Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-01-23 / 4. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 11 1899. j any ár 28. Huszonöt év Budapest közigazgatásának történetéből. VI. hogy minden díj kiadás vagy oly jközmű emelése iránti határozat, mely a jóváhagyott költségvetés keretében fedezetét nem találja, csak miniszteri jóváhagyás után hajtathassák végre és hogy az esetben, ha a kormány a hozzá jóváhagyás végett fölterjesztett határozattól. a fölterjesztéstől számított 30 nap alatt jóváhagyását meg nem tagadja, a felterjesztett határozatok helyben- hagyottaknak tekintetnek és végrehajthatók; hogy az árva- és gyámhatóság gyakorlása a fővárosban a törvényhatóságok kezében továbbra is meg- hagyassék s az árvaszék jelenlegi szervezete változatlanul fentartassék; hogy szabatosan határoztassék meg, mi értessék oly kormányrendelet alatt, a melyet a fölirati jog igénybevétele után a törvényhatóság a miniszter kívánságára föltétlenül végrehajtani köteles és ehhez képest ily kormányrendeletül csak azt kívánja értetni, melyet a kormány a főváros által közvetített állami közigazgatás körében bocsát ki, vagy a melylyel a kormány a fővárost az önkormányzat körében hozott oly határozatok végrehajtásától tiltja el, a melynek érvényességéhez a törvény értelmében a kormány jóváhagyása is szükséges; hogy az illetőségi ügyek tárgyalása körül fönforgó visszásságok orvoslásának módját a kormány az illetékes faktorok bevonásával megfontolás tárgyává tegye s a községi illetőség kérdésének helyesebb alapokon való rendezése iránt minél előbb intézkedjék. A törvényhatósági bizottságra vonatkozólag. A bizottság tagjainak száma jövőben is 400 maradjon. Az összeférhetlenség esetei olykép rendeztessenek, hogy bizottsági taggá ne legyen választható : a ki a fővárossal állandó számadási viszonyban áll; a főváros tényleges szolgálatában álló tisztviselő, hivatalnok, tanár, tanító, orvos; a ki magyarul nem tud; azon ügyvédek, a kik a fővárosnál, az árvaügyek kivételével, bármely ügyben feleket képviselnek; a községi választások az országgyűlési képviselő- választók névjegyzéke alapján történjenek; minden közigazgatási kerület egyszersmind külön választókerületet képezzen. Az összes választók sorából választandó bizottsági tagok közül minden kerületben annyi bizottsági tag és megfelelő számú póttag választandó, a mennyi a főváros összes lakosságának a kerület választóinak számához viszonyított aránya szerint a kerületre esik; a virilizmus intézménye mostani alakjában továbbra is fentartandó; az 1200, legtöbb adót fízetők jegyzékébe csak azok vétessenek föl, a kik megelőző évi egyenes adójukat április 15-ig lefizették s ez alapon az országgyűlési választók névjegyzékébe fölvétettek; hogy a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállításánál állami házadómentesség esetén, számításba vétessék azon állami adóösszeg is, a mely kivettetnék, ha a ház adómentes nem volna; úgy az igazoló, mint a bíráló választmány, az elnökkel együtt, kilencz tagból álljon s az igazoló választmány határozatképességéhez az elnökön kívül négy tag jelenléte kivántassék; a bizottsági tagok választása egy napig és pedig reggel 8 órától esti 8 óráig tartson. A közgyűlésre vonatkozólag. Kimondatott, hogy a csekélyebb jelentőségű és fontosságú ügyek a közgyűlés hatásköréből kivétessenek; hogy egy bizottsági tag nem lehet oly tanácskozásoknál, melyekben akár saját személyében, akár vagyoni- lag, akár mint megbízott, akár mint valamely vállalat igazgatósági, illetőleg felügyelőbizottsági tagja vagy alkalmazottja is érdekelve van; a polgármester, az alpolgármesterek, tanácsnokok, az árvaszék elnöke, a főjegyző, főügyész, főorvos, főmérnök, főszámvevő, statisztikai hivatal igazgatója és a főlevéltáros a közgyűlésen jövőre szavazattal ne bírjanak A iöp o lg ám i e s térré és a törvényhatósági közegekre vonatkozólag. A főpolgármesteri állásnak úgy betöltésére, mint hatáskörére nézve a jelenlegi állapot továbbra is fen- tartandó. A polgármester mindazon teendők alól, melyeket újabb törvények alapján mint közigazgatási hatóság végez, mentessék föl. A közigazgatási szervezet állapíttassák meg véglegesen, a közigazgatási törvények hozzá alkalmaztassanak és a fórumok a szervezet alapján a közigazgatás összes ágaiban harmonikusan állapíttassanak meg. A tanács testületi működése szűkebb korlátok közé szorítandó ; a hatáskörbe tartozó ügyek előkészítése az illető tanácsos, illetőleg az ügyosztály hatáskörébe utalandó ; az ügyosztályok föntartandók s a tanácsosok szélesebb hatáskörrel ruházandók föl. A kerületi elöljáróságok újjászervezése kérdésében a közgyűlés elfogadta a bizottmány és a tanács javaslatait, Polónyi Géza azon abszurd indítványával, hogy a laikus elemekből összetoborzott, olvasni és írni is alig képes elöljárók az új szervezetben is legyenek elöljárókká választhatók. A főváros háztartására vonatkozólag. A költségvetés csak oly irányban képezi a kormány részéről fölülbirálat tárgyát, vájjon föl van e abba véve minden kiadás, a mire a főváros törvény szerint kötelezve van. A költségvetés a kormány által nem 40, hanem 30 nap alatt vizsgálandó felül. Bizonyos ügyeknek 8 nappal előbb napirendre való kitűzése mellőzendő; azon intézkedés pedig, hogy a terhelő határozatok ellen bármely községi adófizető felebbezhet a belügyminiszterhez, mellőzendő, mert ezen felebbezési jognak bármely adózó részére való megadása bizonyos mérvű bizalmatlanságot jelent azon testület irányában, a mely éppen az adózók bizalmában bírja működésének alapját, és mert ily felebbezések által az ügyek rendes menetét minden ok nélkül is, bármikor meg lehetne akasztani. A tisztviselők választására vonatkozólag. A közgyűlés az eddigi, 6 évi választási cziklust kívánta fentartani. A fegyelmi hatóság gyakorlásának jogát a közgyűlés kezébe mondotta teendőnek, oly módon, hogy a közgyűlés e fegyelmi hatóságot, — a polgármester jogkörének föntartásával — a főpolgármester elnöklete alatt, a törvényhatósági bizottság tagjaiból alakítandó 6—8-tagú választmány által gyakorolja. Ennek felét a közgyűlés válaszsza, felét a főpolgármester nevezze ki. (Folytatása következik.)
