Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1898-11-14 / 4. szám
Í898. november 14. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 mint önálló telket értékesítheti. Az említett törvényben megadott joggal a főváros mindeddig nem akart élni, csak ezután akarja felhasználni, hogy a teije dék-beváltásnál szenvedett veszteségeit lehetőleg apaszsza. Ez a tervezet az ügyosztály jóakaratáról tesz tanúságot, késedelmét azonban a jóakarat nem menti, mert a hozzávetőleges számítások szerint is százezrekre rug a terjedőkbe fektetett, kamatot nem hozó közvagyon. így: az I. kerületben 16 négyszögöl 1.600 frt írtékkel n 272.331 272.332 n a II. 57.566 198 042 V) III. 45.200 45.200 O-Budán 10.837 10.837 V áz V. kerületben 92.20 r 36.880 V 547 10.940 » 408 4.080 V 5? a VI. 38 » 950 n n » » 18.84 V 471 n 1.063.50 26 587 » VIII. , 44.20 2.873 Összesen: 388.161.74 délemben 610.792 frt értékkel szerepelnek a terjedékek. De ez a számítás sem a területre, sem az értékre nem pontos. Mert a terjedékek pontos mérete sehol kere-ztül vezetve nincs az ér ékre nézve pedig, hogy lehet irányadó az olyan kimutatás, amelyben egy gellérthegyi terjedők négyszögöle egy foiinttal van felvéve. A 610.792 forint nyugodtan tehető 1.200.000 forintra, amelyet a főváros pénztárából kivettek, de elfeledtek visszatenni. Ez a hozzávetőleges számítás csak indító ok akar lenni arra a komoly felhívásra, hogy a szokás szentesítette eljárással immár szakítson a főváros. Az adóemelések helyett a tanács készíttesse el sürgősen a terjedék-beváltás szabályrendeletét és abban mondja ki, hogy a szabályrendelet életbelépésétől számított egy esztendő alatt mindazok a terjedékek beváltandók, amelyeket az uj rend létrejöttét megelőző öt esztendő előtt a főváros kisajátítás utján megszerzett. Ez a kis rendelkezés megfelelő sulyosbbitással legalább egy milliót eredményez a közpénztárnak. A telekkönyvi korlátozások ellenőrzése A főváros iparpártolás cziraén milliókat érő telkeket adott egyeseknek azzal a korlátozással, hogy a telken csak a szerződésben megjelölt ipar folytatására szükséges gyárépület emelhető. Az ekkép elpotyázott telkek felhasználása a gyakorlatban legtöhbnyire eltért az eredeti rendeltetésétől. Tömérdek visszaélés után most a VI. tanácsi (pénzügyi és gazdasági) ügyosztály dolgozik egy olyan reformon, amelynek az lenne a hivatása, hogy a telekkönyvi korlátozások kijátszását meggátolja. Arról van szó, hogy a telekkönyvi korlátozásokkal eladott városi ingatlanokra vonatkozó feljegyzéseket minden egyes ember ellenőrizhesse. Ma az általános ellenőrzés lehetetlen volta miatt százezreket veszít a főváros. A mostani uzus szerint a főváros potom áron elad egy ingatlant, azzal a kikötéssel, hogy azon csak is gyárat szabad felállítani és üzemben tartani. Az eladás azzal a fentartással történik, hogy abban az esetben, ha a vevő azt a rendelkezést megszegné, az egész telek a vételár visszafizetése ellenében visszaszáll a fővárosra. Ilyen ügyleteknél tiz eset Közül öt esetl en a főváros az ellenőrzés teljes hiánya miatt kiszámíthatatlan kárt szenved. Mert sok esetben nem gyárak, hanem bérházak emelkednek az ipar támogatása cimén potom áron eladott telkeken, amelyek csakhamar a második, harmadik, sőt negyedik jóhiszemű tulajdonos kezére kerülnek, a kik ellen már minden perbeli lépés sikertelen. Ennek a lehetőségnek főoka abban rejlik, hogy a telekkönyvi korlátozások ellenőrzése majdnem lehetetlen Mert ezek a telkek nem csoportosítva, hanem elszórtan vannak bejegyezve és alig akad olyan türelmes utánajáró, aki az egész napját az egyes telekkönyvek keresgélésére fordítaná. Másszóval a telekkönyvek nem nyújtanak átnézetes képet a fővárosnak korlátozásokkal eladott telkeiről. Ezen a nagy bajon akar a pénzügyi és gazdasági ügyosztály segíteni akkép, hogy javasolni fogja, hogy a fővárosnak összes telekkönyvi korlátozásokkal eladott telkeit a korlátozásokkal együtt tüntessék fel átnézetes táblázatban a zársz ámad á- s okban. Az ügyosztály ezzel a reformmal lehetővé gondolja tenni azt, hogy a korlátozásokkal eladott telkek az összes polgárság ellenőrzése alá kerülnének. Amennyiben módot nyújtana valamennyi bizottsági tagnak és bárki másnak, hogy közvetlenül meggyőződhessék arról, hogy nem játszák-e ki a fővárost a közvagyon kárára. Munkakönyvét Elnevezhetnők : modern cselédkönyveknek is. Mert hisz annak a számonkérőszéknek, m dyn k agyában e munkakönyvek behozatalának eszméje fölfakadt, a székesfővárosi h tóság tisztikaráról valójában kicsinylő véleménye lehet, ha azon hitben él, hogy e tisztikar önérzetét, munkakedvét és szorgalmát ilyen módon fokozni fogj', holott félő, hogy ezen rendelkezésével ép ellenkező hálást fog elérni. A bürokráciának meghonosulása óta mindig az volt eredendő balfogása, hogy sokat markol keveset fog. Hogy formaságokba temeti a lényeget és gépnek tekinti az embert, a kit csak föl kell húzni, azután megy minden, mint a karikacsapás. Ebben a szarvas hibában leledzik a mi székes- fővárosi hatóságunk vezérkarának jó része is, midőn azon balhitben él, hogy az alája rendelt tisztikar munkaképességét üres, de azonfölül még haszontalan időtöltéssel járó formaságokkal ébren tarthatja. A tisztviselői munkásság helyes ellenőrzésének nem az a módja, hogy egy-egy munkakönyv rovatait töltessük ki vele, hanem a , hogy munkakörének teljes és okszerű beiöltésére szorítsuk. Hogyan ? ügy hogy első sorban mindenkit arra a helyre állítsunk, a hova való. Ha pedig sehova .'-em való, úgy távolítsuk el. Az erő helyes kihasználásának titka ezen erő ismeretéb n rejlik. És mert a munkaerő az egyénekben külömböző arányokban oszlik meg, a munkának megfelelő fölosztásában rejlik gyors és kielégítő elvégezésének titka is. Olyan nagy apparátussal működő hatóságnáil minő a székesfővárosé, erre minden osztályban és h-, vatalban bő alkalom nyílik, csak élni kell vele. Ez pedig csak úgy érhető el, ha a főnökök nemcsak maguk jó példával járnak elöl — a miben nem kételkedünk — de egyúttal behatóan meg ismerkednek a rendelkezésükre álló személyzet szellemi és 1 lki világával.
