Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-01-30 / 5. szám
12 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1899. január 30. Hírek a városházáról. Az iparos tanonczoktatás. Az iparos tanoncziskolák kérdése a miniszteri leirat kapcsán ismét foglalkoztatja a székesfőváros hatóságát. Mi azt hiszszük, hogy ha a tanács az elemi népiskolákból a polgári iskolákba helyezné át az ipariskolákat, akkor az iparosok kívánsága is teljesíthető volna s a kérdés valahára megoldást találna. Az úgynevezett női iparos tanoncziskolák úgyis a polg. leányiskolákkal kapcsolatban terveztetnek ; miért ne lehetne hát a fiú iparos tanoncziskolákat a polg. fiúiskolákba áthelyezni? Azonkívül mi egyéb előnyöket is reményiünk ez új intézkedéstől, ú. m.: több szakismeretet a polg. iskolai tanároktól ; nagyobb buzgalmat, több erőt, a mennyiben a csak délelőtt elfoglalt tanárok délutánra nincsenek any- nyira kimerülve, mint az elemi iskolai tanítók, a kik naponkint délután 4 óráig tanítanak. S igy teljesen meglenne oldva a sokat vitatott kérdés. —y Megszüntetett helybérszedés. A központi vásárcsarnok vasúti perronjának azon a részén, a mely a vámvonalon belül esik, eddig az államvasutak is szedte a helybért a kirakott árúk után, valamint a főváros is. Miután így az árúk után kétszeres dijat fizettek, a tanács a vásárcsarnok igazgatóságának előterjesztése alapján kimondotta, hogy a vámvonalon belül eső perrouon kirakott árúk után ezentúl nem szed helybért. A YI. kerületi elüljáróság palotája. A belügyminiszter jóvá hagyta a fővárosnak azt a határozatát, hogy a VI. kerületi elüljáróság részére palotát épít. Az uj fiókvárosháza az Aradi- és Csengeri- uczák sarkán lesz és építését már a kora tavaszszal megkezdik, hogy rendeltetésének a jövő év augusztus havában átadható legyen A háromemeletes épületben, a melynek költségeire a törvényhatóság 270.000 forintot engedélyezett, az elüljáróság hivatalain kívül az anyakönyvi hivatal, adófelügyelőség, továbbá a VI. kerületi népkonyha és munkás otthon is helyet kap. (F. T.) Megszüntetik a Belvárost. A IV. kerület ellen akciót indított a törvényhatósági bizottság egy része. Atakarják csatolni az V. kerületbe s a kettőből lenne egy új IV. kerület 70 000 lakossal, amennyiben a IV. kerületnek ma 25000, az V.-nek valamivel több mint 44.000 lakosa van. Azok a törvényhatósági tagok, a kik a Belvárost megakarják szüntetni, főképp azzal okolják meg ezt az akciót, hogy az eskü- téri hídépítése következtében átszabályozott IV. kerület lakossága nagy mértékben megcsappant és a főváros mai financiális helyzete nem engedi meg, hogy a csekély számú lakosság részére külön kerületi elüljáróságot tartsanak, a mely évenkint 55,000 forintba kerül a hiva-Á talos helyiségek bérével együtt Az új kerületi beosztásit természetesen a VI., VII., VIII. kerületek átalakítását vonná maga után, mert ezekben a kerületekben a lakosság nagy számával szemben az elüljáróságok alig tudják az igényeket kielégíteni. (Föv. Tud.) A jótékony egyesületek és betegsegélyzö társaságok ellenőrzése. Az utóbi időben igen sok panasz merült fel egyes jótékony egyesület, valamint a betegsegélyzö és temetkező társaságok nagy része ellen. A panaszok arra indították a belügyminisztert és a fővárost, hogy a Budapest területén működő, körülbelül 170 jótékony egyesület és 900 betegsegélyzö és temetkező társaság ügykezelését sorra vizsgáltassák. A belügyminiszter a maga részéről Szemere Lajos min. fogalmazót, Payr számvevőségi igazgatót és Csada számtanácsost, a főváros Grimm Gábor számtanácsost és Reitter Ferencz számvizsgálót küldte ki az egyesületek felülvizsgálására. Az öttagú bizottság két csoportban délelőtt, délután felváltva fogja a vizsgálatot teljesíteni. (Főv. Tud.) A gombaárnsítás megrendszabályozása. A tanács és a közgyűlés tudvalevőleg szabályrendeletet alkotott a gomba elárúsítására. A szabályrendeletet felterjesztették a belügyminiszterhez, a ki jóváhagyás előtt azt kívánta, hogy állapítsa meg a főváros az elárusítható gombafajokat is. A tanács eleget teendő a leiratnak, felküldte azoknak a gombáknak a jegyzékét, a melyeknek elárúsítását megengedik. Ezek a gombafajok a következők: I. Szarvasgombafélék: 1. Éti szarvasgomba II. Kucsmago mb a félék: 2. Ehető kucsmagomba. 3. Kúpos kucsmagomba. 4. Kedves kucsmagomba. 5. Gödrös redőgomba. 6. Óriás redögomba. 7. Fodros redőgomba. 8. Ehető redőgomba. 9. Karélyos redőgomba. III. Palánkafélék: 10. Fodros lombgomba. 11. Halványsárga palánka. 12. Fürtös palánka. 13. Szemcsés tinóru gomba. 14. Molyhos tinóru gomba. 15. Ehető tinóru gomba. 16. Királygomba. 17. Érdes tinóru. 18. Tömött csiperke. 19. Szegfügomba. 20. Éti vargánya. 21. Ehető szegecs. 22. Foltos gyepgomba. 23. Kagylós félszeggomba. (Főv. Tud.) A fővárosi szegények segélydíja. IX. kerületi elüljáró azt az előterjesztést intézte a tanácshoz, hogy a helybeli illetőségű szegénynek maximalis havi segélydíjat 5 írtról 8 írtra emelje fel. A tanács mielőtt az ügyben határozott, felhívta az összes elöljárókat, hogy rendes értékezleten állapítsák meg, vájjon szükséges-e a segélydíj felemelése és pénzügyi szempontból nem káros-e a fővárosra. Az elüljárók a napokban tartott értekezletük eredményét beterjesztették a tanács elé. Álláspontjuk az, hogy a segélydíjat 5 forintról mindenesetre fel kell emelni 8 írtra, de a mellett a 3 forintos segélydíjat is meg kell hagyni, mert a kis beneficiumot élvezők legnagyobb része népkonyha és egyéb kedvezményes dolgokat is élvez* A tanácsnak az az aggálya, hogy 8 frtos maximalis segélydíj a fővárosnak nagy áldozatában kerül, az elüljárók szerint nem alapos, mert sokkal többe kerül a szegényházban való elhelyezés,
