Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1898-11-07 / 3. szám

1898. november 7.

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS

15

Ivánfi ur, a tuczat spanyol olyan hangosan csevegett, hogy nem a szomszéd szobában levő férj, de a Népszínházban levők is bátran meghallhatták volna.

Gyenes ur nemes rezignáczióval mondta el mondókáját, de legalább nem akarta megtéveszteni a közönséget. Ö komédiázott, mert komédiáznia kellett.

Márkus Emma asszony mesés szépen mondott és cselekedett tudva nem igazat, de egy perczig sem feledtette el a közönséggel, hogy ő csak jászik de nem él. És ez igazán nagyon stylszerü volt, mert a darab is csak meg van írva, de soha sem élt. Hogy teljesen van megírva, az bizonyos, hiszen Dumas is irta.

A Vígszínház egy angol bohózattal rukkolt be.

Különösen vagyunk mi magyarok ezekkel az angol darabokkal. Olyan idegenek ezek a mi szivünknek, hogy talán csak Mihály dr. érzi meg az ö jóságukat.

Az a pojácza jó kedv, medve humor és mázsás bolondságok, amik az angol bohózatot jellemzik, nem magyar kedélynek valók s ha az Aeneas papa mégis megnevettette a közönséget, az igazán nem annyira Pinero úr érdeme, mint a Vígszínház kitűnő tagjaié, akik még a legfurcsább idegenszerűségekbe is annyi hazai vonást tudnak vegyíteni, hogy a közönséget a saját kedvességükkel, művészetükkel és pompás humorukkal mulattatni tudják.

A Magyar Színház egy egyfelvonásos valamivel kedveskedett közönségének és felelevenítette tavalyi darabjainak egyik legbájosabbját, a Báránykákat.

A Tíz év után 'minden igény nélkül való darab féle, amelynek némi pikáns izt ád az, hogy Vlád Gizella a színház szubrettje drámázik benne. Nem nagyon, csak egy kicsit kedvesen.

A Báránykák egész határozottan megfiatalodtak tavaly óta. Olyan üdék, olyan naivak, s olyan bájosak lettek, hogy öröm nézni őket. Bilkey és Haller kisasszonyok ha nem is kész művésznők még, mindenesetre csinos és ügyes tehetségek s ugyan ki kívánhatna többet, két intézeti növendéktől, főleg mikor mind a kettő olyan csinosan csicsereg, mint két kis szóló kanári madár.

Az elmúlt hét szignaturája különben határozottan szerencsésnek mondható, mert ha úgynevezett slágere egyik színháznak sem volt is, mindhárom szerencsésen esett túl az e'ső előadáson. y.

Hangverseny-naptár.

ín. I.) Az idei szezonra eddig bejelentett bangver. enyek sor rendje a következő :

Nov. 9. I. Filharmóniai hangverseny.

„ 11. A kamara egyesület II. estélye.

„ 14 Sauer Emil hangversenye.

„ 20. II. Népszerű kamara-hangverseny.

» 23. II. Filharmóniai hangverseny.

„ 25. A „Rosé“ quartett hangversenye.

„ 28. A „Cseh“ vonós négyes I. estélye.

„ 30. Bussoni hangversenye.

Decz. 4 III. Népszerű kamara hangverseny.

„ 5. Bussoni II. estélye.

„ 7. III. Filharmóniai hangverseny.

„ 10. A „Joachim“ quartett estélye

„ 12. A „Cseh“ vonós négyes II. estélye.

„ 18. IV. Népszerű kamara-hangverseny.

„ 21. IV. Filharmóniai hangverseny.

„ 30. Fels. Stefánia dalestélye.

Jan. 4. A kamara zeneegyesület Ill-ik estélye.

„ 10. Isaye I. hangversenye.

„ 11. V. Filharmóniai hangverseny.

Jan. 15. V. Népszerű kamara hangverseny.

„ 16. Isanye II. hangversenyen.

„ 18. A kamara zeneegyesület IV. estélye.

„ 25. VI. Filharmóniai hangverseny.

„ 28. A kamara zeneegyes illet V. es tély j.

„ 29. VI. Népszerű kamara hangverseny.

Febr. 5. A kamara zeneegyesület VI. estélye.

„ 6. Chamirade hangversenye.

„ 8. VII. Filharmóniai hangverseny. '

„ 12. VII. Népszerű kamara-hangverseny,

„ 13. Thomson hangversenye.

„ 22. VIII. Filharmóniai hangverseny.

„ 26. Vilii. Népszerű kamara-hangverseny. 27. Landi K. I. estélye.

Márcz. 6. Landi K. II. estélye.

„ 8. Rendkívüli Filharmóniai hangverseny.

Közgazdaság.

A kőtelező koronaérték bevezetése.

A kiegyezési javaslatok között a kötelező koronaérték bevezetését elrendelő törvényjavaslat is szerepel, a mely természeténél fogva a monarkia valamennyi államára egyaránt rendkívüli fontosságú A javaslat kiváló tartalmánál fogva méltán megérdemli, hogy pártkülömbség nélkül helyesléssel fogadták. Első sorban a kötelező koronaérték, másodsorban az álta* lános érczpénzforgalom szabályozásáról szól, végül pedig a koronaérték alkalmazásáról a jogi viszonyokra. Az uj rendszerről annak megértésére rövid összefoglalásban és áttekintő formában a következő ismertetést adjuk :

Az uj rendszer gyakorlati keresztülvitele czéljá- ból a javaslat első tételnek azt az elvet állítja fel, hogy 1899. január 1 -étöl fogva az eddigi osztrák érték helyébe a koronaérték lép, mint kizárólagosan törvényes fizetési eszköz. Ebből önként következik, hogy valamennyi jogi és kereskedelmi ügyletnél e naptól fogva minden más formát kizáró módon a koronaérték tekintendő általános fizetési eszköznek, a mely pénztartozások bekövetelésénél és törlesztésénél, a felek részéröl követelhető, illetőleg elfogadandó. Csakis'az osztrák értékű egy forintosok maradnak forgalomban és minden fizetésnél 2 korona ellenértékeként korlátlan mennyiségben elfogadaadók.

A javaslat alaposan tárgyalja azt a hatást, a melyet az uj rendszer az államháztartás, valamint a magánjellegű ügyletek összes ágára gyakorol. Elrendeli, hogy mindennemű nyilvános elszámolás (u. m. az állam, a tartományok, községek, kerületek és járások elszámolásai) koronaértékben végzendő. Ezt az intézkedést kiterjeszti a nyi.vános számadásra kötelezett vállalatokra, a bankok, hitelintézetek, vasutak stb. könyvezetésére és számláira, valamint az összes hatóságok és a közokiratokra. Az uj rend fentartása czél- jából az állam külön rendeletben megtilthatja, hogy olyan külföldi érczpénzekkel fizetést teljesíthessenek, a melyeknek használata azt eredményezhetné, hogy az értékes belföldi aranykoronákat a külföldi ezüst-