Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1898-12-05 / 7. szám
1898. deczember 5. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS iS nagyszerű AZo/áV-palotát. Ha fölépül, ott aztán valamennyi klotür kényelmesen elfér. J. No, jaj lesz akkor gróf Ten ez er Pálnak. Az sem fog többet erőszakoskodni a főpolgármester ellen ! X A máltai lovagot érti? J. Azt. Hát lehetséges volna-e két Tenczert elképzelni a világon ? X. Nem; csakhogy ön nincs eléggé tájékozva. A nemes gróf akkorra már édeskeveset fog törődni Budapesttel. J. Hogyan! X. Hát csakugyan nem tudja? J. Mit édej barátom? X. Na, ez nevezetes. J. Mi? Ne tegyen kiváncsivá. X. Hát meghivták a lengyel trónra. J. A lengyel trónra ? kit ? X. Hát Tenczert. J. És elfogadta ? X. Habozott egy keveset; hanem az'án mégis elfogadta. Már a nevét is meglengyelesitette most Tenczerszki-nek hivják. J. No, ez igazán nagyszerű! Képzelem, milyen büszke az öreg! X. Ellenkezőleg; Most szerfölött nyájas mindenkihez. J. Még a főpolgármesterhez is ? X. Most már ahoz is; azt mondja, most ő nagyobb úr, mint Márkus. J. (nevetve) És nem ad neki egy rendjelet ? X. (Komolyan) Milyen jól van értesülve ; hogyne ! Már meg is ígérte neki a Csája-rend nagy keresztjét. Riporter. Közélelmezés A sertésközvágóhid. A fővárosi költségelőirányzat bizotisági tárgyalása alkalmával szóba hozták a sertésközvágóhid ügyét is. Azt a fővárosi intézményt a jövő évre adják át a forgalomnak, de egyelőre sem annak berendezése, sem szervezése és kezelése tekintetében még nem határoztak. A hűtőkamrák különféle rendszereinek ta- nulmmányozására kiküldött szakértői bizottság nem régiben fejezte be működését, de egyelőre sem a közvágóhidra, sem a sertésvágóhidon alkalmazandó hűtő- rendezés irányában még nem hoztak végleges határozatot. Azonban nem a sertésvágóhíd berendezésére voltak tekintettel a költségvetési bizottságban felszólalt bizottsági tag és a közélelmezési ügyosztály vezetője, ki a kérdésre nyomban megadta a választ: hanem szó volt arról a szabályrendeletről, 3 melyet a sertésvágóhíd megnyitásával együtt akarnak életbe léptetni és a melyről a főváros hatóságánál ezúttal először tettek említést. Herman Béla tanácsos nyilatkozata, melynek értelmében a szóban forgó szabályrendeletet tavaszszal terjeszti az illetékes bizottság elé, némileg megnyugtathatja az első sorban érdekelt budapesti henteseket, mert még a városházán és a különféle bizottságokban dívó lassúság mellett is, még hozzá lehet szólni a tárgyhoz és a közgyűlés nem juthat abba a kényszerhelyzetbe, melyet számára a vásár- csarnoki szabályrendelettel megteremtettek, a mikor t. i. a közgyűlés idő hiányában kénytelen volt a határozottan rósz szahályrendeletet minden vita és megváltoztatás nélkül egy esztendőre való érvénynyel elfogadni. Herman Béla tanácsos nyilatkozata szerint ezt az eljárást a sertésközvágóhid szabályrendeletével nem fogják ismételni és bár nincs okunk arra, hogy a tanácsos komoly kijelentéseiben kételkedjünk, az imént említett vásárcsarnoki szabályrendeletnek egy alaphibájára hívjuk fel figyelmét. A vásárcsarnoki szabályrendeletet a külföldi mintákról egyszerűen lemásolták. Átplántálták hozzánk azokat a berendezéseket, melyek a német vásárcsarnokokban az ott uralkodó viszonyok, eladási szokások és forgalmi viszonyokközt helyénvalók, de amelyek nem bizonyultak allkalmasaknak arra, hogy a nálunk való alkalmaztatásukkal megkíméljenek azoktól a ráz- kódtatásoktól, a melyekkel a közélehnezés kezelésének mélyre ható reformja minálunk járt. Átültették a magyar különleges viszonyok közé a külföldi csarnokok rendőri intézkedéseit anélkül, hogy azoknak a kereskedésre kiható súlyos határozmányait gyengítették vagy elsimították volna. És az eredmény mutatta, hogy a magyar viszonyok közt a német szabályrendelet alig félévig tarthatta magát és azóta javítgatják és foltozgatják anélkül, hogy a vásárcsarnokok érdekét ezekkel a toldásokkal előmozdították volna. A sertésvágóhidnak a kezelésére és az üzletmenetére való szabályrendeletnél nem szabad a hentesek együttműködését mellőzni,nem szabad róluk nélkülük határozni és nem szabad ezt az iparágat oly kényszernek alávetni, melynek a fogyasztó közönség fizetné meg az árát A sertéshusfélék árai már most is túlságosan magasak, ha azoknak eladási árát a sertéspiac zokon fizetett árakkal vetjük egybe és óriási az aránytalanság, mely ennek az iparnak közvetítői nyereségében mutatkozik, de ha ezt az ipart szükségtelen és ezért felesleges, oly intézkedésekkel sujtanók, melyek a sertéshusfélék kezelését, előállítását, szállítását és eladását megszorítanák és költségesebbé tennék, akkor ugyanaz az átkos állapot áll be, mely a vásárcsarnokok kényszerének beállta után mutatkozott. A sertésközvágóhid szabályrendeletének megalkotásánál nem csak az arra hivatottaknak, hanem túlnyomóan az ahhoz értöknek is ott kell lenni. Vásárok. A központi vásárcsarnok. A központi és a kerti, leti csarnokokban az elmúlt héten gyenge forgalom mellett a hús, a leölt baromfi és a sertéshús ára olcsóbb lett, ellenben a télire való gyümölcs és a kony- hanemüek megdrágultak. Ez az alig kielégítő üzletmenet az enyhe időjárás rovására megy, mely a romlékony czikkek értékét veszélyeztette és az árusítók tehát a minden áron való eladásra kényszerítve voltak. A kőbányai sertéspiacz forgalma nem volt kielégítő, az árak az elmúlt hóban az ölTA forintot nem haladták meg. Ezen az áron fizették a legjobb minőségű és fajtájú kiviteli árut. A píacz készlete meghaladja a 37000 darabot. A ferenezvárosi konzumvásár az elmúlt héten igen élénk forgalmat mutatott fel. Többnyire 1500
