Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-02-06 / 6. szám
9 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS legesíti. Nagyobb bűnytények fölfedezése körül tett fontos és eredményes nyomozatokért és kiváló szolgálatokért, rendes liavi fizetésükön kívül pénzbeli jutalomban részesülnek. A detektivnek szigorúan meg van tiltva, a főkapitány beleegyezése nélkül jutalmat vagy pénzbeli ajándékot elfogadni. Az elienök emelt panaszok a főkapitányság kebelében alakított fegyelmi választmány által intézteinek el. Másodfokban a főkapitány határoz. A büntetések fokozata: rosszalás: Írásbeli dorgálás; 100 forintig terjedő fizetéslevonás; elbocsátás. A detektívek polgári öltözetben járnak. Néha álruhában is. Saját igazolásukra a főkapitány által aláirt igazoló-jegyet kapnak. A detektiv-testület önállóan nyomozást nem indíthat, vagy a főkapitány és a bűnügyi osztály vezetőjének tudta nélkül nem folytathat. A testület áll egy felügyelőből, annak helyetteséből és megfelelő számú véglegesített polgári biztosból. A privátdetektivekről — kik természetesen egészen más szempont alá esnek — semmit sem tudunk. Pedig föltétlenül szükséges, hogy a hatóság tudjon róluk. Szabályzattal a rendőrség felügyelete alá kell őket helyezni, azon esetben, ha erre a mesterségre egyátalában valóban szükség van. Ha pedig nincs rá szükség, úgy egyszerűen meg kell szüntetni. De tenni okvetetlenül kell velük szemben valamit, mert a jogrenddel ellenkezik, hogy egyes egyének szabadon, minden korlátozás és biztosíték nélkül a legnagyobb diszkrécziót követelő ügyekben üzletszerűen eljárhassanak. Ilyen szabadságot még az iparszabadság czíme alatt sem szabad, hiba volt eddig is megtűrni. 1899. február 6. A kerületi választmányok központi szervezete. Az 1893. évi XXXIII. törvényczikk, mely a kerületi választmányok működését szabályozza, a kerületi választmányra ruházza azt a feladatot, hogy a működési körében netán észlelt hiányok orvoslása végett a fővárosi tanácsnak előterjesztést tegyen A tapasztalt hiányok orvoslása nem történhetik eléggé hathatósan, a míg azt csak egyes kerületi választmányok szorgalmazzák, pedig való tény, hogy az észlelt hiányok nem szorítkoznak épenséggel csak egy kerületre, hanem mint egy központi rendszer következményei, kiterjednek a főváros egész területére. Ilyen a székesfőváros összes részeire egyformán kiterjedő hiányokat és szabálytalanságokat többször volt alkalmunk tapasztalni akár a szegényügy, akár a köve- zési rendszer, akár pedig az építési rendészet körül. A fölmerült bajok orvoslása czéljából gyakran volna szükség az összes kerületi választmányok vállvetett közreműködésére, hogy a központban tudatára ébredjenek annak, hogy sok esetben nem pusztán sporadice mutatkozó hiány forog fenn, hanem a főváros egészét egyformán érintő mizériák orvoslásáról van szó. De vannak egyéb nagyfontosságú közös érdekek is, a melyek kívánatossá teszik, hogy a kerületi választmányok előforduló esetben közös panaszuk és sérelmük orvoslását együttesen kérjék, hogy szavuknak ilyenképpen nagyobb súlyt, a testületnek pedig nagyobb tekintélyt szerezzenek. Hogy a kerületi választmányok ennek a feladatnak megfelelhessenek, olyan szervezetet kellene alkotni, a mely nemcsak az összes kerületi választmányokat közösen érdeklő tárgyak megvitatását végezné, hanem arról is gondoskodnék, hogy egyes nagyfontosságú ügyek az összes kerületi választmányokban a főváros érdekeinek megfelelöleg egyöntetű elintézést nyerjenek. Feladata volna az alkotandó központi szervezetnek módot találni arra is, hogy az összes kerületi választmányok időközönként váltakozva mindig más-más kerületben összegyűljenek s az együttes ülések alkalmával megállapíthassák az egyöntetű eljárást igénylő ügyeknek az összes kerületi választmányokban való tárgyalás alá vételét. A kerületi választmányok ezen organizácziójának létesítése egy hatalmas faktorral gazdagítaná közéletünket, a mely a főváros közügyeinek gondosabb ápolását s igy a közjó gyarapodását is eredményezné. Temetési szabályzatot kérünk. Közegészségi igazgatásunk tagadhatlanul a haladás és igy a javulás útján is van. Csatornázás, fertőtlenítés, köztisztaság mind megannyi tényezői az általános közegészségügynek, melyek ma már jóval éberebb figyelemben részesíttetnek mint csak a közelmúltban is, A fertőző betegségekkel szemben való védekezés, a közélelmezés rendészete, mind lényeges haladásról tanúskodnak. Habár e téren még nagyon soka tenni, a rendezni és szervezni való. így a többek között egy látszólag talán alárendelt jelentőségű, de következményeiben közveszélyes dologra kell úgy a tiszti főorvos, mint a rendőrség figyelmét fölhívnunk és sürgős orvoslást kérnünk, Ott kezdjük, hogy nagy ideje volna már annak ha a temetéssel kapcsolatos eljárást bevált külföldi minták szerint közegészségi szempontból általánosan kötelező szabályzattal rendeznék és alapelvül kötelezőleg kimondanák, hogy halottat magánlakásban kiteríteni és onnan eltemetni nem szabad, hanem mindenki köteles legyen a halottat a temető halottas házában ravatalra helyezni és onnan temetni. Ez szerintünk nem a kegyelet, hanem a közegészség megvédésének egyik eminens kérdése. A sűrűn lakott házak a szűk lakásokból való temetés mai módja közveszélyes. Nemcsak a halott közvetlen környezete, de a házban lakók egészsége is szenved miatta. A halottakat kémlő orvosok bizonyságot tehetnek arról a veszedelemről, mely főleg a kis lakásokból való temettetéssel jár. A szűk lakás levegője, már a betegség ideje alatt is fertőzött. Ezt tetézi meg a halott kiterítése. Olyankor minden ablakot befüggönyöznek, fekete posztóval beterítenek. Éjjel-nappal-viaszk gyertyákat égetnek, virágokkal rakják tele a szobát, úgy, hogy a levegő mefítikus rétegeit ájulást okoznak. A holttest kisebb - nagyobb mértékben, nyomban oszlásnak indul, de azért 3b órán át ott tartják a szűk lakásban és a család is ott alszik és étkezik mindaddig, míg a temettetés ideje el nem érkezik.
