Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-01-09 / 2. szám
U ______________________MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS ____________________________1899. január 9. A VI. kerületi elöljáróság háza. A főváros szorult helyzetbe jutott a VI. kerületi elöljáróság házának bérletével. Az elöljáróságnak ugyanis uj palotát akarnak építeni, mert a mostani béliét fölötte drága. A bérlet 1900 május 1-én lejár s a tanács felhívta a mérnöki hivatalt, hogy a bérlet lejárta idejére megépithető-e az uj palota. A mérnöki hivatal a tanács felhívására azt jelenti, hogy a VI. kér. elöljáróság uj épülete 1900 márczius 1-ig nem készülhet el s igy az 1900 április végén lejáró szerződés julíus végéig meghosszabbítandó volna. A háztulajdonosok azonban a meghosszabbításért a rendes negyedévi 2650 frt bérösszeg helyett 3200 frtot követelnek s azonkívül 30 frt vízfogyasztási dij megtérítését. A mérnöki hivatal azt javasolja, hogy ezt a semmivel sem indokolt magas bérösszeget a főváros kényszerhelyzetére való tekintettel meg kell adni, mert az elöljáróság a hátralevő negyedévre nem köl- Lözhetik uj helyiségekbe. A rákövetkező negyedre pedig saját házába mehet át. (Főv. Tud.) Az uj rend és a takarékosság. Uj esztendő óta életbe lépett a főváros közigazgatásában az uj rend: a bürokratikus teendőket kevesbbiteni hivatott munkakönyvek alakjában s a polgármester elrendelte a takarékosságot: az előirányzatok szigorú betartása tekintetében. Az uj renddel a bürokratikus teendők fölötte megszaporodtak, a sokféle könyv, nyilvántartó, számsor, iktató és egyéb for- maszerü könyv elintézése megakasztotta az akták kezelését, rendeletek egymásra halmozódtak s a báróban a tisztviselő kar nem a felek ügyeivel, hanem askon- trós könyvek és rendeletek tanulmányozásával szórakozik. A takarékosság pedig eUő sorban abban nyilatkozott meg, hogy az iktatásra szánt öt kilós, 70.000 aktaszámot tartalmazó könyvek helyett húsz kilós, 200.000 számra berendezett könyvóriásokat kaptak, amelyeknek kezelésére legújabban athletákat fog a főváros szerződtetni. Az uj rend tehát az ügymenetet sikeresen megakasztotta, a takarékosságot parancsoló rendelet pedig valószínűleg nagymérvű sze- mélyszaporitást tesz szükségessé. (Főv. Tud.) A városligeti színkör bérlete. Ez év december 31-én lejár a városligeti színkör bérletére Feld Zsigmonddal 1893-ban kötött szerződés. A főváros a szerződés érielmében a színkört ingyen adta át Feldnek, aki azonfelül 6000 forint évi szubvenciót is élvezett. A számvevőség beterjesztette a szerződést a tanácshoz azzal, hogy a színkör bérletére tegye meg a kellő lépéseket. (Főv. Tud.) A Jánoshegyi messzelátó. A Turistaegyesület a János (pozsonyi)-hegy E r- z s é b e t-o r'm án uj messzelátó felállításáért folyamodott a fő A'ároshoz. A mérnöki hivatal már évek óta tervezi egy monumentális messzelátó felállítását, amely pénzkérdés miatt mai napig nem sikerült. A tervek a messzelátóra rég készen állanak. Az egyik impozáns bástyaszerű tornyot ábrázol, amelynek felsőjén nyílt erkély lenne, az also részét pedig árkádos folyosó övezné hüselö és pihenő helyekkel. A másik terv szerint góth stilban épülne a tizenöt méter magas torony, amelynek kupolája alatt oszlopos csarnokból lehetne széttekinteni. Ennek a fel és lejárója akkép van konstruálva, hogy csak a pihenő helyek lennének egy nívóban, de a fel- és lejárás külön lépcsőn történnék. A torony alsó részében itt is pihenő és hiiselő helyek volnának. A hivatal magáévá teszi az egyesületnek azt az argumentumát, hogy kis város : igy Kőszeg városa 5000 írttal létesitett messzelátót. A főváros sem zárkozhatik el az elől, hogy legszebb pontján az Erzsébet-ormon, a melyről páratlan kilátás nyílik az egész fővárosra és vidékére, megfelelő messzelátót építtessen. A mérnöki hivatal a nehézkes nivóviszonyok miatt 40—50.000 írtra teszi a költségeket, amelyeknek egy részét úgy lehetne behozni, hogv a főváros két-három kraj cár dijat szedhetne a messzelátó használatáért, amint ez külföldön a legtöbb helyen szokásos. (Főv. Tud.) Kisajátítás a vámvonalak kiterjesztése ügyébenA főváros közigazgatásában uralkodó fejetlenségnek napról-napra eklatáns példáit mutatják be az egymás működéséről tudomással nem biró ügyosztályok. Évek óta tervezte a főváros a vámvonalak kihelyezését, avégett, hogy a nagyban dívó csempészetet megakadályozza. Tavaly annyira jutott az ügy, hogy a kormány közegeivel együtt a főváros illetékes tisztviselői bejárták az uj vámvonal-határokat és megállapították a kiterjesztés minden pontját A vámvonalak tervezett kiterjesztése a fővárosnak majdnem félmilliójába került volna az uj őrházak, vámhivatalok és ki. sajátitások következtében. A főváros szívesen meghozta volna ezt az áldozatot, mert a vámvonalak kibővítése tetemesen emelte volna bevételeit, de a beruházásnak csak úgy lett volna értelme, ha a pénzügyminiszter az uj viszonyoknak megfelelő számú pénzügyőri ki- rendeltséget állít az uj határokra. Erre azonban a pénzügyminiszter nem volt hajlandó s a főváros kénytelen-kelletlen belenyugodott a változhatlanba. Amig ez a közélelmezési ügyosztályban történt, addig az iratok átvándoroltak (természetesen még a pénzügyminiszter elutasító határozata előtt) a Ill ik ügyosztályba a vámvonalak kiterjesztésével összefüggő kisajátítások elintézése végett. A III ik ügyosztály mit sem tudva arról, hogy a terv dugába dőlt, a napokban megkezdte a kisajátítási eljárást megelőző békés egyezkedést az érdekelt felekkel. Szerencsére egyezség nem jött létre s igy remélhető, hogy a tanács az ügyosztályt még idejében figyelmezteti arra, hogy a vámvonalak kiterjesztésének ügyét a főváros bizonytalan időre ad acta tette. (Főv. Tud.) A szegéayalap jövedelmei A rendőrfőkapitány e héten szolgáltatta be a fővárosi pénztárba a szegényalap javára nála befolyt dijakat. A táncmulatságok helyi dijaiból 2802 forint 50 krajcárt, a Feld-féle gyermekszinház helydijából 25 forintot, pénzbüntetésekből 1890 forint 50 krajczárt és a néhai Konstantinápoly mulató hátrálékos helydijából 415 forintot. - (Főv. Tud.
