Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1898-12-19 / 9. szám
10 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1898. deczember 19, szekatúrákat eszeltek ki, amivel a lakosokat mortifikál- ták, a köztisztaságot egyszerűen a magánosok nyakába akarták varrni, mert a köz mindenütt csak a legrosszabb példával járt elől. Ne tessék félremagyarázni az igazságot. A közegészségügynek nem a százezrekbe kerülő kórházak az őrzői. Ott a betegeket gyógyítják, inig az egészségeseket beteggé teszi az a hallatlan piszok és rendezetlenség, amelyben a főváros sínylődik. A magánosokat, a házi urakat nyakra főre büntetik, ha vétenek a tisztaság ellen és ez helyes, de büntessék meg első sorban önmagukat a hatóságok. Hisz ha egy hatósági épületbe lép az ember, majd megfullad a bűztől. A katonai ügyosztály, az illetőségi osztály, egyes elöljáróságok épületei, udvarai, hivatal szobái valóságos arczulütése a köz- tisztaságnak, eleven panflettek a közegészség ellen. Az utczák sártengerek, [a csatornák bűzösek, a még fennálló piaczterek, szemétdombok s ezeknek urai, rendbentartói, felügyelői — ezek büntetnek s ezek hoznak szabályokat? Ilyen viszonyok és körülmények között, bizony hiába állnak össze a kerületi elöljárók s hiába tanácskoznak azon, hogy mint hozzák be a fertőző I etegek ellen a kórházkötelezettséget. Szakítsanak végre azzal a lehetetlen rendszerrel,' hogy mindig a már megesett bajt látják csak meg, mert bármilyen üdvös és helyes eszméik legyenek is, ha már egyszer a nyakunkon a baj, azzal megküzdeni alig lehet. A járványokban elhalt gyermekeket semmiféle tanácsi határozattal nem támasztják fel. Az orvosok tudományának határai vannak, a kórházak nem védelmeznek meg a kóroktól, nem teszik a kiállott szenvedéseket meg nem történtekké, nem detronizálják a nagy kaszást. Ha az elöljáró uraknak igazán szivén fekszik a közegészség ügye, akkor lássák meg a piszkos utcákat, érezzék meg a kanálisok bűzét s ne iparkodjanak mindennek a tisztántartását a nagy közönségre bízni, hanem járjanak a legfőbb muftik nyakára, rázzák fel azokat keleti mámorukból, mákonyos álmukból s hassanak oda, hogy tisztán tarthassák a kerületeiket. Akkor azután nem lesz szükség a kötelező kórházakra, nem lesz szükség az ingyen gyógyszerekre, a fertőtlenítő gépekre, mert a ragályok, fertőző betegségek'melegágya csak a piszok, úgy amint melegágya minden rossznak, ami a fővárosra háramlik, a főváros képviselőtestülete s annak alázatos szolgája — a tanács. A Dunaparti villamos vasat. — Összekötő vonal az Eskütér-Akadémia között. — Néhány nap múlva a földmivelésügyi minisztérium vetőt mond a városi villamos vasútnak arra a tervére, amely az Eskütéri vonalat az akadémiai vonallal a Ferencz József rakodó part, esetleg a korzó felhasználásával akarja összeköttetésbe hozni. Értesülésünk szerint a leghatározottabban állást foglal a rakodópart okkupálására irányuló törekvéssel szemben. Másrészről pedig egyenesen elitéli a főváros törvényhatóságát, amely ebben a kérdésben meglehetős könnyelműen viselkedett a józan felfogás ellenére engedőimet akart adni akár a rakodópart beépítésére, akár a korzó alatt alagút építésére. A minisztériumban nyert információnkról a következőkben számolunk be : A rakodópart elfoglalásának következései. A Ferencz József-rakodópartnak viadukt vasúttal leendő beépítése döntő csapás lenne a hajózási forgalomra, amely az alig 1507 méter hosszú Ferencz József-rakodóparton egyre hatalmasabb fejlődésnek indult. A lánczhidfö-eskütéri partszakasz ma a legélénkebb személy- és áruforgalom lebonyolítására szolgál. De az egyre fejlődő hajózási igényeknek már most sincs elég terük, különösen a mióta a Mária Valéria- utcai kocsiközlekedést is a rakodó partra terelték. A rövid partszakaszon a helyi személyszállító gőzösök mellett a Dunagözhajózási Társaság legnagyobb személyforgalmi épületei s teheráru-irodái, a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Társulat raktárai, a szabad kikötök és egyéb magánvállalatok kikötő-karói vannak egymásra halmozva. Rendes forgalmi lebonyolításról szólni is alig lehet. A tavaszi és őszi élénkebb forgalom idején a rakodópartokon nemcsak a kocsi-, de még a gyalogközlekedést is gátolja a területhiány miatt szerte rakott áruhalmaz. A partokat elállják a hajók, amelyek néha hat nyolcz napig vesztegelnek, mig a karóengedélyt megkapják, vagy a mig a torlódás miatt rájuk kerül a sor. Esztendők óta egyre élénkebb a panasz a rakodópartok elégtelen volta miatt. Termelő, kereskedő és hajós kiszámithatlan károkat szenved a vesztegelés következtében, amely a vizi ut szeszélyes volta mellett mindig mind a három faktorra nagy koczkázattal jár. A belvárosi rakodópartot azonkívül most az esküién hid építése miatt 150 folyóméterrel megrövidítették, magára a ki- és berakó forgalomra azonban az a partrészlet örökre elveszett. A Lánchidig terjedő szakaszon van az eskütér—rudasfürdői és vigadó- lánchidfő, Tabán-, fazekastéri propeller forgalom negyedfél millió utassal. Ott vannak a távolsági személyforgalom gócpontjai, a tömegáru kereskedelem legfontosabb partrészei olyan forgalmi arányokkal, amelyek napról-napra nagyobb tért, szabadabb mozgást követelnek. Az 1896-iki [áruforgalmi statisztika szerint a ki- és beszállítás felülhaladja a tiz millió métermázsát. S ugyan hová jön most a viaduktos villamos vasút? Hol állítják fel az oszlopokat azon a keskenü területen, amely nem felel meg a mostam forgalmi igé
