Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1898-11-14 / 4. szám
16 1898. november 14. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS ügyre venni, a melyek e küzdelemből a nemzet gazdasági viszonyaira hárulnak. A kiegyezés közeli megvalósulása reménytelen. A kvóta-bizottság a napokban közzétette ultimátumát, amely minden lehetőségét kizárja annak, hogy a kvóta megállapítására egyezség jöjjön létre. A korona hatalmi szavával fogja a jövő évi kvóta arányát megállapítani. Bizonytalanság uralkodik úgy nálunk, mint Ausztriában. Kihat e bizonytalanság a közgazdaság minden egyes ágára. A kivitel, a mely hazánk gazdasági jólétének nervus rerumát képezi, megakadt és a bevitel Ausztriából, amely tudvalevőleg főképp az iparczik- kekre szorul, oly alacsony színvonalon áll, mint 1867 óta még sohasem. A pénzpiacz ugyancsak alaposan érzi ennek az állapotnak a hátrányait. A pénz drága és semmi kilátás, hogy a pénzpiacz helyzete kedvezőbbre váljék. Nem csodálhatjuk tehát, hogy a vállalkozási kedv, amely nálunk amúgy sincs túlságosan kifejlődve, mindinkább hanyatlik, a minek a következése a munkaerő értékének alábbszállása. Küzdünk a szo- czializmus elfajulása ellen, de mi czélja mind-e törekvésnek, ha a baj indító okát kiirtani nem tudjuk ; sőt szaporítjuk az elmérgesitő okokat. Hitetlenül ugyan, de a közjó érdekében reméljük, hogy végre mégis csak vagy az egyik, vagy a másik irányban határozott fordulat áll be a mai helyzetben és akár a kiegyezés létrejöttével, akár pedig önálló rendelkezési jogunk érvényesítésével olyan szilárdult állapottal fogunk találkozni, amely véget vet a jelenlegi fennakadásnak és a kereskedelmi forgalmat a régi rendes mederbe tereli vissza. (I. T.) Könyves Kálmán irodalmi és könyvkereskedő r. trsg E társaság a múlt héten tette közzé mérlegét, a mely siralmas helyzetet tár a részvényesek elé. 225.900 frtnyi részvénytőke és 67.223 frtnyi tartalékalap mellett a veszteség 271.602 forint. A könyvszerü vagyonból nem marad hátra több mint, 21.000 fr'. vagyis alig 10 százálék. A veszteség főképp a 212.000 frtra rngó leírásokból és egy ujságvállalatnál veszített 37.293 forintból áll. Mint értesülünk, a társaság jelenlegi vezetése véget vetett a régi gazdálkodásnak, amely alatt a vállalat vagyona elveszett és a részvényesek közgyűlése elé azt az indítványt fogja terjeszteni, hogy a törzsrészvények a névérték 10 százalékára bélyegeztessenek le és a már kiadott 70.000 frtnyi elsőbbségeken kívül még további 30.000 frt értéküt bocsássanak ki, amelyeknek jegyzése biztosítva van. Nadrági vasipar részvénytársaság. Becsből jelentik: A nadrági vasipar részvénytársaságról az utóbbi időben nyugtalanító hírek terjedtek el. E hírek alapos megczáfolása czéljából a vállalat elnöke báró wiesenbergi Klein több részvényest egybehívott, részletesen eléjük tárta a társaság helyzetét, amelyet a részvényesek megnyugtatónak találtak. Az elnök kijelentette, hogy a vállalat részéröl a közel múltban a pesti magyar kereskedelmi banknál felvett 300,000 frtos jelzálogkölcsön csakis arra szolgált, hogy a társaság két régebbi hasonló összegű tartozását törlessze két más helyen. Ennélfogva csakis a kölcsönök konverziójáról lehet szó. Szintúgy alaptalan az a hir is, hogy a társa-ág erre az évre nem fizet osztalékot. Az eredmény részvényenként legfeljebb 2 frttal lesz kedvezőtlenebb mint a múlt évben, amikor az osztalék 12 frt volt. A részvényesek végül azt indítványozták, hogy a választmányt a legközelebbi rendes közgyűlés alkalmával két uj taggal bővítsék ki és pedig egy pénzügyi emberrel, valamint egy mérnökkel. A javaslatot a választmány elnöke el is fogadta. («0 A villamos látócsőNégy magyar íiu, Béky Béla és Bálint Dezső hírlapírók, Laszky Zsigmond mérnök és Laszky Albert zeneszerző furfangos kis készüléket találtak föl, amely nagy dicsőséget szerezhet a magyar névnek a világ minden részén, ahol színházba járnak az emberek. A színházakban ugyanis minden ülésre önműködő tartót alkalmaznak, amely 10 krajczár bedobására kinyílik és a közönségnek elsőrangú látócsövet ad rendelkezésére egy kis darab, naponkint kicserélt an- tiszeptikus szarvasbőrrel együtt, amelylyel mindenki maga tisztíthatja meg az üvegét. A bedobáskor az előcsarnokban elhelyezett és a nézőtér rajzát feltüntető táblán villamos jelzés mutatja, hogy mely látócső van használatban s ez a jelzés egész este megmarad, úgy hogy a táblán egy szempillantással meg lehet olvasni, hogy hányán vették igénybe az automatikus látócsövet és mely helyeken. De van a dolognak még érdekesebb fortélya. A látócsövet tudniillik a belső készülékhez erős börzsinórok csatolják, amilyenekkel az elegáns nagyitóüvegeket szokták felszerelni. Ez a zsinór közelebb-távolabb húzható, s a nézőt még akkor sem zavarja, ha föláll a helyéröl és úgy gukkerozza a nézőteret. Az elmés találmány 18 országban van szabadalmazva. Elsősorban valószínűleg a budapesti vig-, nép- és magyar színházban fogják bevezetni, azután a bécsi udvari színházakban, amelyeknek vezetője, Wlassak udvari tanácsos, nagy elismeréssel fogadta a bemutatott mintát. Szerkesztői üzenetek. F. H. A fővárosi törvény és a hozzá fűzött szabályrande- let értelmében mindig a napirend előtt. Minden más kombináció ki van zárva. 6. 0. 1. — Nem szabad. 2. — Nem. 3. — Dr. C z i n c z ár J. bőrgyógyász VII., Kerepesi-ut 14. B- vendéglős Budapest. Az Engel-féle borhamisítási ügyben küldött adatait azért nem közöljük, mert a B.-Hírlap cikkei szerint a hamisítás ténye nem nyert bebizonyítást. Egyébként a dolognak eddig is utána járattunk s amennyiben pozitív .dolgokat szerezhetünk be, legközelebbi számunkban az ön adataira is visszatérünk. ,Belvárosi Könyvnyomda“ Varga Endre és Grósz Bertalan, Budapest, Lipót-uteza 43. szám.
