Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-11-27 / 44. szám
6 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1899. november 27. Firtatják, hogy honnét e szám? Végül, a szerény kérdező kijelenti, hogy ő az üres lakások adóját is számba vette ám. Vagy úgy! Erre jön az indítvány, hogy a be nem épített helyen épülő házak adómentessége 15 évről 18 évre, a lerombolt házak helyén épülőké pedig 12 évről 15 évre emeltessék föl. Tehát még nem építettünk eleget. Már arról, hogy elsőrangú útvonalakon miért engedélyeznek még mindig harminczévi adómentességet, mikor azok amúgy is kiépülnének és ezzel a forszírozott építéssel miért nyomják a mellékutczák építőtevékenységét, erről, mondjuk, már nem esett szó. Egyébként az adómentes ház is fizet községi pótlékot, az egész indítvány tehát csak az államjövedelmek bizonyos mérséklésére lyukad ki. Milyen hátrafelé sülő zseniális egy szerszám ez a városi budget. A maga jövedelmét nem emeli, hanem az államéba kontárkodik bele. A csatornákon, utczatisztogatáson, szeméten, köz- világításon, vágóhídon, vásárcsarnokon, iskolákon gyorsan végigrohantak. A csatornatartalom értékesítése még „nem áll tanulmányozás alatt“, valamint a szemété sem; a közélelmezés drága volta, az idegenből beözönlő közvetítő árusok elszaporodása alig fodrozza a bizottság csöndes vizeit, a közoktatás állapota pedig oly rózsás, hogy itt a munkaerő „intenzív kihasználása“ már szóba sem jöhet. Következtek a bevételek. A házbérkrajczárnál történt egy figyelemreméltó indítvány -— az egész tárgyalás legkiemelkedőbb pontja — és ez abból áll, hogy a házbér- krajczárt a bérlők fizessék, illetve a háziurak tőlük szedjék be, még pedig fölemelt kulcs szerint. Ez is ama diós zsákba vándorolt, a melynek tartalmát a tanácsnak kell majd feltördelni. Ezután következett egy pár igazán abud- gettárgyalás keretébe illő kérdés és indítvány. Miért nem négyülésesek a budapesti fiakkerek ? Mert ma, ha az apa és anya felnőtt leányával ki akar kocsizni, a drága gyermeket ölbe kell venni. Miért nem lehet a vízdíjakat az adófőkönyvekben nyilvántartani, mikor evvel sok papiros és tinta volna megtakarítható ? Miért bontották le a Sebastiani házat? Miért nincs a budgetnek betűsoros tárgymutatója? A magánfelekkel való érintkezést szorítsák a hivatalos idő bizonyos óráira. A magánfelekkel való érintkezést ne szorítsák a hivatalos idő bizonyos óráira. Az állam a vagyonátruházási illeték mértékét szállítsa le az egész országban. (Már megint az állam) A sertésközvágóhíd épületén miért készült erkély? Ha a sertésközvágóhídon nem készült erkély, akkor miért alkalmaztak sajtolt téglát? Hevesebb vitát provokált pénzügyi tekintélyeink egyik oszlopa, a ki a főváros háztartásának jól fölfogott érdekében azt követeli, hogy a holtkéz illetékegyenértéke után a főváros pótlékot vethessen ki, úgy mint az ingatlanok átíratása után. Ennek a fontos jövedelemforrásnak érdekében fölirnak a pénzügyminiszterhez. Ehhez csak az a megjegyzésünk, hogy a főváros területén maga a főváros a holtkéznek mintegy háromnegyedét bírja és fizetett 1898-ban állami illeték fejében 17.168 koronát. Mivel erre nézve azonban részletesebb adatok rendelkezésünkre nem állanak, mondjuk, hogy az idegen holtkéz is 17.000 koronát fizetett (állami és katonai kincstár nélkül), ennek 25°/0-a lehetne a fővárosi pótlék, a mely megfelel 4250 koronának, vagyis 2125 írtnak Hogy ezt a bevételt elérjük, szükséges egy törvénynovella, mely ezt a kiváltságos jövedelemforrást a vidéki városoknak is megnyitná, a melyeknek községi pótléka valamivel meghaladja a fővárosét. E mellett pénzügyi oszlopunk még arról a csekélységről is megfeledkezett, hogy a fővárosi átírási díj ebben a minőségben jogalappal sem bír és így analógiák levonására sem alkal más. De azért a fölterjesztés elmegy a pénzügyminiszter hez, a kiről tudjuk, hogy az önkéntelen humor iránt is van érzéke. A vízdíjak tételénél szent borzalommal látta a bizottság, hogy a gonosz vízmérő órák „létezni“ illegnem szűnnek. Rögtön el is akarták törölni valamennyit, de szerencsére ott volt a vízművek direktora, a ki megmagyarázta, hogy azok be vannak falazva, bérletük pedig szerződésen alapszik és jövőre is szükség lesz reájok, ha valaki az átalányozási rendszert el nem akarja fogadni, stb. stb. Miután még a közúti vasutak hófuvarozási költségtérítésénél a bizottság a gyalogjárók mellett összerakott hókupaczokba botlott és a „Fővárosi Közlöny“ gyatra berendezése fölött rendes évi sajnálkozását kifejezte volna, a költségvetést letárgyaltnak jelentette ki, a nélkül hogy egyetlen egy tételt változtatott volna. Hjah, ezt a költségvetést a tanács állította össze, az kakastejjel van sütve. A tanács pénzügyi ügyosztálya jelentett be összesen három kisebb időközi változást, a mi az 5461 korona deficzitet 878 korona fölöslegre változtatta át. Ezzel megy a költségvetés a közgyűlés elé. P. S A jövő évi költségvetés a pénzügyi bizottság- könnyebb tájékozódása végett már A), R), C)-és tárgymutatóval jelenik meg, akkorra tehát mélyebb búvárkodásra lehetünk elkészülve. £1 Állam és főváros. A törvényhatóság tavaly konstatálta, hogy igen sok munkát végeztet az állam helyett a maga számlájára. Nem tudta számszerűen megmondani a végzett munka értékét, de hozzávetőleg néhány százezer forintra taksálta. El is határozta, hogy a mit lehet, behajt az államon. Mert, ha a sok potyára végzett állami funkcióért megfelelő kárpótlást nem kap — még a sztrájkra is hajlandó. Ugyanakkor akadtak ugyan olyan öreg urak, a kik emlékeztek, hogy a törvényhatóság- hasonló elhatározásával már kudarczot vallott, de a visszaemlékezésnek nem volt hatása: a határozatot kimondották. A felpanaszolt állami funkciók közé sorolták a katonai igazgatási teendőket is, a melyekért megfelelő hozzájárulás kérésére utasították a tanácsot. Az utasításra Kullmann Lajos tanácsos, a katonai ügyosztály vezetője a következő javaslatot terjesztette a múlt közgyűlés elé: A közgyűlés utasítása következtében a számvevőséggel kiszámították, hogy a katonai igazgatási teendők ellátása mennyi terhet ró a fővárosra. A számvevőség jelentése szerint a tanácsi katonai ügyosztály személyzetének és az ügyosztálynak egyéb szükséglete, — miután az említett ügyosztály az illetőségi ügyosztállyal van egyesítve, — az idevonatkozó költségelőirányzati fejezetek és czimek alatt külön-kiilön részletezve és felosztva nem lévén, teljes pontossággal meg nem állapítható ; a kettős tanácsi ügyosztályban ez idő szerint 1. alkalmazott összes személyzet illetménye ...................................... 78,553 frt — krt 2. a szolgák ruházata......................................2,122 „ 20 „ 3. az irodai szükségletek.......................... 208 „ 55 „ 4. különféle kiadások....................................'1,000 „ — „
