Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-02-06 / 6. szám
II. évfolyam. Budapest, 1899. február 6. 6. szám. KÖZIGAZGATÁSI HETILAP. Előfizetési ára: SzékEszti És kiadja: Szerkesztőség és kiadó: Egész évre .............................. Fé lévre................................... G frí. D11- BARTHA SÁNDOR. IV. kér., Reáltanoda-utcza 5. szám. A Szent György-tér szabályozása. Magyarország nagyasszonyának, felejthetetlen emlékű királynénknak monumentális szobrot akar emelni a nemzet; a nagylelkű király pedig azt a teret jelölte meg a szobor helyéül, a melyen eddig az elnyomatás korszakának rideg emlékoszlopa állott. A szomorúság emléke helyére a nemzeti kegyelet impozáns alkotása kerül s azok, a kik hivatásszerűen foglalkoztak a szobor elhelyezésével, belátták, hogy a Szent György-téren mai alakjában a tervezett műemlék alig helyezhető el. A Magyar Székesfőváros volt az első, a mely a tér új szabályozását követelte s ugyancsak lapunk ismertette azt az akadályt is, a mely a szabályozásnak útját állja. A Magyar Székesfőváros innlt évi deczember 5-iki számában ezeket irta: A királyné szobra és Lobkovítz herczeg. A királyné szobrának elhelyezése kérdésében tudvalevő, hogy a király a szobor helyéül a Szent György-teret jelölte ki. A Szent György-tér azonban szűk, mindössze 7300 négyszögöl, a mely az új királyi és miniszterelnöki palota felépítésévek ha területnagyságából nem is veszít, perspektívája a minimális lesz. A szobornak pedig mégis a Szent György- téren kell állani, a melyet tehát valamiképp rendezni kell. Ezt a feladatot egyik legkiválóbb műépítészünk zseniális tervvel akarta megoldani. A terv a következő: Az Albrecht-úttól a Szent György-térig terjedő Szinház-utcza, a mely ma a király egyenes útja a palotába, keskeny és idomtalan A szűk utczában csak a miniszterelnöki palota egy része, továbbá a Várszínház és a főhad parancsnokság- épülete áll. A tervező műépítész azt proponálja, hogy a kormány szerezze meg a főhadparancsnok- ság épületét és egyesítve a Várszínházzal, az új miniszterelnöki palotát ezen a két telken építse fel s ugyanakkor a Szinház-utczát is megfelelően szélesítse ki. A mai miniszterelnöki palota telke ekkép üresen maradna s a Szent György-tér szabad nyíláshoz jutna megnagyobbított terjedelemmel Pest felé. A királyné szobra az új kibővített tér sarkán emelkednék arccal a József főherczeg palotájának. A szobor architektonikus része, a mely Pest felé monumentális kiképzést nyerne, teraszszerüen alkotott lejtőkkel a bástyára támaszkodnék, a melyekhez az elipszről lépcsőzetes feljáró vezetne. Hogy a szobor ne álljon egyedül, a miniszter- elnöki palota telkén létesítendő parkban csinos kioszkot lehetne emelni, a mely pendantja lenne a sikló ízlésesen átalakítandó kioszkjának. 1 Ej miniszter- 1 ein. palota. Kioszk Szobor Szinház-utcza Honvédelmi miniszt. Szent György-tér Siklókioszk A tervről azonban egyelőre alig lehet szólni, mert Lobkovítz herczeg a főhadparancsnoksági épületet semmi szín alatt nem akarja átengedni, daczára annak, hogy a mostani helyhez elég közel akarnak egy alkalmas épületet cserébe adni. A tervező a kiválóan szerencsés konczepczióju tervről pedig nem szeretne letenni, mert a királyné szobrának megfelelő elhelyezése csakis a tér rendezésével oldható meg. A megoldással pedig sietni kell, mielőtt a miniszterelnöki palota építését megkezdik. Ezt a tervet, a melynek — most már elárulhatjuk —- Hauszmann tanár az alkotója, a közmunkatanács nem akarta elfogadni, a főváros törvényhatósága pedig múlt heti közgyűlésében nagy lelkesedéssel elfogadta. A főváros közgyűlésén akadtak hangok, a melyek azt sejttették, mintha a közmunkatanács p Magyar Székesfőváros
