Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1898-11-21 / 5. szám
8 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1898. november 21. A terjedékek beváltása. Megírtuk múlt számunkban, hogy a főváros igen sokat veszít a kisajátításokból nyakán maradó terje- dékekbe tett befektetésein, amelyek hosszú évek során kamat nélkül hevernek a megvett ingatlanokban. S mindez amiatt, mert a terjedék-beváltás nincs szabályozva. Erre vonatkozólag a tanácsi III. ügyosztálytól megkaptuk azt a tervezetet, amelylyel a terjedék-be- váltást rendezni akarják. A tervezet, miután elmondja, hogy a fővárosnak igen sok kára van a terjedékek függő ügyével, kiterjeszkedik az eddig divó azokra a szokásokra, amelyek alapján a terjedék beváltása történt. (Helyesebben: nem történt.) Hangoztatja, hogy a beváltásnál meglehetős ingadozó eljárást követtek, természetesen eredménytelenül. Azután igy folytatja ; „Hogy ezen ingadozásból a kibontakozás mielőbb szükséges, ez természetes ; kivánja ezt úgy a város érdeke, mert a hatóságnak tudnia kell, mily értékek állnak rendelkezésére, mint a magánfelek érdeke is, kik megkívánhatják, hogy egyenlő elbánásban részesüljenek s ne legyenek kitéve állandó bizonytalanságnak. A kérdés csak az, az értékesítés mily módja fogadtassák el. Erre a felelet általánosságban igen egyszerű, t. i. oly értékesítés, melynél a városrendezési és a pénzügyi szempontok a legkedvezőbben kombinálhatok. Hogy a városrendezési szempont helyezendő első helyre, ez a dolog természetéből folyik. A terjedékek keletkezését okozó kisajátításoknak [legtöbbször, maguknak a terjedékeknek pedig mindig czélja a szabályozás végrehajtása. Ennélfogva a terjedékek értékesítésénél is ezen szempont érvényesítendő, nevezetesen, hogy a terjedékek úgy értékesíttessenek, hogy a szabályozás végrehajtása mielőbb megtörténjék. E mellett a másodsorban a pénzügyi szempont is tekintetbe veendő, hogy t. i. az értékesítés a lehető legkedvezőbb feltételek mellett történjék. Ezen szempontok szemmeltartásával van szerencsénk a székesfőváros tulajdonában levő telekkönyv- vezett terjedékek értékesítésére nézve a következő konkrét javaslatot előterjeszteni, kérve a Tekintetes Tanácsot, hogy ezen javaslatunkhoz hozzájárulni, és elvi elhatározássá emelése végett a t. törvényhatósági közgyűlés elé terjeszteni méltóztassék : A székesfőváros tulajdonában levő telekkönyv- vezett terjedékek a következő feltételek mellett adatnak el : 1. A hatósági felszólítástól számított egy éven belül önköltségi áron, hozzáadva az időközi törvényes kamatokat, de azzal a kötelezettséggel, hogy a terjedékkel kiegészített telken három év alatt egy az építésügyi szabályoknak megfelelő épület tető alá hozandó, a hatóság által megállapított kötbér mellett az egyesitett telekre telekkönyvileg feljegyeztetvén azon tulajdonjogi korlátozás, hogy a telektulajdonos, a mennyiben ezen építési kötelezettségének meg nem felel, a terjedőkért a hatóság által a három év elmúltával egyoldalulag megállapítandó forgalmi érték és az annak idején fizetett ár közt levő különbséget a székesfőváros hatóságának megfizetni tartozik; 2. a hatósági felszólítástól számított egy év után a tényleges forgalmi értéken; 3. úgy az 1. mint a 2. pont alatt foglalt esetekben a terjedék vevője a terjedék árán felül még a gyakorlat vagy a netán alkotandó szabályrendelet által megállapított homlokzatnyerési dijat önköltségi árban megfizetni tartozik, továbbá köteles viselni a terjedőket terhelő kövezési, csatornázási vagy járdafektetési járulékokat, végül az adásvétel után járó összes bélyeg és kincstári vagyonátruházási illetékeket. Az 1. és 2. pontban említett felszólítást a már meglevő terjedékekre nézve ezen határozat hatályba léptétől számított hat hónap alatt, a jelen határozat hatályba lépte után keletkező terjedékekre nézve pedig a terjedék birtokbavételétől számított 30 nap alatt a székesfőváros tanácsa intézi és pedig az 1881. évi 41. t.-cz. 22. § a értelmében első sorban a kisebb utczai homlokzattal, illetőleg kiterjedéssel biró telek tulajdonosához. A felszólított tulajdonos a vételre nézve hatvan nap alatt tartozik nyilatkozni. Ha a felszólított tulajdonosok a kitűzött határidő alatt a terjedék megvételére nézve nem nyilatkoznak, köteles a székesfőváros tanácsa az illető szakhivatalok és szakbizottságok meghallgatása után a törvényhatósági 'közgyűlésnek haladéktalanul előterjesztést tenni az iránt, hogy a szomszéd ingatlan a terjedék értékesithetése végett kisajátitt,assék-e vagy bevárassék-e egy későbbi eladási alkalom. Egyebekben az 1881. évi XLI. t-czikk irányadó. A székesfőváros tanácsi III. ügyosztálya: Kun Gyula dr. Harrer Ferencz tanácsnok. fogalmazó. A közúti vasutak menetrendje. — Beküldetett. — A székesfőváros közlekedési eszközeinek történetében nevezetes az az időszak, amelyben a lóvasúti közlekedést villamos erőre változtatták át. A közel múltban ki ne emlékeznék vissza a lassú lóvasúti közlekedésre, a túlzsúfolt és ritkán közlekedő kocsikra, a kocsis fülsiketítő tülök fuvására, csupa kellemetlenségekre. Mind ez megszűnt az intézőkörök bölcs erélyes tevékenysége folytán s ma már büszkén elmondhatjuk, hogy a közönség igényeit a gyors, kényelmes és olcsó közlekedés kielégítheti s igy az igazgatóság a polgárság részéről méltán megérdemli a hálás köszönetét. Azonban sokszorta hálásabb lenne a főváros közönsége akkor, ha a nagyérdemű Igazgatóság teljesítené nemrég tett azt az Ígéretét, — hogy mint az európai nagyobb államokban — éjjel is, legalább órán- kint járatna kocsikat. Hogy ennek létesítése mily nagy lendületet adna a főváros extensiv fejlődésének, azt bővebben indokolni nem szükséges. — Reméljük, hogy a tekintetes
