Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-11-20 / 43. szám
1899. november 20. A bárczás nők kitelepítése a belvárosból. A főkapitány, főleg a belváros állandó panaszára, báró Splényi Ödön rendőrtanácsos előterjesztése alapján rendeletet adott ki, bogy templomok, iskolák és nevelő-intézetek közelében ezektől 150 méternyire kéjnőnek lakhatási engedélyt ezentúl kiadni nem szabad. E rendelkezés valószínűleg a prostituáltak nyilvános házaira is vonatkozik. Erre vall legalább az, hogy e rendelet teljes végrehajtására egy évi időtartam van megállapítva. Ha a rendeletet pontosan betartják, egyszeriben megváltozik a belvárosnak és a népesebb részeknek utczai élete, mert a bárczás nők a központon kívül eső városrészekbe lesznek szorítva. Ezt a rendeletet az összes kerületi kapitányok utasítás alakjában megkapták. Új munkás egyesületek. A Magyarországi munkás rokkant- és nyugdíj-egyesület rohamosan terjeszkedik az egész országban. A legutóbbi idő alatt ismét négy új fiókja alakult Aradon, Selmeczbányán, Felső-Bányán és Debreczenben. Az egyesület központi elnöksége beterjesztette az új fiókok alapszabályait a fővárosi tanácshoz, s kéri, hogy a tanács azokra a belügyminiszter jóváhagyását eszközölje ki. Iparhatósági megbízottak ülése. A IX. kerületi elöljáróság most terjesztette a tanács elé a IX. kerületi iparhatósági megbízottak ez év harmadik negyedében tartott ülésének jegyzőkönyvét. Az iparhatósági megbizottak a kerületben minden gyárat, műhelyet, telepet rendben találtak. Néhány gyár a lefolyt negyedévben a kerület területén megszűnt. Végül elhatározta az értekezlet, hogy azoknak az iparhatósági megbízottaknak neveit, kik feladatuk iránt kellő érdeklődést nem tanúsítottak és az értekezleten sem jelentek meg, jegyzékbe foglalják, hogy ennek adatait a legközelebbi választás alkalmával figyelembe lehessen venni. A bomba-téri vásárcsarnok ügye. A bomba-téri vásárcsarnok ügye végre erősen közeledik a megvalósulás felé. A csarnok építése dolgában számtalan bizottság tárgyalása után tegnap döntött a tanács és vegyes bizottság előterjesztését a középítési bizottság módosításaival együtt elfogadta. Az új vásárcsarnok építése 415,433 frt 33 krba kerül, mert a középítési bizottság — s ugyanígy a tanács is — az eredeti költségvetést 12,000 frt 17 krral redukálta. A tanács előterjesztést tett a közgyűlésnek, hogy mihelyt a kormány jóváhagyását megnyerik, az építőmunkák vállalatba adása tárgyában haladéktalanul hirdessen nyilvános pályázatot, mert a jelenlegi kedvező építési viszonyokat minél jobban fel kell használni. Új gyermek-menedékhely a fővárosban. A „Református nagypénteki társaság“ rövid néhány évi fennállása után abba a helyzetbe jutott, hogy eredeti tervének megfelelően a hat évnél fiatalabb elhagyatott és a züllésnek indult serdülő gyermekek számára oltalom- és nevelő-intézetet állít fel. Az új intézet a Kamaraerdőben levő telken épül s már legközelebb tető alá kerül. A gondozó és nevelő személyzeten kívül egyelőre 30—60 gyermek talál otthonra a jótékonyság új házá15 ban. A társaság mindezt bejelentette a tanácsnak s kérte, hogy a főváros — esetleg a millennáris jótékony alapítvány kamataiból tetemesebb adománynyal növelje az új intézet alaptőkéjét, vagy pedig évi támogatásban részesítse a társaságot. Ezzel szemben a társaság hajlandó a fővárostól a segélyezés arányában nevelésre és ápolásra gyermekeket átvállalni s azokat ingyen ellátásban részesíteni. Póthitel — többjövedelem. Rövid néhány napon belül három ízben nyílt alkalma a tanácsnak olyan póthiteleket engedélyezni, a melyekre bőséges fedezetet az előre nem látott jövedelem-többlet nyújt. Újabban ismét két ilyen örvendetes határozatot hozott a tanács. Az egyik hiteltúllépés a trágya-szállításnál merült fel. A felfogadott fuvarosok a munkát nem tudták elvégeznt s így 522 frt újabb költséggel egypár igáslovat kellett még külön felhasználni. Viszont azonban ezzel szemben a trágyabérlet tényleges jövedelme az előirányzott 4000 frt helyett 6666 frt 46 krra rúgott — Ugyancsak így a központi vásárcsarnok alagútjának burkolása és kibővítése 1100 írttal többköltségbe került, mint azt előirányozták, mert a talajviszonyok miatt drágább burkolatot kellett használni. A tanács azonban szívesen megbocsájtóttá ezt a mérnöki hivatalnak, mert még így is 12,558 frt 38 kr. megtakarítást sikerült a munkálatoknál elérni. A Yárkert-rakodópart kövezete. A II. kerületi Várkert-rakodóparton a Lánczhid-köz és a Fiume-szálló között a dunai oldalon számos lépcsős szegélykő lesüppedt. A süppedés nemcsak nagy kellemetlenséget okoz a gyalogközlekedőknek, hanem félő, hogy annak következtében maga a gyalogút is hamarosan tönkre megy. A tanács utasította a II. kerületi elöljáróságot, hogy a kövezetét azonnal állíttassa helyre. KÖZGAZDASÁG. A sütöipartestület kérelme. A budapesti sütők, czukrászok és mézeskalácsosok ipartestülete fontos kérelemmel fordult a kereskedelmi minsz- terhez. Az ipartestület a munkaszünetre vonatkozó törvény kiegészítésére szolgáló 1893 nov. 23-án 84,842 sz, a. kelt miniszteri rendelet módosítását kéri. így kérik kimondani, hogy a sütőiparban a kemenczefűtés, mint nem szakbeli munka nem esik az 1861. XIII. t.-cz. — a munkaszünetre szoló törvény rendelkezése alá, — továbbá engedélyt kérnek, hogy a kovászolás és dagasztás után — a mik ezentúl is 10 órakor vennék kezdetüket, — a tészták kiegészítésével és kisütésével járó munkákat a munkaszünetes napokon az eddigi 1 óra helyett éjjeli 1/a 12 órakor, illetőleg 12 órakor kezdhessék meg, a befejezés időpontját pedig a munkaszünetes napokon ehhez képest délelőtt 10 órában állapítták meg. Délelőtt 10—12 óra közt pedig csak a magánfelek tészta- neműinek kisütését engedjék meg. Végül kéri az ipartestület a rendelet megváltoztatását abban a tekintetben is, hogy a a sütőiparban az éjjel alkalmazott munkások kellő felváltására nézve megállapított kötelezettséget a miniszter szüntesse meg. A miniszter a kérvényt a főváros közönségének küldötte meg, hogy a kerületi elöljáróságok meghallgatása után tegyen MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
