Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-05-08 / 19. szám
II. évfolyam. Budapest, 1899. május 8. 19. szám Magyar Székesfőváros KÖZIGAZGATÁSI HETILAP. Előfizetési ára: SzékEszti És kiadja: Szerkesztőség és kiadó: Egész évre .................................... Fé lévre ................................... . fi frf. . 3 frt. DR- BARTHA SÁNDOR. IV. kér., Reáltanoda-utcza 5. szám. Hátrább — a tanügygyel. A főváros lemond az iskolaépítésről. A háztartása, a mely megszámlálhatatlan ezreket emészt el, nem bírja meg a népoktatás terhét. A mire a kis Balambér községet és a nagyobb viczinális várost kötelezik: kisdedévé és elemi iskola építésére, az áléi Budapest tanácsa emanczipálja magát, mert nincs rávalé pénze. A miéta az iskola-adóval csütörtököt mondott, esküdt ellensége a tanügynek. Igaz, hogy rendszert e tekintetben sem követ, de miért legyen következetes a tanács a közigazgatásnak csak egy ágában, a mikor a többinél arra amúgy sincs szükség. Mert a következetesség megkímélte volna már igen sok kellemetlenségtől : ha az iskoláit csak iskoláknak szánta volna; szilárd és szolid alakban, minden fényűzés nélkül. Az iskolák részére beszerzett telkeknél pedig mindig a közérdeket tarthatta volna szem előtt és soha sem kellett volna olyan területet vásárolni, a melyet magánbefolyások igyekeztek a hatóságra oktrojálni ; a terület kihasználásánál nem a mindenható igazgató, hanem a tanügy érdekeit kellett volna figyelembe venni s a hol egy-egy igazgatói lakás a beruházott tőke 1500—2000 forintnyi kamatával ér fel, ott az igazgatónak a 420 450 fit lakbért pénzben adta volna ki, a drága terület pedig egészen az iskoláé maradt volna. így igen sok, csak mostanában épült iskola kibővítése elkerülhető lenne. Ezek azonban igen jelentéktelen apróságok a múltból. A most történt elhatározás a régi mulasztások betetőzése. A főváros nem épít iskolát, mert nincs pénze. De drága házbérre a rosszabb- nál rosszabb helyiségekért: telik. Azt, hogy a főváros 8—10 -15 százalékos kamatot fizet egy- egy iskolai czélokra kibérelt ház után, nem veszik figyelembe azok, a kik az iskolaépítéseket törülték. Csak legutóbb tárgyalta a törvényhatóság a Kazinczy-utczai iskola bérletügyét. Nézzen csak utána a tanács a többinek is, szomorúan konstatálhatja, hogy a bérletek megújításánál a tnlajdonosok milyen bánásmódot tanúsítanak a pénze- fogyott fővárossal szemben. De azért a város még sem épít iskolákat. A Mester-utczában egy millió forintért összevásárolja a sok ócska házat; a Bomba-téren szinház- telket szerez, a Margit-hid mellett parkokat; legújabban a kereskedelmi miniszter meghagyásából néhány százezer forintot beleöl majd a lipótmezei vasút építésébe, a melyre nincs és nem volt szüksége senkinek, sem a fővárosnak, sem a társaságnak ; a Károly-kaszárnya telkének szabályozására is elúszik még néhány ezer forint (egy kisdedóvót már az eddigi költségek megettek), iskolákra azonban nem telik. Bizony szomorú fináncziális viszonyok között vergődik Budapest, a mikor a takarékosság terén az első próbalépést a tanügyi kiadások apasztá- sára irányozza. Mindent megkísérelhetett volna, de ezt tennie esztelenség volt. Hisz megerősödött népoktatás ügyünk még nincs, ha egészen őszinték akarunk lenni. Az iskolakerülők tízezreiről szóló híresztelések csak papiroson nyertek czáfolatot; a valóságban nem bizonyították be, hogy csak az iskolába járó 68,000 iskolaköteles gyermek van Budapesten, nem pedig 78—80,000, mint a hogy a királyi tanfelügyelő állítja még ma is; kisdedóvóink alig vannak s a tényleges szükségnek alig negyede áll rendelkezésre. Az az elhatározás tehát, hogy a közmunkák leszállításánál első sorban az iskolaépítések törlendők : helytelen. A tervbe vett iskolákra szükség van a tanügy érdekében, de megkívánja a takarékos gazdálkodás is, mert az építésre csak 40/0-os pénzt használ a főváros, a házbéreknél pedig uzsorakamatot szednek tőle. A kisdedóvók házbére: 1400 írtba, az elemi iskoláké: 18,050 írtba, a polgári iskoláké: 28,685 forintba kerül évenkint. Házmesterpénz, átalakítás és javításokkal 55 60,000 forintra rúg az évi bérösszeg, a melyet nagyobbrészt alkalmatlan helyiségekért fizet a főváros. Nem észszerűi), ha ezzel az áldozattal iskolákat épit ? *
