Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1898-12-26 / 10. szám
1898. deczember 16. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 11 De hát hogy állunk a szegény és közjótékonysági ügygyei a székesfővárosnál? Bizony kurtán-furcsán végzünk vele. Amig a szegényalap futja, addig adunk és amig szegényházainkban valaki elfér, addig fölvesszük. Kerületi választmányaink megszavazzák a havi- segélyeket. A pénztárak kifizetik. A szegények nagy része elviszi a pálinkaházba. így bánnak el különben a pénzbeli segéiylyel, nemcsak nálunk, de másutt is. Az elöljáróságok által néhány kerületben életre- hivott közjótékonysági egyesületek és a népkonyháit annál jobban virágzanak, minél jobban segélyeztelek a főváros által. A temérdek munkanélküliek érdekében szervezendő munkaközvetítő intézetekre vonatkozó külföldi anyagot az iparegyesület igazgatója összegyűjtötte, fölolvasást is tartott róla, fölterjesztést is intéztek a kereskedelemügyi miniszterhez és pz egész anyag most annak a minisztériumnak padlásán szárad. A székesfőváros területén kerti és mezei munkával egybekötött dolgoztatóház létesítése végett nagy- iványi Fekete Gyula dr. f. évi julius 10-én „Dologház“ címen szakszerű cikket irt, melyben arra utal, hogy számítása szerint 60,000 frt költséggel a dologtalan csavargók számára dolgoztatóházat lehetne a székes- főváros valamely dűlőjén építeni és a belterjes mező- gazdasági munka hozadékából fönn is tartani. Nem tudjuk, városi atyáink közül melyik olvasta el azt a czikket, de alapos sejtelmünk van, hogy mire ezt a dolgoztatóházat — szokás szerint — elvben megszavazzák, nem lesz már a városnak tulajdon szántója, ahova fölépittesse. Ami pedig a székesfőváros szegényügyének rendezését illeti, erre nézve készen van egy javaslat és készen áll az uj központi szegényház tervezete is. Az elsőt bizottságbag fogják tárgyalni és ha városatyáink öblös torkú szóvivői oly élénk érdeklődéssel fognak iránta viseltetni, mint például a villamos vasút szerződésének, vagy annak idején a Rémiféle telekre a népszínházzal szemben 650,000 frt költséggel tervezett központi tűzoltólaktanya ügye iránt, úgy fényes eredményt jósolhatunk. Ugyanez áll a központi szegényházra is. Egyebekben pedig vagyon statisztikai hivatalunk, de nincsen szegényügyi statisztikánk. És vagyon a székesfőváros közgyűlésében sok emberbarát, aki a közjótékonyság fogyatkozásairól szpicsel, de az annak újjáalakításához mulhatlanul szükséges anyagi áldozatoktól fázik, mert azon jámbor hitben él, hogy nagyszabású reformokat frázisokkal is meg lehet alkotni. így állunk közjótékonysági intézményeinkkel ma társadalmi, állami és törvényhatósági téren. A dúsgazdag katolikus egyháznak idevágó áldozatairól nem szólhatunk, mert ezekről — a székes- fővárost illetőleg — tudomásunk nincs. Már pedig Könyves Kálmán szerint: De strygi^s, quae non sunt, quaestia non fiat. Magyarán: Boszorkányokról, melyek nincsenek, szó ne legyék. , (M.) A szükséglakásról. (Operett 1 felvonásban.) (Történik a Lipótváros elöljáróságánál) Az elöljáró: Fel fel vitézek a csatára . Szükséglakás felhajtására Szükséglakást, sajh, ki nem akart Ez lelkesíti, manap csak a magyart! Az istenadta nép: (üvölt) Ez kell a magyarnak, nem a munka. Elöljáró: Olt hol Várra visz az ut, Hol szalad a körvasút Olt van egy csinos liasználliatlan telek Az ki szükségből lakik Pompás helyre lelne itt Arra járjatok szakértő emberek 1 Az istenadta nép : Jó Isten bizony A potya pavilion Egy kevés Szűkén levés És semmi fizetés ah Mig ő előljár Lakás ki dukál, S egy kevés Szűkén levés, De semmi fizetés. A házi ur- (3023 üresen álló lökés tulajdonosa (föllép) Voltam lakó szép Budapesten Nagy és hatalmas és vidám De egy napon megkeveredtem S házi ur lettem — nagy bután, Nevem ma Hausherr, — áll a házam Csak én nem állom — de nem ám .............. Me rt akár hogy is kurrentáljam Lakó a holdban van csupán, Voltam lakó szép Budapesten Ól ó ! ól ó ! lakónak lenni be jó. Az istenadta nép El, el, szükséglakásba, szükséglakásba, szükség . [lakásba. El, el, el, el, el, szükséglakásba, el. A házi ur: (kétségbe esve az elöljáró elé veti magát) Ha elöljáró vagy tedd, hogy több lakó legyen Budapesten és kevesebb üres lakás! Az elöljáró, f . .... . El szemünk elől! el megátkozott Az istenadta nép) leVVultett' Hozsann’az égnek, mely törvényt [hozott I (Görög tűz ! A bán ur elsülyed, a telket feltöltik, a szükséglakók beköltöznek. Budapesten 10,000 lakás áll üresen. Dicsfény!) —yBudapest idegen-forgalma Nehéz arról szót ejteni, ami a valóságban nem létezik. Mert, ha ősz ntén akarjuk Budapest idegen forgalmát számba venni, be kell vallanunk, hogy egy ilyen elnevezésű fogalom van, de meglehetős csekély mint tényező a főváros életében. Pedig sok történt az érdekében. A nyolcvanas évek óta, amikor a keleti vasutak megújítása után felmerült az az idea, hogy a kelet forgalmát erre, hozzánk kell terelni, az idegen forgalom emelése évekig napirenden levő kérdés volt. A kormány, a törvény- hatóság és az utóbbinak megbízottjaképp szereplő bizottság s annak excellens tagjai sokat fáradoztak beszéltek, írtak, üléseztek az ügy érdekében _ _ Talán eredmény is van, de nagyon csekély. A bizottságot azonban, amely az idegen forgalom eme-
