Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-12-11 / 46. szám
II. évfolyam. Budapest, 1899. deczember II. 46. szám. ff K Ö ZIG A Z G A T ÁS I HE T TL AP. ■ - ---- ■ Elő fizetési ára: Szerkeszti és kiadja: Szerkesztőség és kiadó: Egész évre" .............................. F' élévre . . . . . . . . . 6 fii. D*- BARTHA SÁNDOR. IV. kér., Reáltanoda-utcza 5. szám. A rendszer változik. Rövid idő alatt a fővárosi tanács kebelében nagy változások mennek végbe. Ezekről a változásokról már hírt adtunk hetekkel ezelőtt, a mikor nyíltan hangoztatták, hogy Horváth János tanácsos a kvinkvennium beállta után nyugdíjba megy, Herman Béla tanácsos pedig nem tér vissza a VIII. ügyosztályba. A változások első része megtörtént. Szabó Károly tanácsos a tanügyi osztálytól megválik s a vasúti osztály élére megy. Helyét a tanügyi osztályban Faller Ferencz tanácsos foglalja el, a ki az adóügyosztály megszüntetése következtében maradt hatáskör nélkül. A közélelmezési ügyosztály élére Almády Géza tanácsjegyzőt tette a polgármester, egyelőre csak vezető minőségben, a helyettesítés azonban, a melyível szavazati jog jár, sokáéi nem maradhat. Ezek a főbb változások, a melyeknek mindamellett nagy a jelentőségük. talmasabb, agilisabb versenytársnak : az államnak. * Épp oly fontos teendők várnak a tanügyi vezetőre, a kinek feladatát a Szabó tanácsos reformtervei már előre meghatárolják. Az iskolaépítések terén sokszor sürgetett újítások mielőbb megvalósítandók. Az iskolák gazdasági ügyei, fentartás, kezelés, tanszerek beszerzése és más gazdasági beruházások tekintetében nagy a fejetlenség. Az iskolaigazgatók lakásügye is megoldásra vár, mert a főváros még méltányosságból sem adhat 1500—2000 forintos lakásokat az igazgató uraknak. A tanítónők arányos fizetési beosztása, a százféle tanítói pótlék rendezése százezrekkel könnyíthetik a budget terheit. A gyakorlati szakiskolák, a felnőttek oktatása, a kisdednevelés megannyi rendezésre váró feladat, A vasúti és közlekedési ügyek önállósítása régi szükség. Vosits Károly tanácsos igazán dicséretes erélylyel kezelte a vasúti ügyeket, de túlterhelt ügyosztálya ^mellett reformokra nem gondolhatott. Az új vasúti tanácsosra vár az a nehéz, de hálás feladat, hogy a függő kérdéseket elintézze, megalkossa a közúti vasutak alapítására vonatkozó, 1887 óta esedékes szabályrendeletet, tisztázza a fővárosnak a vasúti jog terén kétséges követeléseit, a vasutak üzemében köteles vizsgálatokat, az elszámolásokat befejezze, szóval egyengesse a mostani bonyodalmas eljárást s vesse meg az alapját annak a jövőnek, a melyben a főváros, mint a vasutak tulajdonosa fog szerepelni. Az új vasúti tanácsos tartja kezében a vasutak közúti jellegének sorsát. Működésétől függ, hogy a főváros birtokba veheti-e majd a nagyjövőjű vállalatokat s ura lesz a millióknak, vagy kénytelen lesz átengedni a teret itt is: a liaValamennyi között legsúlyosabb a helyzet a közélelmezési ügyosztályban, a melynek sorsát rontja még az is, hogy az élére állított tanácsjegyző nem kapta meg a beosztással egyidejűleg a helyettes tanácsosi kinevezést is. Pedig reformmunkára önállóság nélkül nem vállalkozhatik, még Almády sem, a kinek energiája, agilitása, tudása és ambicziója elég anyagot talál az ügyosztályban, bárha őt sokkal szívesebben látnok egy más, az ő képességeinek inkább megfelelő ügyosztályban. De a mi múlik, nem késik, az eseményeknek elébe nem akarunk vágni; bár reméljük, hogy ez a változás a közigazgatás és a főváros érdekében mielőbb megtörténik, s akkor Melly Béla tanácsjegyző is megkapja az őt megillető helyet. * A rendszer tehát változik. Uj emberek uj hatáskörbe lépnek, magukkal viszik tudásuk, képességük teljes egészét, mert férfikoruk
