében feladatomul tűzetett ki egy uszoda tervezése is. Ezen épületet a tulajdonképpeni fürdővel kapcsolatba hozni nem javasolhatom, mert az nagy terjedelménél fogva túlságos mérvben fokozná az épület kiterjedését és azért, mint egészen külön épületet terveztem. Ez épületről két tervet készítettem, egy nyilt, vagyis nyári uszoda és egy zárt uszoda építésére vonatkozót. Részemről a zárt uszodát tartom megfelelőbbnek, mert az minden időben használható ; mig a nyári uszoda télen fedetlenül, kitéve az az idő viszontagságainak, folytonos javításokat, újításokat igényelne. A fedett uszoda egy közös nagy medenczével, 89 öltözőfülkével, előzetes mosakodó helyiséggel, zuhanykamarákkal és várótermekkel terveztetett. A nyilt uszoda két medenczével, egészen egyszerűen ké- szitve, terveztetett akként, hogy egyidőben a kisebbik meden- czét a nők, a nagyobbikat a férfiak használhatják. Mindkét osztálynál van váróterem. A női uszodának 44 öltözőfülkéje, a férfi uszodának 62 fülkéje van. A vendéglakóliázépület, szinte teljesen különállóan egy földszint és két emeletsorral terveztetett. Az épületben van 44 vendégszoba, társalgó, olvasó szoba és étkező-terem teljes kényelemmel berendezve, s felvonó-gép a vendégek használatára. Ugyanezen épületben vannak elhelyezve az irodai hivatalos helyiségek és igazgató lakása. A jelenlegi fürdőépület átalakítása akként terveztetett, hogy a melléképület teljesen a mosóház czéljaira szolgálna, még főépület földszintjét a szolgák lakásai és raktár, az emeletet két pénztárnok lakása és egy ruha- és bútor-raktár, valamint a qizottsági tanácsterem foglalja el. A kút vizének a fürdőbe való vezetése jelenleg a viz saját nyomása által történik, miután azonban az uj fürdő vízszükséglete sokkal nagyobb; a kút szállítóképessége pedig annál kevesebb, mennél nagyobb nyomásnak van a kút kitéve, nem tanácsos ezt fölhasználni annál kevésbé, mert a víznek a maga- sín fekvő hütőmedenczékbe kell emelkedni, ehhez pedig arány- ag nagy erő szükséges. Ezen körülmények figyelembe vételével, a vízszolgáltatást akként terveztem, hogy a kút vize egy öntött vascső segélyével a föld alatt a jelenlegi fürdőház melleképülete mögött felállítandó gépház gyüjtő-medenczéjébe vezettetnek, a honnan kis szivattyú segélyével kiemelve, az uj fürdő udvaraiban elhelyezett víztartókba vezettetik. A magasan fekvő viztartányokból a vizet saját nyomása vezetné át a fürdő egyes osztályaiba. A másik megoldás szerint a viz a nagyfürdő mellé helyezendő gyüjtőmedenczébe vezettetnék, a honnan vagy villanyos, vagy gázmotorok által hajtott szivattyúk emelnék azt a hütőlar- tányokba. Mint minden építkezésnél, úgy ez esetben is a legnehezebb a pénzkérdés, mellyel azért tüzetesebben kívánok foglalkozni mert hiszen egy jövedelmezőségre alapított intézetnél a befektetési költségeknek arányban kell állani a jövedelmezőséggel. Mivel e kérdés minden oldalát megakartam és megakarom világítani, szükségesnek tartottam már a terveket akként készíteni, hogy az egész intézet egyszerre megvalósítható, vagy részekben is kiépíthető legyen. A költségvetés összeállításánál a legjobb anyagot és munkát vettem számításba és azért foganatosítás esetén némi megtakarítások remélhetők. Könnyebb áttekintés végett az összegeket csoportosítottam, hogy a végrehajtás mikénti sorrendje felett a tele. Tanács könnyebben dönthessen. Első sorban az egész fürdő épületének minden része ive való végrehajtását vegyük szemügyre : kerülne : I. 1, A fürdő főépülete 841.657-44 frt 2. Vendéglakóház 186.59F34 „ 3. Nyitott uszoda 76.429 "84 „ 4. Régi épület 30.238 90 „ 5. Gépház épület 32.574.54 , 6. Gyüjtőmedencze 8.882-93 „ 7. Hütőmedenczék 15.346-40 = 30.692 80 „ 8. Általános csatornázás vezetéke 12.133-60 „ Összesen 1,219.23139 frt II. Összesen 1,027.565 95 frt III. „ 1,041.329-92 „ IV. „ 1.004.399-67 „ V. „ 797.288-84 „ Az I. csoportosítás szerint jövedelmezne. 1. Fürdőépület: Thermálfürdő 125 fülkével. Fülkénként naponta 240 frtot számítva, évente tehát 876'00 frtot, összesen 109.500'— frt Svéd gyógytorna 40 férfi, 20 nő naponkénti látogatót véve föl á 50 kr, naponta 300 frt, évente 10.950"— „ 24 gyógykabin hütött természetes vízzel, 5-szö- rös napi használatot véve föl, á 80 kr, naponta Átvitel 120.450 — frt
