Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-01-02 / 1. szám
Budapest, 1899. január 2. ^UŐFIZETÉSI ÁRA ! PZERKESZTJ ES KIADJA : ^Szerkesztősed és kiadó : Egész évre ............................. Félévre ............................. 6 frt. 3 frt. DR- BARTHA SÁNDOR. IV. kér., Reáltanoda utca 5. szám. A törvényen kívüli állapot és a főváros. — A polgármesterek nyilatkozata. — A törvényhozás működése törvényen kívül való helyzetet teremtett az országban, a melynek erkölcsi és anyagi következései kiszámíthatatlanok. Az ex lex állapot politikai részével nem célunk, de nem is hivatásunk foglalkozni. Bennünket egyédül a községi tevékenységre való vonatkozása érdekel közelebbről, különösen és főképp a főváros, mint az ország első törvény- hatóságának álláspontja, a melyet egyebek között a fővárost újjászervező törvény is félreérthetetlenül megjelöl. Az 1872 : XXXVI. törvénycikk, amely a főváros egyesítésével annak szervezetét is meghatározza, 12-ik szakaszában elrendeli, hogy a főváros azok ellen a miniszteri rendeletek ellen, amelyeket sérelmesnek vagy törvényellenesnek tart, az országgyűléshez felírhat jogorvoslás végett, de föltétlenül köteles előbb a rendeleteknek eleget tenni. Az 1872 : XXXVI. törvénycikk 13-ik szakasza azonban igy szól: „ . . . 13. §. Kivétetnek a végrehajtás kötelezettségének szabálya alól az országgyűlés által meg nem szavazott adó tényleges behajtására vagy meg nem ajánlott újoncok tényleges kiállítására vonatkozó rendeletek.“ Ez a szakasz, amelyet a törvény hatóságokról szóló 1886 : XXI. törvénycikk is a 20-ik pontjában változatlanul tartalmaz, implicite rendelkezik a törvényhatóságoknak az ex lex állapot idején elfoglalandó maguktartásáról. A közérdek szempontjából szükségesnek tartottuk megtudni a főváros jelenlegi vezetőségének álláspontját, amelyet a közönség tájékoztatására a következőkben közlünk : Halmos János királyi tanácsos, polgármester: Az ex lex állapot jelenleg egyáltalában nem aktuális a főváros községi életérj- Mert a törvényben biztosított ellenállási jogról: az adókivetés és behajtásra vonatkozólag csak 1899, év február elsején és illetve február 15-én az adófizetés megtagadása után lehetne szó. A közigazgatás működésének megakadásáról szó sem lehet, mert ez elképzelhetetlen helyzetet idézne elő. Egyedül közgazdasági szempontból szólhatunk az ex lex állapotról. A mennyiben az értékpapírok esetleges árhanyatlása után a fővárosnak is intézkedéseket kellene tennie & nála. biztosítékképp elhelyezett értékpapírok megfelelő kiegészítéséről vagy pótlásáról. Magát a fővárost, mint értékpapír-tulajdonost, az árfluktuáció egyelőre nem érinti, mert papírjain nem fog és nem akar túladni. A fővárosnál megőrzés végett vagy letétképpen elhelyezett értékpapírokban beálló változások szintén nem érintik a fővárost. Egyébként sem a tanács, sem a törvény- hatóság részéről semmiféle elöintézkedés megtételét nem tartja szükségesnek, mert hiszi és reméli, hogy a helyzet mielőbb megváltozik. * Matuska Alajos alpolgármester : Az ex lex állapot idejét kibocsátandó kormányrendeleteket föltétlenül végre kell hajtani, mert a végrehajtás megtagadása beláthatatlan zavarokat idézne elő, a melyekért a felelősséget a tanács nem vállalhatja magára. Mert a passzív ellenállásnak igen végzetes eredménye lenne a polgárság kárára, amely a végrehajtó hatalom erejével nem szállhat szembe. Egyébiránt a főváros tanácsának az ex lex állapo tál szemben alig lesz szüksége kezdeményezésre, miután teendőit előreláthatólag maga a törvényhatósági bizottság fogja megszabni. Hogy milyen szellemben, arra nézve az, a mi eddig történt elég világos útmutató : s ez, egyebet nem tekintve, a törvényhatóság két legutolsó politikai állásfoglalása : a Bánffy miniszterelnök díszpolgárrá választása és az obstrukciót elítélő felirat támogatása. Magyar Székesfőváros KÖZIGAZGATÁSI HETILAP.
