Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)

1899-04-24 / 17. szám

II. évfolyam Budapest, 1899. április 24. 17. szám.

KÖZIGAZGATÁSI HETILAP.

Előfizetési ára:

Egész évre ..................................

Félévre ........................................

0 írt. 8 frt.

Szekeszti És kiadja:

Dk- BARTHA SÁNDOR.

Szerkesztőség és kiadó:

IV. kér., Reáltanoda-utcza 5. szám.

Az „Építésügyi Szabályzat“.

Az 1870. évi X. törvényczikk alapján a közmunkák tanácsa 1893-ban kiadta az „Építésügyi Szabályzatot“. Kissé túlhaladott álláspont volna ennek a becses műnek a megbirálása, miután köz- tudattá, meggyőződéssé vált az, hogy az a szabályzat Budapest főváros agyonrendezésének az okozója.

Mennyit tágítottak és fognak még tágítani a szabályzaton, kérdés sem lehet. Hiszen alig akadna olyan építtető, vagy telektulajdonos, a ki egy és más okból meg ne átkozta volna a szabályzat alkotóit. S a közmunkák tanácsa még sem, vagy igen ritkán enged.

Inkább száz gyanúsítást eltűr. Nem védeke- kezik az ellen, hogy miért parczellázható a Kelenföld és Lágymányos 2—300 négyszögöles telkekre, s miért szabad a Gellért-hegyen csak 600 négyszögöles telket alkotni, mikor a Gellért-kegy közelebb is van a fővároshoz a Kelenföldnél és inkább családi házak, mint terebélyes parkok létesítésére alkalmas.

De vannak sokkal távolabb fekvő részei is a fővárosnak, a mely részeket gondtalanul lehet 150—200 négyszögöles telekcsoportokra felosztani, anélkül, hogy okát találnánk annak: miért kapták azok a messze fekvő területek a felosztás szabadságát? Talán mert közelebb esnek a közmunkák tanácsához ?

Ám ezekkel hallgatunk. Az épitésligyi szabályzat nem szent és nem sérthetetlen s hisszük, hogy a főváros közönsége is megérik végre any- nyira, hogy a paragrafusokba szedett ostobaságokat egyszerűen megszűntéknek nyilvánítja. Csak bátran kell hozzákezdeni. íme a Nemzeti Lovarda Egyesület az alig nyolcz méter széles Szentkirályi- utczában háromemeletes bérházat épit az építésügyi szabályzat ellenére.

Hogyan, hát ez is lehetséges? kérdezik azok a telek- és háztulajdonosok, a kik két emeletnél magasabbra nem vergődtek. Persze hogy lehetséges. Az egyesület a Szentkirályi-utczában levő telkét három részre osztja. A két szélsőre építi a háromemeletes bérházakat, a középső telken parkot létesít. Ekképen a bérházak „saroktelekre“ épülnek. Igaz, hogy agyonnyomják a keskeny utczát, de a szabályzat kellékeinek elég van téve; a közforgalmi igények, levegő, kilátás és más ilyen humbug-dolgok nem vétetnek számba.

Az építésügyi szabályzatnak ilyetén való rugalmasságát azonban megint csak azok próbálhatják ki, a kik nem annyira a Gellért-hegytől vannak távol, mint inkább a közmunkák tanácsához állanak közel.

I

De nem akarunk érzékenykedni. A főváros most tárgyalja a városrendezési szabályrendelet tervezetét. Szerencsére a fővárosnak ez a tervezete sem sokkal emelkedik felül az építésügyi szabályzat nivóján. Ám, ha nem is tör eget, egy dologra mégis alkalmas: az építésügyi szabályzat feleségeinek napirendre hozatalára. Elszabályozott tereink, agyonkeskenyített körutaink és közmunka- tanácsi mértékkel megszabott bérpalotáink után végre hadd jussunk egy kis megnyugtató élvezethez : vegyék elő az Építésügyi Szabályzatot és üssék agyon, legalább elvileg, de nyilvánosan, hogy a közmunkák tanácsa, a mely szentül hisz a tisztelt szabályzat kifogásolhatatlan mivoltában, végre maga is konstatálhassa szörnyszülöttének az életre való képtelenségét.

Kissé késő ez a lépés; de Uraim, jobb későn, mint soha, s ne feledjék el, hogy a közmunka- tanács megint töri a fejét: a VI., VII. és VIH. kerületek kültelkeinek szabályozásán.

A virilisták névjegyzéke.

Az igazoló-választmány legutóbbi ülésén megállapította a virilisták névjegyzékét. A tavalyi listába felvett negyven új tagot s ugyanannyit törült.

Az új virilisták a következők:

Rába (Reichenfeld) Mihály, VI. kér., ügyvéd és házt., Gellért Jenő, VII. kér., tanár és házt., Schilling Rudolf, VI. kér., kir közjegyző, Gschwindt György dr., V. kér., ügyvéd és ház- tulajdonos, Herczeg Mihály dr., IV. kér., egyetemi tanár ég