Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1898-11-14 / 4. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1898. november 1 i 4. 4 • keressük körükben az önzetlenséget, de a legkomolyabban, intjük őket a mai rendszer megszüntetésére. Tegyék kötelességüket, úgy amint azt legjobb lelkiismeretük sugallja s a melyre a polgárságtól megbízást kaptak, segítsék a tanácsot, amely tanácstalan, hogy a főváros elkerülje a csőddel járó szégyent és kárt, a melynek óriás felelőssége egyedid az ö lelkiismeretüket terheli, amelyért egyedül ők, a rendszer teremtöi, a felelősek. Dr. Barth a Sándor. Uj személyzeti beosztás Halmos János polgármester a fővárosi fogalmazó és szakhivatali személyzet körében szükségessé vált beosztások és áthelyezések tárgyában a kővetkező rendeletet adta ki: 1., f'erger Ignácz tanácsjegyzőt a III. kerületi elöljárósághoz, — a kerületi elöljáró állandó helyetteséül osztotta be. 2., Kállay Jenő II. kerületi és Sznlay Sándor V. kerületi jegyzők kölcsönösen áthelyeztettek — szintén állandó helyettesül a II., illetve V. kerületi elöljáróknak. 3., László Iván fogalmazót, a III. kerületi elöljáró helyettesítése alól való egyidejű felmentése mel- ett a VI. kér. elöljárósághoz ; 4., Siigethy Károly fogalmazót a IV. ügyosztályba osztotta be. 5., Schmelhegger Árpád fogalmazó gyakornokot a tanácsi I. ügyosztályból a II. kerületi elöljárósághoz, az I. kerületi elöljáróságtól Jankó Béla fogalmazó gyakornokot a VII. keiületi elöljárósághoz helyezte át. 6., Halász Elemér fogalmazót a VII. kér. elöljáróságtól, az I. kerületi elöljárósághoz; az I. kerületi elöljáróságtól dr. Szlavnits Lajos helyettes fogalmazót a VII. kerületi elöljárósághoz; 7., Dr Eöry Gyula fogalmazó gyakornokot a tan. 1. ügyosztályba; innen dr Barta Ödön fogalmazó gyakornokot az V. kér. elöljárósághoz és az V. kér elöljáróságtól Beissberger Nándor fogalmazó gyakornokot a III. kerületi elöljárósághoz helyezte át. 8., Kemény Géza fogalmazó gyakornokot a VI. kerületi elöljárósághoz, Sántna Imre fogalmazó gyakornokot az árvaszékhez osztotta be. 9., a közp. számvevőségnél : Érczhegyi István és Hóiba István számtisztek, Wolframm Gyula és ifj. Herein Károly számgyakornokok, Melly Károly számsegéd a VIII. kér. elöljárósághoz ; Elöd Aladár számtiszt a közp. számvevőséghez, Hallamaschek Arthur számtiszt az I. kér. számvevőséghez osztatott be. 10., Sümeghy Feiv.ncz vásárfelügyelő a IV. kér. elöljárósághoz, Virágh Gyula vásárfelügyelő a X. kér. és Szelecsényi Ernő vásárfelügyelő a IX. kér. elöljárósághoz helyeztetett át. Ez a rendelet e hónap 13- án lépett hatályba. A közjövedelmek szaporítása A főváros válságos napokat él át pénzügyi zavarai következtében. A tanács minden lehető és lehetetlen módon töri a fejét, hogy a hatalmas testet megmentse az anyagi romlás szégyenétől. Nem mondhatjuk, hogy megtaláltuk a megszabadítás egyetlen módját, ele elő állunk bizonyos dolgokkal, a melyek legalább is közelebb segítik a zavarban levő vezető elemeket a kibontakozás irányához. Amikkel mi elöállunk: czéltudatos, rendszeres gazdálkodás ; a háztartásnak reális alapon való berendezése ; a „szegődött bér osztott konc“ elvének megfelelően a főváros által kiadott, haszonnal járó üzleteknek olyan formán leendő realizálása, hogy a vállalkozó mellett a főváros is megkapja a maga jogos hasznát. Mindezeket a reformokat a jelenlegi tarthatatlan állapotok elsorolásával okoljuk meg, abban a reményben, hogy a tanács is belátja az eléggé világos igazságot és jövedelem után kinyújtott kezével ott markol, ahonnan a leg- jogosahban követelhet: a főváros bérlői, vállalkozói, szállítói busás hasznából. A közjövedelem szaporítására vonatkozó indiványainkat a bérletek, hirdetési ügyek és a kisajátítások per- traktálásával kezdjük: I. A bérletek. Talán nem titok, hogy a fővárostól bérletet szerezni sok embernek a vágya. Az sem újság, hogy az apró bérlők, akik rossz helyeket drágán fizetnek meg, rendesen tönkre mennek. Ellenben a nagy bérlők, akik a jó bérlethez olcsón jutnak, majdnem valamennyien megszaporitották amúgy is dús vagyonukat. A fővárosi bérletrendszerre igen jellemzők a következő adatok : Egyik 100.000 forintos ingatlanából kap 3000 forint bérjövedelmet; egy 38.400 forintos ingatlan után 500 forintot; a rudasfürdői vendéglőért 980 forint évi bért; a gellérthegyi kioszkért kap 800 forintot (ennek csupán az építése 24 800 forint, telek nélkül). A lakodópartok bérleténél a Ferencz József rakodópartból: 284 méter hoz 9200 forintot; 775 méter 3262 forintot; 379 méter 1075 forintot; 136'54 méter 4590 forintot; a Rudolf rakodópartból: 148'87 méter 4941 forintot; 373 méter 13070 forintot. A vigadó kioszk bérlete — persze 1906-ig lekötve: 1714 forint; az Erzsébet téri kioszké 10340 forint. A városligeti nagyvendéglő bérlete azelőtt 6521 forint volt, most már 1903 ig az arena uti korcsmával együtt csak 2500 forintot fizet érte Wampetics Ferencz. De a korcsma épitgetésnek magunk nem lévén hivei, egyszerűen konstatáljuk, hogy a főváros az ő 56 milliót érő beépített ingatlana után összesen 1.631.523 forint évi hasznot szerepeltet a mérlegkönyvében. Hogy tényleg mennyit vesz be, azt csak a
