Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1898-11-28 / 6. szám
8 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1898. november 28. Mindezek után indítványozom : 1. A fővárosi közügyeket ismertető hivatalos közlöny a kér. választmány tagjainak díjtalanul kézbe- sittessék, a fővárosi tanácsterem karzatán pedig részükre megfelelő számú külön hely fentartassék. 2. Olyan szabályrendeletek tervezetei és javaslatai, melyek természetüknél fogva minden egyes polgárt közvetlenül érintik, milyen a lakbérleti szabályzat, cselédrendtartás stb. a kér. választmányokkal közöllessenek. 3. A III. keresetadóra és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra vonatkozó adójavaslatnak az illető kerületre vonatkozó kivonata a lajstromnak a városháznál való kitételekor egyúttal a kér. választmánynyal is közlendő. 4. A főváros, mint közmunkaadónak a vállalkozókkal kötött szerződéseinek azon pontjai, melyekre a választmányi tagok'felügyeleti és ellenőrzési joga és kötelessége kiterjed, másolatban a választmányi tagokkal közöltessenek. 5. A választmányi ülések tárgysorozatán a kérelmező szegények neve, állása és lakása, a folyó ügyeknél pedig az ügy tárgya is kitétessék. 6. A kerületben lakó összes szegények, árva, lelencz és tartásdijas gyermekek névsora és lakása a választmányi tagokkal félévenkint közöltessék. 7. Minden év elején a választmányi tagok ré szére ezek közreműködése és a választmány jóváhagyása mellett részletes munkaprogramm állapittas- sék meg. 8. Minden választmányi tag arczképpel ellátott, tisztségének tartamát világosan kitüntető hivatalos igazolványnyal láttassák el. 9. A választmány előadandó fontosabb ügyek megbeszélése végett esetről-esetre értekezleteket tart. E végből a vá'asztmány a saját kebeléből egy tagot kijelöl, aki tiz tag írásbeli felszólítására az értekezletet egybehívni tartozik. A részleteket az első értekezlet á lapítja meg. 10. A fővárosi összes kér. választmányok esetről- esetre együttes értekezleteket tartanak. Á részletek megállapítása az első együttes értekezletnek fen- tartatik. Jelentésemet a legközelebbi értekezlet napirendjére tűzni, és az egybehívandó együttes értekezlet alapjául elfogadni kérem. Budapest, 189 T évi november hó Kiváló tisztelettel Dr. Maislis Mór IV. kér. választm. tag. A Mátyáslemplom — a piaristák. — Kóborló akták — Nálunk, a fővárosnál, lassan halad minden. Talán igazságuk van, mert ami késik, nem múlik. De az is bizonyos, hogy annyi forum avatkozik minden kérdésbe, hogy nem csoda, ha a legfontosabb dologban négy-öt ellenvélemény támad s még kevésbbé csodálható, ha ezeknek az ellenvéleményeknek az elsimítása hónapokig, néha évekig tart, — nagy kárára magának az ügynek. Csak két, nem is olyan életbevágó, de azért nem jelentéktelen dolgot sorolunk fel : a Mátyás templom környékének rendezését és az eskütéri hid miatt kisajátítás alá kerülő piaristák ügyét. Hol a mérnöki hivatal, hol a tanács, majd valamelyik szakbizottság, vagy legvégül a közmunkatanács akad olyan mozzanatra, amely nem nyeri meg a köztetszést, s a végleges megoldásnak — fújtak; — az akta kezdheti a vándor lását hivataltól-hivatalba. Lássuk rendre az említetteket. A Mátyástemplom környékének rendezése. A Mátyástemplom környékének szabályozásánál a mérnöki hivatal dicséretes, komoly czélt követett. Azt, tudniillik, hogy a díszes templomot a szabályo zással olyan térhez juttassa, amelyről az épületet egész pompájában zavartalanul lehet szemlélni. Levegőt akart adni a históriai fontosságú templomnak s ósdi környezetétől törekedett megszabadítani. Akképp tervezte ezt, hogy a pénzügyminisztérium épületéből jókora darabot levágandónak jelzett, természetesen akkori a, amikor az épület átépítés alá kerül, nehogy a levágás a fővárosnak újabb kiadásokat okozzon. A tervhez a közmunkatanács nem járult hozzá. Még pedig azért, mert állítása szerint a pénzügyminisztérium épülete már átesett a szabályozáson s újabban nem akarja zaklatni a magas minisztériumot. Ennek ellenében a mérnöki hivatal ragaszkodik a maga tervéhez. Igen szépen megokolja, hogy esztétikai és szépészeti szempontból milyen jelentéktelen a pénzügyminiszteri épület megcsonkítása és milyen fontos az ugyanazokból a szempontokból a Mátyás- templomra nézve. A Mátyástemplom homlokzata a hozzá vezető utaknak tágas térre való torkolásával nyer megfelelő perspektívát. Ezt kicsinyes okokból, főképp, ha pénzbe sem kerül, (mert a levágandó terjedők átépítés esetén ingyen megy a főváros tulajdonába), nem szabad ellenezni. A mérnöki hivatal tehát az eredeti szabályozási terve elfogadását kéri újra a közmunkatanácstól. A piaristák gimnáziuma^ A Belváros történetével úgyszólván összeforrt a piaristák gimnáziuma, amely a derék szerzettel együtt maholnap hajléktalanná válik. Az eskütéri hid építésével kapcsolatosan határozták el annak idején a hivatott fórumok a Belváros szabályozását. Ebben benne volt a piaristák kisajátítása is. A szabályozási tervet készítő Heuffel akkori műszaki tanácsos azt ajánlotta, hogy a piaristák telekkomplexumát idejekorán szerezze meg a főváros, mielőtt a telkek áremelkedése bekövetkeznék. A megvétel persze elmaradt s azóta a telekárak hihetetlenül magasra szöktek s olyik telekért 1000—1300 forintot fizettek négyszögölenkint. A piaristák kitelepítése akut dolog lévén, Heuffel Adolf középitési igazgató két hónappal ezelőtt javaslatot adott be a tanácsnak a kérdés megoldására. A javaslat azon alapszik, hogy a piaristák telektömbjét a főváros 1.000.000—1.200.000 forintért megszerezheti. A megoldásra tehát a következő alternatívákkal áll elő: 1. A főváros a Károly kaszárnya helyén építendő városháza elkészültével a Lipót-utczai újvárosházát átengedi a piaristáknak és hozzá megszerzi a Zöldfa-utcai Tökölyármmot a szerb
