Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-03-20 / 12. szám
12 1899. márczius 20. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1. Szódavizet csak kipróbált, jóminőségű palaczkok- ban szabad szállítani. 2. Május 1-étől szeptember végéig a szódavíz csak fedett, vagy rossz hővezető takarókkal leborított kocsikban szállítható. 3. A szabályrendelet megszegése kihágás, a mely 100 koronáig terjedhető pénzbírsággal, nemfizetés esetén megfelelő elzárással büntetendő. 4. A szabályrendelet betartására a rendőrség felügyel. A tanács a szabályrendeletet véleményezés végett a rendőrfőkapitányhoz tette át. Mennyi légszeszt fogyaszt a főváros. Az utczai közvilágításnál február hónapban elhasznált légszesz mennyiségéről és áráról a mérnöki hivatal a következő kimutatást adta be a tanácshoz : a balparton égett februárban 9069 lámpa 2.362,175 órán keresztül. Az elfogyasztott gáz 289,916 köbméter; az ára 9747 írt 90 krajczár ; a jobbparton égett 2558 lámpa 661,317 órán át. Az elfogyasztott gáz 96,237 köbméter; az ára 2405 forint 93 krajczár. Ezenkívül az Auer-égők fentartása az egész fővárosban februárban 573 forintba került. Az iskolaigazgatók fütésátalánya. A fővárosnak igen sok kellemetlensége van az iskoláknál elhasznált fűtőszerrel. Akár milyen pazar mennyiségben adta ki a fát és szenet, az évi zárszámadásban mégis 10—15,000 forint túlkiadás mutatkozott az iskolák fűtőszerére előirányzott tételeknél. A túlkiadás vizsgálatot provokált, a mely sok mindenféle visszaélésről lerántotta a leplet, végeredményében pedig a szabad fűtés használatának eltiltását vonta maga után és egy új szabályrendeletet, a mely kimondja, hogy az iskolában lakó igazgatók ezután évi átalányt fizetnek a városi fűtőszer használatáért. Az átalányt 60 forintban akarják megállapítani. Ezt azonban, mint jó forrásból értesülünk, a törvényhatóság tekintélyes része nem fogadja el, mert nevetségesnek tartja, hogy egy három-négy szobás lakás fűtéséért és a konyhában elhasznált tüzelőért a főváros csak 60 forintot számítson fel. A bizottsági tagok álláspontja az, hogy a főváros szigorúan ellenőriztesse az iskolákban elhasznált fűtőanyagot, az igazgatók és iskola- szolgák pedig, épp úgy mint a többi tisztviselők, privát úton szerezzék be a fűtési szükségletüket. A pálinkamérés korlátozása. 1893-ban a főváros szabályrendeletben mondotta ki, hogy mely utakon, tereken és utczákon nem engedi meg pálinkás üzletek nyitását. A IX kerületi elüljáró előterjesztést tett a tanácshoz, hogy a szabályrendeletben megjelölt útvonalak sorába pótlólag vegye föl a Ferencz-körutat, a Soroksári-utczának a Boráros-tér—Bakáts-tér közötti részét, végre a Mester-utczának a Ferencz-körút és Védgát-utcza közötti részét és mondja ki, hogy ezeken az utczákon pálinkát mérő üzletekre nem ad engedélyt. Téli kikötő a Lágymányoson. A földmivelésügyi miniszter a Lágymányoson nagyobb téli kikötőt akar létesíteni. A kikötő berendezése végett azonban szükség van a Kelenföld szabályozásának módosítására. A miniszter át is írt a közmunkatanácshoz, hogy a Kelenföld felosztását a kikötő érdekében változtassa meg. A tanács arról értesítette a minisztert, hogy elvben hajlandó a Kelenföld szabályozási tervének módosítására, de ezt csak ^bban az esetben teheti meg, ha a miniszter a kikötő terveit a tanácsnak bemutatja. A Korona-Szinház. Szikrai János olcsó népszínházát akar építeni koronás tarifával. A helyét is kijelölték az új színháznak a IX. kér. Üllői-út és Markotányos-utcza sarkán. Ekkor azonban az elöljáróság azzal állott elő, hogy a színház körül levő épületek tűzfalai az egész környéket elcsúfítanák Ez a felfedezés egyelőre megakasztotta a színház létesítését. A középítési bizottság az elöljáró felfogásával szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a színház létesítése után a szomszédos telkeket csakhamar beépítik s így a környék szépségét nem kell félteni. Ezt az álláspontot a közmunkatanács is magáévá tette s most már a Korona-szinház építése előtt nincs akadály. Központi szegényház 2000 ember részére. A főváros új központi szegényházat akar építeni, a mely 2000 embert fogadhat be. A terjedelmes intézmény czéljaira a külső Kerepesi-út északi oldalán és a külső Jászberényi-útón szemeltek ki helyet. Mind a két útvonalon körülbelül 30,000 négyszögöl városi terület áll rendelkezésre. Hosszas tárgyalások után a főváros az olcsóbb jászberényi-úti telkeket jelölte ki véglegesen a szegényház helyéül. A főváros határozatához a közmunkatanács is hozzájárult, de figyelmezteti a fővárost, hogy a Jászberényi-úton a csatornázás kérdése nehezebben megoldható és sokkal költségesebb lesz. A Kálvin-tér világítása. A mióta a Kálvin-tér forgalmát a közúti vasutak megsokszorozták, egyre sürgetik, hogy a mostani gyönge gázvilágítást az intenzivebb Auer-lámpákkal cseréljék fel. A középítési bizottság a világítás megjavítását függőben akarta tartani, mig a tárgyalás alatt levő Auer-világítás ügye eldől. A közmunkatanács azonban úgy határozott, hogy a Kálvin- téren függetlenül a többi útvonalaktól a gázlámpákat mielőbb Auer-égőkkel kell felszerelni. Korcsma és vásárcsarnok. A főváros különös előszeretettel viselkedik a korcsmák iránt s alig van olyan középülete (kivéve mégis az iskolákat és városházakat), a melyekben a korcsmáról megfeledkezett volna. A vásárcsarnokok építésénél is nagy súlyt helyeztek a korcsmahelyiségekre, tekintet nélkül arra, hogy az új intézmények körül amúgy is gomba módra szaporodnak a kisebb- nagyobb bor- és sörházak, így történt azután, hogy a városi korcsmák sorra beadják a kulcsot öregebb és leleményesebb versenytársaikkal szemben. Legutóbb az István-téri Vásárcsarnok » korcsmája szűnt meg. A helyébe a mérnöki hivatal három bolthelyiség nyitását ajánlja a tanácsnak, a kitől egyúttal engedelmet kér az átalakítási munkálatokra.
