Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1898-12-12 / 8. szám
1898. dec,zember 12. MAGVAK SZŐKESFŐVÁRCU mutat ki könyveiben, a jövőre nagyobb részvénytőke között osztja fel. Más államok is törölték a kis lottót, de azok pénzügyeinek vezetői több szakértelem és előrelátással ítélték meg ezen vállalat jövedelmezőségét, s ez utóbbiakat inkább az állampénztár telítésére, nem pedig egyes üzérek nyerészkedési ambíciójának kielégítésére használták fel. Például állnak előttünk a német birodalom ösz- szes államai. Ezek valamennyien házilag kezelik az osztálysors játék intézményét. Nem tudjuk, de nem is kutatjuk, mily vezérelvei lehettek a magyar kormánynak az osztálysorsjáték bérbeadását illetőleg, de elvitázhatatlan, hogy mi se vallhattuk volna kárát, — ha a külföldi példát véve alapul, házi kezelésben tartjuk az osztálysorsjátékot. Most, mikor látjuk hogy mily nagy eredménynyel tündököl ez az uj intézmény s ha tudjuk, hogy a kormány ebből a rengeteg jövedelemből mily keveset, sőt mondhatnók, boszantóan csekély alamizsnát kap, akkor előtérbe nyomul az a kérdés, hogy tulajdonképpen, miért is köttetett ez a szerződés ezzel a külföldi konzorciummal, melynek igazgatója, hogy szerződésre léphessenazállammal, felvette néhány nap alatta magyar állampolgársággal a Hazai nevet s ott hagyta Hamburgban a Kohenitak régi nemzetsége és a „ Gottes Segen bei Kohn“ cimü német osztálysorsjáték kollekturáját s ide bevándorolt hozzánk több honíitársával egyetemben boldogítani a „Hazay“ hazát. Eddig a közönség azt hihette, hogy az osztálysorsjáték, bár idegen eszme — de magyarok kezében van, akik az intézmény nagy nyereségét otthon nálunk költik el. Mindnyájan tévedtünk. Az eszme is, meg ennek az intézménynek egész szervezete is idegen, csak a vállalkozók nevei változtak azóta, mióta a közép osztály de különösen a szegényebb hivatalnoki osztály keserves keresménye az ö zseböket duzzasztja. Az osztálysorsjaték története a következő : Az >'Elsassische Bank« elküldte hozzánk ide szép fővárosunkba szimatra egynémely igazgatósági tagját. Ezek a jó urak hol képviselőkkel, hol ügyvédekkel, hol ismét pénzügyi férfiakkal értekeztek a talaj iránt. A szimatnak a m. kir. szabadalmazott osztálysorsjáték lett az eredménye. Ugyanis az „Elsässische Bank“ csakhamar talált szövetségesre s a Budapesti Takarékpénztár ügyes igazgatója egyszeriben felismerte a helyzet nagy pénzügyi horderejűt, bele ment az uj társaság megalakításába. Igaz ugyan, hogy a Budapesti Takarékpénztár nem vallota kárát, mert számottevő tényezővé emelkedett a pénzintézetek sorában. Összegyűjtötték hamar a szükséges ovadékot, ez nem is csudálható, mert ezek a tisztelt idegenek — még otthon határozták meg az egyesek részesedésének mértékét — mert tudni való, hogy a részvénytársaságok rendszerint úgy alakulnak, hogy a szükséges részvénytökét nyilvános aláírási felhívás utján szerzik meg — nem pedig úgy mint ezek, a kik semmiféle idegent, már mint magyart a konzorciumba be nem vettek — mert az az egy magyar, a ki su intézménynek elnöke is, anyagilag benne nem részes. Az országot egyszerre az a hir járta át, hogy a kis lottót eltörlik, és helyébe az osztálysorsjáték lép, amelyre nézve a kormány a fenti konzorciummal a szerződést már meg is kötötte. Ez a szerződésmegkötés igen nagy feltűnést keltett mérvadó körökben, mert eddig legalább az volt szokásban, hogy sokkal csekélyeb jelentőségű ügyekben is pályázatot hirdetett az állam és az állami bérletet a nyilvánosság részi í li vétele mellett a legtöbbet Ígérő kapta. A jelen esetbe* egész csendben köttetett meg a szerződés olyformán, hogy az állam 20 évre kötötte le az osztálysorsjátékot a társaságnak, melyért az állam évenként 1 millió 200 ezer forintot kap. Habár a konzorciumnak a jövedelmét csak sejteni lehet, mert az osztrák pénzügy- miniszter bizonyára okult a mi kárunkon és egy, a Reichs - rathban hozzá intézett interpellációra, csak annyit felelt: Igen, nálunk is megcsináljuk az osztálysorsjátékot, de rém ám úgy, mint a lajtán túl, magánintézetekkel, hanem államkezelésben. Az osztálysorsjaték behozatala nem valami üdvös a polgárok takarékossági hajlamának fejlesztésére, nem csillapítja a játékszenvedélyt s csak annyiban üt el a kis lutri erkölcstelenségétől, hogy itt kis összeg jut az' államnak, az osztálysorsjáték mellett már nagyobb áldozat jár a konzorcium oltárára. A hiba megesett, sajnos, ez idő szerint még nem tudunk módot a szerződés felbontására, de itt van a kormány, aki a társasági miskulanczia ellen őrként van hivatva, ne mulassza el azt meg is tenni, s szerezzen magának tudomást az üzem eredményéről a jövőre való miheztartás végett. Egyébként már érdeklődéssel várjuk a mérleget. Uj hitelszövetkezet. „Magyar hitelszövetkezet“ névvel a fővárosi bank égisze alatt múlt szombaton hitelszövetkezet alakult a fővárosban. A szövetkezet jövő évi január elsőtől számított négy év után elszámol és az ezen idő alatt teljesített befizetéseket az azokra eső nyereséggel együtt visszafizeti, illetőleg a tagok tartozásába betudja. A befizetés minden részjegyre hetenkint 1 korona. Eddig több mint ezer részjegyet jegyeztek. Az alapszabályok elfogadása után a választásokat ejtették meg, melynek eredménye a következő : igazgatóság: Beck Dénes, Blum Bernát, Hesz Vilmos, Landsberger Izidor, dr. Neuman Rafael, Szimon István, dr. Kollár Izor; felügyelő bizottság : Brachfeld Sándor, Gelb Manó, Vel- várt Lipót. Választottak még 15 -tagot a választmányba. A kőbányai polgári serfőző részvénytársaság. Múlt szombaton volt a társaság VI. évirenios közgyűlés« Posch Gyula elnök az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv vezetésével a társulat jogtanácsosát, dr. Wittmann Mór ügyvédet bizta meg. Az igazgatóság jelentése tudomásul vétetvén, az o # z t a 1 é k o t az igazgatóság inditványához képest 4 frt 5ü krhan állapították meg, mire az elnök tudomásul hozza, hogy az osztalék az V. számú szelvény ellenében f. hó 3-tól fogva fizettetik ki. A kisorsolt igazgatósági és a lelépett felügyelőbizottsági tagok újra választattak. A felügyelőbizottságba azon felül üj tagnak T e n c z e r Pált választották be. Magyar általános kőszénbáaya r t. E társaságnak a Salgó-Tarjáni köszénbánya r.-tár- sasággal való egyesülésének terve dugába dőlt. Most arra törekszenek, hogy az általános kőszénbanyának megszerezzék ama pénzeszközöket, melyekre szüksége van, hogy a Wiener Bankverein két milliós követelését visszafizethesse és hogy a tatai bányákat megnyithassa. A Länderbank volt igazgatója Laurans jelenleg Bécsben időzik, hogy mint párisi és lyoni pénzerok
