Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-02-12 / 7. szám
Ha valamely közterület burkolása azon érdekelt ingatlan- tula;donosok kérelmére történik, a kik az illető közterületre eső homlokzatok hosszaságának legalább kétharmadrészét képviselik, a burkolás összes költsége egészben az illető közterület mentén fekvő ingatlanokat terheli. Ha a jelen szabályrendelet életbelépése előtt készített mnkadamburkolat helyett koczkakő, keramit, aszfalt, fa vagy bármily más költségesebb burkolat létesittefett, az utóbbi burkolat költsége szintén ugyanúgy megtérítendő, mint az első ízben eszközölt burkolásoknál. Ha a jelen szabályrendelet életbelépése után készített makadamburkolat helyett, a mely után az előzők szerint burkolási járulék már fizetendő volt, — avagy bármikor készült terméskő-burkolat helyett koczkakő, keramit, aszfalt, fa vagy bármily más költségesebb burkolat fektettetik, az esetben az uj burkolat után az előzők szerint megállapított burkolási járulékból a régi burkolat után ugyanezen §. szerint megállapított járulék levonandó s ehhez képest csupán a különbözet lesz burkolási járulék czimén fizetendő. Ha meglevő trachvt-burkolat helyett bármily más jobb burkolat alkalmaztatik, a mennyiben az említettek szerint az egész burkolási költség megtéiitésének helye nem volna, az előzők szerint megállapított burkolási járulék 20 százaléka s illetőleg zajtalan burkolat (fa, aszfalt) létesítése esetén pedig annak 40 százaléka fizetendő. A közforgalomra szolgáló lépcsők költségeiből, — még pedig egy-egy oldalon a szegélyezést nem számítva, legfeljebb 3 méter szélességig — csak annyi térítendő meg a főváros részére, mint a mennyi a gyalogjárók után van az előzök szerint megállapítva. A székesfőváros által eszközölt mind ama burkolási munkák költsége s illetve a költségeknek azon része, a melyre nézve az említettek az érdekelt ingatlantulajdonosok hozzájárulási kötelezettségét meg nem állapítják, úgyszintén a burkolatok javítása, fentartása és helyreállítása czimén felmerülő költségek, — a mennyiben e tekintetben valamely törvény, más szabályrendelet, külön szerződés vagy megegyezés eltérő megállapodást nem tartalmazna, — a főváros terhére esnék. Az előző rendelkezések szerint megtérítendő burkolási költség az egyes ingatlanokra a burkolat közterületre eső homlokzat hosszasága arányában vetendő ki s az ekként kivetett burkolási járulék a főváros részére minden körülmények között és feltétlenül megfizetendő. A burkolási járulék a fizetési meghagyás kézbesítésétől számitolt 30 nap alatt fizetendő, a mely határidő lejárta után a burkolási járulék, tekintet nélkül a netalán közbevetett felebbe- zésre, nyert fizetési halasztásra vagy részletfizetési engedélyre, — a fél költségére telekkönyvi bekebelezés utján biztosittatik s ugyanezen határidőtől kezdve a burkolási járulék összege után a tényleges fizetés napjáig a törvényes késedelmi kamat fizetendő. A fizetési meghagyás ellen annak kézbesítésétől számított 16 nap alatt felebbezésnek van helye a székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűléséhez. A felebbezés benyújtása azonban a burkolási járuléknak telekkönyvi bekebelezés utján leendő biztosítását nem akadályozza. 8 _l90r>. február 12. A közgyűlés határozata ellen panaszszal lehet [élni az 1896 : XXVI. t ez. alapján a magyar kir. közigazgatási bírósághoz. Az elkésve benyújtott felebbezés a tanács által érdemleges tárgyalás nélkül hivatalból visszautasítandó. A tanács azon határozata ellen, melylyel a felebbezés hivatalból visszautasittatott, 16 nap alatt birtokon kívül felebbezésnek van helye a székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűléséhez. A főváros házai és jövedelmezőségük. Budapest főváros statisztikai havi füzeteinek most megjelent füzetében igen érdekes táblázatokat találunk a fővárosi 1374—-1897. évi építkezésekről, valamint a fönnálló épületek és azok adószolgáltatásáról. A hivatalos statisztikából a következő, érdekesebb datokat adjuk vissza: Az utolsó 8 év építkezési tevékenysége a következő volt: 1890 Építkezések száma 713 Ebből lakóház 283 Építkezési költség millió kor. 25.4 1891 730 312 34.1892 799 336 42.189 i 1072 486 62.2 1894 886 475 55.4 1895 878 470 53.4 1896 1020 604 78.1897 975 544 82.Az 1874. év óta, amikor Pestet, Budát és Ó-Budát a mai Budapestté egyesítették, 9384 uj épület, ezek közül 6123 lakóház keletkezett. Mivel pedig 1874-ben összesen 9796 lakóház létezett időközben pedig 1488 régi házat lebontottak, a házállomány 2 évtized alatt 50.4%-kal szaporodott. Ha pedig tekintetbe veszszük, hogy a lebontások következtében az egyes:tés- kor létezett házállományból már csak 8308 lakóház áll fenn, ehhez pedig azóta 6423 sokkal nagyobb és szebb lakóház épült, akkor bátran állíthatni, hogy a főváros egyesítése óta Budapest jóval nagyobb és díszesebb uj várossal gyarapodott, mint ami. nőnek 25 évvel ezelőtt láttuk. Az 1874-1897. években épült lakóházak kerületek szerint következőként oszlanak meg : I.---------------- 249 IV.-------------------110 II . --------192 V.-------------------173 II I. ---------------- 206 VI.------------------935 Budai kültelek 590 VII. — — — — 923 Budai oldal — 1237 Vili. — — — — 860 Pesti „ —^5486^ ^ — — — — t*70 Budapest — — 6423 X. és kültelek — 1815 Pesti oldal — 5186 A Budapesten létező szobák összes állománya pedig 1869 óta igy változott : 1869, 1897. Többlet Budai oldal 27.267 50.255 22.988 Pesti , 70.142 260 301 190.159 Budapest 97.409 310.556 213.147 Az építkezésekre fordított összegek — a telek értékétől eltekintve — 1874-től 1897-ig összesen 768.287.181 koroMAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
