Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-04-03 / 14. szám
19 1899. április 3. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS Az utczai közlekedés reformja. A Országos Közegészségügyi Egyesület a fővároshoz fordult az utczai-közlekedés megrendszabályozása végett, mert az élénkebb forgalmi vonalakon a gyalogjárók életét folyton veszedelem fenyegeti. Többek között azt kérte, hogy a bérkocsik és magánfogatok sebes hajtását a legszigorúbb tilalom alá vessék; a villamoskocsik menetsebességének ellenőrzése végett a kocsikon sebességmérőt alkalmazzanak ; az útczai zaj csökkentése végett a jármüvekre bizonyos reformokat hozzanak be; a gyermekek, öregek és testi fogyatkozásban szenvedőknek az utczán való közlekedésére a rendőrség nagyobb gondot fordítson ; szigorúan tiltsák el, hogy a gyalogjárók a kocsiúton járjanak; s végre az újabb vasúti vonalak engedélyezésénél csakis földalatti vasútak építését engedje meg. A mérnöki hivatal ma felelt a beadványra. Kijelenti, hogy a kocsik sebes hajtására már van intézkedés s annak szigorú betartása a rendőrségtől függ. A villamos vasútakon alkalmazni javasolt sebességmérő ezidőszerint tökéletlen, az ellenőrzésié alkalmatlan és drága. A beadványnak a földalatti vasútakra vonatkozó része komoly megfontolásra méltó, de csak esetről-esetre lehet róla szó, mert az alagútas vasútak építését a mostani viszonyok mellett nem lehet általánosan kötelezőnek kimondani. Budapest és Becs szegényügye. A főváros kerületi elöljárói a Budapest területén egyre nagyobb mértékben terjedő nyomor csökkentése végett azzal az előterjesztéssel fordultak a főváros tanácsához, hogy a szegények havonkinti segítő díját öt forintról nyolcz forintra emelje föl. Megokolásul felhozták, hogy a felemelés még mindig előnyösebb a fővárosra, mint a szegényházakban való elhelyezés. Mert egy-egy szegényházi ápolt a balparti szegényházban 212 forint 11 krba ; a jobbparti szegényházban 163 frt 62 krba; a jobbparti polgári ápoldában 151 frt 04 krba kerül, míg a nyolcz forintos segélydíj csak 96 írtra megy egy évben. A tanács intézkedés előtt Bécs város tanácsától kért értesítést arra, hogy a bécsi szegények segítése miképp történik. A bécsi tanács a következőket felelte: A havi segítség összege 3, 4, 5, 6, 7, 8 frt. rendkívüli esetekben 10, 12 frt. Az apátián árvagyermekek havi két forintot, az anyátlan törvénytelen gyermekek havi három forintot kapnak, de csak 14 éves korukig. Ezeken kívül van rendkívüli segélynyújtás: egy évre egy családnak 15 frt A havi segélyeket nem családonkint. hanem fejenkint adják. A szegények végső menedéke egyébként Bécsben is a szegényház, melyet most úgy reorganizálnak, hogy két év múlva a készpénzsegítést teljesen megszüntetik A kazinczy-utczai polgári iskola bérlete. Február elején került nyilvános tárgvalásra a kazinczv-utczai polgári iskola házbérlete, a melyet a tanács elfeledett megújítani, a háziurak pedig, a Kölber testvérek, tudván, hogvaz iskola úgyis kiköltözik, jónak látták a bérletet 6700 forintról 10.000 fo rintra felemelni. A közgyűlési határozatot, a mely a bérfelemelést tudomásul vette, a belügyminiszter jóváhagyta, a tanács pedig a bérösszeget, mely 1899. október végéig jár, kiutalványozta. Egyben a háztulajdonosokat 8490 forint átalakítási kártérítéssel kinálta meg. A bérszerződés meghosszabbításának elmulasztása miatt a polgármester szigorú vizsgálatot akar indítani, de még nem tudja r ki ellen. KÖZGAZDASÁG. Sertésközvágóhid, szabadszék, lóhus- kimérés. A főváros fejlődése folyamatában kétségkívül a hatóság intézkedéseitől eredményezett olyan újítások bírnak domináló hatással, a melyek nemcsak papiroson vannak meg, hanem külsőleg látható formában, változásokban is jelentkeznek s ennélfogva a közérdeklődésnek inkább tárgyai, mint amazok. A főváros közgazdasági és közélelmezési ügyosztályában jelenleg több ilyenfajta intézmény és újítás van, részint már a végrehajtás (a kivitel), részint még csak az előkészítés stádiumában, melyek a gyakorlati élettel leendő kapcsolataiknál fogva majdan az újdonság ingerével fognak hatni, s méltán tarthatnak számot általánosabb figyelemre, már annál a sokirányú hatásnál fogva is, melyet a lakosság különféle érdekköreire gyakorolni fognak. A már épülő sertésközvágóhid és sertésvásárok intézménye első sorban ilyen, mely a főváros élelmezési, egészségi, kereskedelmi és vagyonosodási érdekein kívül sok tekintetben bizonvos magán érdekeket sem fog érintetlenül hagyni. Az új intézmény természetesen számos hatósági rendszabályt fog feltételezni s maga után vonni, mint a melyek nélkül ez másként nem lehet s el sem képzelhető. Szabályozva lesz a sertéseknek a városba való bevitele s a vásárokra való felhozatala, szabályozva lesz a sertéseknek ölése, a sertéseknek adása-vétele a vásárokon, szabályozva lesz minden, a mi ezzel az intézménynyel összefügg. S mi minden is függ össze vele! Bizony elgondolni is nehéz hamarosan. Azután meg mindez a sok szabály a közönség előtt mint megannyi tilalom jelentkezik. Nem lesz szabad a főváros területén (a jobbparti részeket sem véve ki) egyebütt ölni sertést, mint a vágóhídon ; nem lesz szabad sertést hozni a városba, csak ilyen meg amolyan rendszabályok mellett, nem leszen szabad sertésekkel kereskedni a főváros területén máshol, mint a sertésvásáron, stb. Szóval tilos lesz ezt. tilos lesz amazt, mindent tilos lesz tenni azok szemében, a kik eddig egvátalán nem. vagy csak alig voltak korlátozva szokásaikban. Hát még mennyi egyéni alkalmazkodást szokott szükségképen maga után vonni az ilyen gyökeres hatósági újítás! Az illető érdekelteknek szinte egész magánéletére kiható változásokkal jár az; a felkeléstől a lefekvésig minden csupa kényszerű alkalmazkodás azoknál, a kik valamely ezen intézmény üzemével kapcsolatos hivatásnak élnek. Nem csoda, ha az ilyen újítások bizonyos tekintetekben neheztelésekkel találkoznak, hisz mindenki a saját egyéni felfogása szerint veszi fel a dolgot s a hány egyén, annyi külön szokás, annyiféle felfogás. Az átmenet idejében a hatóság nem hiába érzi magát szinte kellemetlen helyzetben. Mert az az egyik körülmény, hogy a hatóság, jól átgondolt intézkedése tudatában, magasabb szempontok által vezéreltetve, ösztönözve és lelkesüve szigorú energiával kötelességet érez az intézkedések követ kezetes érvényesítése iránt; s az a másik körülmény, hogy a hatóság mezében utóvégre is az embertársak ügyes-bajos dolgai iránt
