Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1898-11-07 / 3. szám

1898. november 7. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 13 (Viharos éljenzés ! A szónokot számosán üdvözlik. A sasok hízelegve röpdösik körül a grófot) Jegyző : dr. Rácz Béla. Dr. Rácz Béla: Örömmel, mondhatnám szivre- pesve ragadom meg az alkalmat, melynél ő méltósága Tenczer Pál gróf máltai lovag ur, a jubileum emléke­zetessé tételére nagylelkübbet, fönségesebbet csakugyan keresve sem találhatott volna. De nem mulaszthatom el ugyanekkor, hogy annak az eddigi rendszert a leg- lesujtóbb kri'ikával ne sújtsam. (Halljuk ! Halljuk !) Mert, uraim, az látnivaló, hogy mig Pest immár valódi világváros, addig Buda bizony messzi elmaradt tőle. S ha kérdem, mi ennek az oka? — nem felelhetek reá mást, mint, hogy egyedül és csupán csak az a lelketlen politika, melyet a város a hidvámmal üz. Mert, mért van könyörgöm, Budának kevesebb lakos­sága, kisebb forgalma és minden tekintetben akkora hátramaradottsága Pest fölött ? Azért, uraim, mert a hidvámrendszerrel malomkövet hengeritettek Buda fel­lendülésének lehetősége elé. Mert ugyan ki volna bo­lond pl. átmenni Budára 2 krért, mikor Pesten ingyen is megmaradhat, vagy, ha már erővel 2 krt akar ki adni, ropogós vizes zsemlét vehet rajta, melyhez né­mely a konkurrencziától hova lenni nem tudó pék­mestereink pláne gyakran még „húsfélét“ is mellékel­tek. És viszont, a ki Budán van, nem örömmel ra- gadja-e meg az alkalmat, hogy, ha csak teheti, át jöjjön Pestre, a hova ingyen jöhet át a hidakon ? Hát nem óriási külön! ség-e ez a két part fejlődésére nézve? A pesti oldalon még a föld alatt is villamost létesítenek, Budán pedig, hogy a Lánczhidon átkelőket még jobban megadóztassák, még a puszta, sima földre is hegyet építettek — a várhegyet — s csupán egy hosszú: keskeny és nyirkos lyukat hagytak meg alatta, a melyen azonban szintén fizetni kell, a ki tovább akar menri alatta? Szóval, a balparton minden csak a lakosság előnyére, Budán pedig hátrányára volt ed­dig. (Helyeslés a budaiak padjaiban. Ellenmondások a balpartról.) Ezért üdvözli örömmel a nemes grófnak igazán nagy lélekről tanúskodó indítványát. Jegyző: Steiger Gyula (Halljuk.) Steiger Gyula módosítást nyújt be, olyképen, hogy a hidakon való díjtalan átkelést ne csupán azok élvezzék, a kik tényleg átmennek a hídon, hanem azok is, a kik sohasem jönnek át a hidakon. (Helyes­lés) Az alapítvány áldásaiban egész Budapest része­süljön ! (Éljenzés.) Elnök: fölteszi a kérdést. A többség elfogadja Tenczer Pál gróf indítványát, a Steiger Gyula módosításával. (Éljenzés.) Elnök: az ülést bezárom. Tenczer Pál gróf, máltai lovag, Steiger Gyula és többen hazafias nótákat énekelve a Ferencz-József-hid felé vonulnak. A főszámvevő nyugalomban. Lampi Hugó főszám- vevő, tekintettel azokra a támadásokra, melyek őt az utóbbi időben úgy a közgyűlésen, mint a sajtóban érték, mint szavahihető helyről értesülünk, el van ha­tározva, hogy a jövő restauráczió alkalmával állására semmi esetre sem reflektál.. A registrator a. Bürokratikus kifejezés, de azért igen fontos dolog, mert a nyilvántartás .adja az egye­düli módját annak, hogy a hatóság fejei az egyes szakosztályok és hivatalok működését ellenőrizzék. A számonkérőszék legutóbb tartott ülésén kitűnt, hogy az egyes hivatalokban a nyilvántartást oly pongyolán végzik, hogy a restanciák megállapítása teljes lehe­tetlenség. Egyes hivatalokban ugyanis a registraturák csakis tárgyúm atóval, másokban pedig csakis ügyszám­mal vannak ellátva, a miből a legképtelenebb káosz is származik. Mint teljesen megbízható forrásból értesü­lünk, a polgármester szigorú rendeletben fogja az egyes ügyosztályokat és szakhivatalokat figyelmeztetni arra, hogy az akták nyilványtartására a legnagyobb gondot fordítsák és hogy a registraturákat mind tárgy­mutató, mind ügyszám bejegyzései ellásák. Újítások 3 vígadóban. Az operaház zenekarából alakult filharmonikus társulat a múlt évben tudvalevő­leg beadványt intézett a tanácshoz, amelyben arról pa­naszkodik, hogy a vigadó nagyterme némely tekintetben nem alkalmas művészi hangversenyek megtartására. A panaszok főleg a rossz fűtés, a léghuzam, a hiányos világítás és az ulczárói a terembe hallatszó kocsirobo- gás ellen irányultak, mint olyan dolgok ellen, melyek a hangversenynek nemcsak művészet’, hanem anyagi szemp rntból is sokat ártanak. A társulat azt kérelmezte a tanácstól, gondoskodjék a terem kellő fűtéséről, al­kalmazzon ajtó-függönyöket, szerezzen be villamos lámpákkal ellátott hangjegyállványokat és a vigadó körül lássa el az utczákat faburkolattal. A tanács a beadványt a mérnöki hivatalhoz tette át véleményezés végett, a mely már benyújtotta jelentését. A jelentés szerint a fűtés és világítás iránt már történt intézke­dés, az ajtófüggönyök alkalmazását azonban a hivatal nem tartja czélsze>ünek, mert azok rész nt tűzveszé­lyesek, részint pedig a közlekedést akadályozzák. Az ajtófüggönyök helyett inkább szélfogó ajtók alkalma­zását ajánlja. Az utczáknak fával való burkolását a mérnöki hivatal indokoltnak tartja s ezért javasolja, hogy vegyék föl azt a jövő évi közmunkák programm- jába. Építkezési akadályok egy iskolánál. A ír. kerület­ben a Ponty- és Szalag utczák sarkán létesítendő elemi és felsőbb kereskedelmi iskola építésénél a na­pokban váratlan akadályokra bukkantak. A telek egyik sarkában óriási tömör sziklatömegro találtak az ott dol­gozó munkások. Hogy ez a szikla mekkora, azt még közel­ről nem lehet megállapítani. Mellette kutüreget találtak s emellett egy ciszternát. A telek egy másik sarkában dolgozó munkások ásás közben egy 2 méter széles és beláthata'lan mélységű aknára találtak, a mely való­színűleg egy a lörök időkből fenmaradt pöczegödör. Az akna oly mély, hogy egy 17 m. hosszúságú rúddal nem lehetett a fenekét elérni. Az építésre felügyelő bizottság a mélységet betömeti, a sziklatömeget vagy felrobbantatja, vagy pedig felülboltoztatja. Mig az akadályokat el nem távolit]ák, addig az építkezés szü­netel.

Next

/
Thumbnails
Contents