Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-10-19 / 42. szám
4 99 Budapest. 1988 otkóber 19. Horthy Miklós arcképének felavatása a NÉP Fővárosi Pártjában Zsitvay Tibor hatalmas ünnepi beszéde i Lélekben és (külsőségekben egyaránt ünneplés vált a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja szezonnyitó csütörtöki összejövetele. A pártvapsora előtt Heikes hangulatban avatta, fel a párt vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó képmását é-s a felavatással kapcsolatban, dr. Zsitvay Tibor pártelnök ünnepi beszéde nyomán emlékezett meg az egybegyűltek ünneplő serege a. magyar nemzet történelmi napjairól és az elszakított felvidéki magyarságról. A párt Esterházy-utcai termeiben megtartott ünnepi összejövetelén megjelentek: dr. Karafiáth Jenő titkos (tanácsos főpolgépmester, Szendy Károly polgármester, dr. Schuler Dezső alpolgármester, dr. Bódy László, dr. Farkas Ákos, dr. Ho- rony-Pálfi Aurél tanácsnokok, dr. Feigler Károly tiszti főügyész, Baitz József vezérigazgató, dr. An- talfy Géza, dr. Gosleth Ernő, dr. Honthy-Haidecker János, dr. Vigyázó Géza kerületi elöljárók, dr. Ho- molyay Rezső és dr. Szebeny József főjegyzők. A párt felsőházi és országgyűlési képviselő tagjai közül megjelentek: dr. Bessenyeii Zénó, dr. Gaár Vilmos, dr. Harrer Ferenc, Nagy Antal, Ter- bócz Imre, dr. Usetty Béla, dr. Pőzel István, Króm paszky Miksa, dr. Arvátfalvy Nagy István, továbbá a törvényhatósági bizottsági tagok és kerületi elnökök teljes számban, valamint sokan a központi pártkör tagjai közül. A pártkor fényben ragyogó kék termének falán fogadta az ünneplőket Horthy Miklós kormányzó kitűnően sikerült, olajfestésű képmása, amely Hoffmann Géza festőművész alkotása. Meghatott hangulatban imádkozták el az egybegyűltek a Nemzeti Hiszekegyet, amely után ilr. Zsitvay Tibor titkos tanácsos, pártelnök tartotta meg a kormányzó képe előtt a mai történelmi időkhöz méltó, nagyszabású és mély hatást keltő ünnepi beszédét. Tizenkilenc név előtt ligy lépett Budapest határai közé Horthy Miklós fővezér, mint a megváltás, a lélekben üszkös falak közé, ahol a jövő reménysége nagyon kis lángon égett, ahol a múltak kötelessége szanasz éjjel törve hevert. Amikor hejött, úgy éreztük, mintha tisztító vihai söpörte volna végig- a város utcáit és a lelkek megmenekültek. Éreztük, hogy eljött a megnyugvás és tudtuk, hogy elhangzott a megváltás igéje, amely a magyar gondolatban, a keresztény nemzeti eszményben, tisztességben, a hazáért mindent áldozni tudó önzetlenségben kereste a kibontakozás útját a magyar földön. Sokat csalódott már a magyar a történelem folyamán, de most, amikor Horthy Miklós felé fordul az egész világ, éppen most azt éreztük, hogy nem pillanatnyi hangulat, nem mesterkélt előkészítés, hanem isteni rendelés küldötte őt közénk, hogy a porba hullott nemzetet újbél felemelje. Horthy Miklós bevonulásával megindult itt a; fővárosban a. keresztény megnyugvás korszaka, amely korszak a változó pártokkal, változó vezetőikkel mindenkor a Horthy Miklós által kitűzött célokért dolgozott. Az ő egyénisége messze felülkerekedett minden fölé, ami a magyart -a magyartól elválasztotta. Felemelt lélekkel messzire előre nézett és meglátta mindazt, amit magyar fajtánk elnyomorodott legkisebb emberei óhajtanak azért, hogy az emberi sorsot büszkén viselhessék és meglátta mindazt a veszélyt, amely a. mi fajtánk vérmérséklete folytán örök veszdelem. Az ő szeméből mindig biztatást merítettünk, az ő szavaiból mindig felbátorítva emeltük fel fejünket, amikor olyan idők jártak, hogy a magyar fejek lekonyultak, mint az érett kalászok. Az ő hite járta át városainkat és az egész országot, az ő akarata kovácsolt össze bennünket és megóreztiik, hogy olyan korszakát járjuk nemzetünknek, amelyben egy ezredév alatt alig volt sorsunk, egy olyan korszakát a nemzetnek, amely nehezebb volt Rákóczi és Kossuth korszakánál. Veszedelmes dolog történelmi korszakok összehasonlítása, de ha már kimondtam ezt a nehéz szót, meg is kell magyaráznom ezt az állításomat és helyt kell érte állanom. Rákóczi futótűzként az országon végigszárnyaló leikével máról holnapra pórt és főurat egy táborba gyűjtött. Hivő lélekkel felvette a kétségbeesésig menő' harcot, de harcot vett fel, fegyveres harcot, amely a magyarságnak a vérében van. Kossuth, amikor végigjárta a megesalattatás, megpróbáltatás, félrevezetés és megesúfoltatás nehéz kálváriáját, a. 48-as országgyűléssel együtt ő is fegyverhez folyamodott és a fegyvereivel mutatta meg, hogy a magyar nemzet az egész világgal szembeszáll. Horthy Miklósnak, aki fővezérként lépte át az ország fővárosát, nehezebb szerep jutott, ü csak szavával, lelkűnkbe átsugárzott hitével és minden illetékes tényezőbe belepréselt akaratával mutatta meg, hogy mi magyarok vagyunk és magyarok akarunk maradni, de a fegyvert, mely kezünkből kihullott, nem adhatta vissza két évtizeden át. Lábhoz tett fegyverrel voltunk kénytelenek nézni az idők megpróbáltatásainak elmúlását fejünk felett. Nem volt más fegyverünk az Istenbe vetett hitnél, az igazságba vetett hitnél és Horthy Miklósba vetett hitnél, ezért volt nehezebb az ő korszaka minden más korszaknál. Mert a magyar hamar kiáll a gátra, nem mérlegel, számvetést nem csinál, hanem odadobja életét könnyen a hazáért, hisz odadobták már százezrek és milliók. A magyar a megszégyenítés és a megkorbácsolás korszakát bírja a legnehezebben. Hogy ezen korszakon átvészeltünk és eljutottunk a liajnnlplrkailttslioz. azt Istenen kívül unnak a remek márványba faragott és mégis élő, annak a magyar földből gyökeredző halhatatlan férfinek köszönhetjük, akit Horthy Miklósnak nevezünk. ö a húsz esztendő alatt nem változott. Pártok születtek, pártok elmúltak, kormányt emeltek, kormányt temettek, ö hívta, őket életre, ő cserélte ki őket. Ahogy fogja keresni a jövőben is mindig azokat, akik ennek az országnak a sorsát az ő hite és meggyőződése szerint a legjobban tudják igazgatni. Ö felül volt mindezeken s azért volt húsz esztendőn keresztül kivétel nélkül mindnyájunkhoz olyan közelálló, mert nem érezhet a legkisebb magyar sem semmiféle gátlást, amikor Horthy Miklósnak tiszta szívből kívánjuk, Isten áldja reményeit, álmait és céltudatos akaratának beteljesedését. Ezekben a napokban és még inkább ezekben az órákban, nem azért jöttünk össze, hogy történelem-filozófiai tanulmányokat folytassunk és végig értékeljük mindazt, amit Horthy Miklósnak köszönhetünk. Hanem azért, hogy mikor magyar vágyak szárnyai bontogatják a reményeket, nekünk is régen táplált óhajunk vár májusra. Régi óhajunk volt, hogy a Nemzeti Egység jegyében összegyülekezett fővárosi férfiak mindennapi otthonában ott^ legyen művészi kéz által megfestett és megörökített Kormányzó nagy urunk képe. Míívészkéz festette ezt a. remeket. Ügy érezzük, hogy ő otthont ta- j Iáit itt ezek között a falak között, ahol nem hangzott í el soha egy mondat sem, nem nyilakozott meg a lel- j kekben és azoknak a mélyén semmi, amely nem lett I volna százszázalékos odaadó követője a Horthy Miklósi eszméknek. De azt hiszem, amikor köszöntjük itt falaink I között művészi képmását és hódolatunkat, törhetetlen ragaszkodásunkat, minden áldozatra kész engedelmességünket jelentem a budai várba, akkor hisszük és reméljük, hogy az ő alakját meg fogja egyszer mindennél .tökéletesebben formálni a magyar történelem. Nem ércből és nem márványból, nem fából és múlandó anyagból, hanem abból a gránitból, amely a legerősebb anyag, amely valamikor a vajúdó föld legbelső rétegeiből a tűz magjából gyűlt fel és amely ott áll a Magastátra képében az északi magyar-lengyel határon. A visszavárt és nekünk visszajáró ősi juss égbenyúló szirtjein ott fog állani az ő remekbeformált, tökéletes képmása és érezzük, hogy amit évek előtt csak úgy suttog'va gondoltunk, amit csak mint a reménység álmát rebesgetünk, azt a Horthy-dalt ma mint a megváltás igéjét, a megváltás szavát halljuk. Zsitvay Tibor itt elmondta Horthy Miklósról írott költeményét, amelynek hallatára a lelkesedés forró hullámai töltötték be a termet, majd így folytatta: A vágyak beteljesedésének hajnalán Horthy Miklós ígéreteinek valóraváltásának napjain, lelkünk minden vágyakozása, szivünk minden dobbanása odairányul, odamutat az Ipolyon túlra. Fel, arra a történelmi magyar vidékre, ahol olyan repesve várják a felszabadulást. Várják a magyarok és várják ezeréves testvéreink a rutének. Pozsonyim gondolok, Kassára, Komáromra, Érsekújvárra, Nyitrára, Késmárkra, ahonnan most még mindig hideg szél fúj felénk, Ungvárra, Beregszászra, Munkácsra. Hiszen nem mondhatom el százával és ezrével a helyek egész névsorát, Mi odagondolunk az istenadta ősi magyar határra. És amikor odagondohmk, úgy érezzük a történelmi idők történelmi kötelességeket rónak is ránk. Nekünk azoktól, akik húsz évet szenvedtek idegen rabságban, amely súlyosabb volt talán, mint a százötven esztendős török megszállás alatt élő magyarok sorsa, nekünk ettől a húsz évig szenvedett magyarságtól sok tanulni-' valónk van. Adja Isten mielőbb eljöjjenek és elmondhassák a tanulságot és adja Isten, hogy a nehezen tanuló magyar a tanulságot szivére is vegye. Én csak arra mutatok rá, hogy milyen egyszerre, milyen varázsütésre tudott táborba tömörülni a Felvidéknek a Szent István koronához visszavágyó minden pártja és népe, amikor meghallották a történelem órájának hangos, intő jelét. Ez az első tanulság, hogy mi is tudjunk történelmi pillanatokban pártok, felekezetek és minden elválasztó szempont fölé emelkedni és hinni abban, hogyha Isten adott vezért nekünk, más kötelességünk történelmi időkben nem lehet, mint oda menni, ahová ő küld bennünket és ott úgy szolgálni a magyar megújhodást, ahogyan az eljövendő magyar élet és ahogyan ő parancsolja. Fegyelmezetten és mellékgondolatok nélkül. Nem pártokat bontani és újakat alakítani, hanem pártkülönbségeket eloszlatni, ez most az idő szava. Ma nem bírálni, de engedelmeskedni kell. A történelem szava szól, minden kritika, minden bírálat ma nevetséges, gyerekes, oktalan. A történelem szava hív mindnyájunkat, a történelem megadta nekünk azt a gyönyörűséget, hogy olyan vezér után mehessünk,r aki után igazán! lelkesedve, majdnem azt mondhatnám, meggondolás nélkül, teljes odaadással sorakozhatunk, mert ha nehéz volt húsz esztendeig lábhoz tett fegyverrel, sőt fegyver nélkül, most, amikor megadatott a jel és talán a magyar virtus ideje is elkövetkezik, most adja Isten, hogy méltók tudjunk lenni a magyarság történelmi el- hivatáeához. és őseinkhez, akik ezt- az országot nem egyszer, de számtalanszor megszerezték a. későbbi nemzedékek számára. Én úgy látom Horthy Miklós alakját ezekben az időkben, mint egy harmadikat a honalapítók között. A megszervezett magyar állam elsői' alapítója Szent István volt. akihez annyi könyörgés száll ebben az. esztendőben, akinek áldott csonka kezét végighordták csonka- országunkban és az a kéz mennyi könnyet törölt el, «■mennyi bitet, lobogtatott újra lángra. Másik honalapító IV. Béla, aki a tatárjárással tönkretett és elpusztított országot újra megalapozta és felépítette. Ez a két nagy honalapító kezet fog a harmadikkal, a Horthy Miklóssal. Az új tatárjárás után, amely ma nemcsak földre, vagyonra és az emberek testére vitt pusztítást, hanem a lelkek pusztításával akarta folytatni a maga gyalázatos hatalmát, Horthy Miklós keresztényi tiszta gondolat- világa az, amely megújhodás felé biztosan vezet és ezért, köszöntjük mint harmadik honalapítót Szent István és IV. Béla után. De megszerezte egy másik triászban Is méltó helyét Horthy Miklós, Rákóczi és Kossuth mellett Is. Hogy a felszabaduló magyar testvéreinknek van mondanivalójuk, azt könnyes szemekkel hallottuk Ipolyságból. Salkovszky Jenő, akit az Isten áldjon, olyan szavakat talált a magyar honvédek bevonulásakor érzéseinek kifejezésére, melyet el kellett fogadni minden magyarországi magyarnak. Ha azt mondom, hogy ha nincs más program, mint csak az, amit ő mondott, akkor meg lesz hitem szerint az egyetemes magyar tábor. És annak a. kislánynak szavai, Hornyák Évának, aki megszállás alatt született már és akiről a pesti suttogok, lélekmételyezők azt mondották, hogy ezek a fiatalok’ elvesztek számunkra, még különbet jelentettek számunkra. Olyan beszédet mondott, hogy azzal szemben térdre kell ereszkedni a magyar reménynek és azt kell mondanom, hogy egy ország, amelynek nevében egy kisleány így tud beszélni, az nevel majd olyan nemzedéket, amely nem is tudja elképzelni, hogy a ^sonkaországban fel- burjánzó, de ezidőszerint széjjeltapösolt szörnygondolatok özönével is lehet élni az országban. És odaszáll a lelkünk a felvidéki magyarság vezéreihez, Jaros Andorhoz és gróf Eszterházy Jánoshoz is. Ügy érezzük, hogy egész férfiak beszéltek, szavuk, ami a pillanatnyilag magyarrá lett pozsonyi rádión keresztül hangzott, az e.gész Felvidék szava volt. Amíg ck itt nincsenek, ne történjék semmi ebben az országban az ő hozzájárulásuk nélkül. Az ő szavuk nyomatékosabb, döntőbb, mint azoknak a szava, akik a bekét sok mindenre használták, de nem a magyarság erősítésére. Mi becsüljük őket ós hiszünk az ő valódi mártirumi hazafiasságuk igazságában. Ezzel a hitünkkel köszöntjük őket, de köszöntjük, azt hiszem, mindnyájatok szíve és óhaja szerint Eszterhá-zy Jánost ebben a táviratban olyan gesztussal, hogy ne csak szavak, hanem tettek is mutassák örömünket: Gróf Eszterházy János Úrnak, Komárom. A Nemzeti Egység Fővárosi Pártja ünnepi összejöveteléről, melyen Kormányzó Urunk előtt hódolva az Ö magasztos személyét megörökítő művészi festményt avatjuk, magyar mlvoltunk minden véreseppjét felpezsdítő, lelkünk minden vágyát betöltő, akaratunkat győzhetetlen erővé kovácsoló, szent érzésekkel fordulunk Felétek, a világ által íiagysokára elismert, győzelmes szenvedéstekkel megszentelt ősi jogon Szent István koronájához Isten és a Ti akaratotokból visszatérő Magyar testvérek. Fogadjátok veletek yaló lelki egységünk ós Értetek minden áldozatrakészsé- giink beszédes jeleként Kormányzó Urunk ma avatott és szívünknek annyira drága képét, hogy mielőbb a pozsonyi városháza ősi termében övezze örökös hála és hódolat. Testvérek, az isteni Gondviselés áldó keze vezessen haza. Zsitvay Tibor elnök. Testvéreim! Felhatalmazást kérek, hogy Salkovszky Jenőt is köszöntsük és külön felhatalmazást kérek arra, hogy a mi nagy meghatottságunk és elragadtatásunk jelét fejezzük ki Hornyák Éva előtt és küldjük ezt a remekbeszabott magyar katonaszobrot azzal, hogy ilyen katonákat neveljenek a felvidék leányai a magyar hazának, akik mindig azt nézik, nem csorbult-e ki az ősi magyar kard. Most arra kérlek benneteket, mondjuk el az esküt, magyar imádságot abban a tudatban, hogy ez milyen jól esett azoknak, akik ezt csak most tudják elrebegni újra a szabaddá váló magyar földön. Éljenzéstől, tapsorkántól zúgott a terem, amikor Zsilvay Tibor beszédét befejezte. Percekig tartott az ováció, amellyel a szónokot lenyűgöző hatású beszédéért üdvözölték, amellyel odátaüiált a magyar szívek közepébe. Ebben a hangulatban énekelték el az ünneplők Zsitvay Tibor felhívására a Himnuszt. HÍREK A PÁRTBÓL Pártértekezlet a költségvetési vita előkészítésére. A Nemzeti Egység Fővárosi Pártja október 2i)-án, csütörtökön este fél 6 órai kezdettel pár-értekezletet tart. A pártértekedet, tárgya a kölségvetés közgyűlési vitájának előkészítése, a párt szónokainak kijelölése, a. közgyűlés elé terjesztendő indítványok szövegének megállapítása. A NÉP VI. kerületi szervezete népes pártérte- kezletet tartott, amelyen a folyó hivatalos ügyeket ós szervezési problémákat vitatták meg. Ezt követő- leg di'. Schoepflin Lajos kerületi elnök tartott előadást „Ausztriai tapasztalataim“ címen. A mindvégig érdekes és tanulságos előadást gyakran szakították meg .a megjelentek tapsai. Az előadás után Krompaszky Miksa, az északi választókerület ország- gyűlési képviselője a külpolitikai helyzetről tájékoztatta a megjelenteket. Az értékes és magas színvonalú előadásokat a kerületi szervezet nevében vitéz Papp Gyula ü. v. elnök köszönte meg. Október 4-én volt a YI. kerületi szervezet pártnapja, amelyen megjelentek: Krompaszky Miksa országgyűlési képviselő, dr. Veress Gábor törvényhatósági bizottsági tag, az IBUSz alelnök-vezérigazgatója ós a tisztikar. Az értekezletet dr. Schoepflin Lajos kerületi elnök nyitotta meg. Ezután dr. Veress Gábor mondott kül- és belpolitikai tájékoztatót. A nagyszámú közönség a tartalmas és igen nívós előadást nagy érdeklődéssel hallgatta végig. A közönség nevében dr. Schoepflin Lajos elnök mondott köszönetét az előadásért. A NÉP Ar. kerületi központi névnapi társasvacsorán 194 pengőt gyűjtött a Felvidék Ínségeseinek segélyezésére. A kerületi törzsgárda és a hozzá- csatla.kozott Háztulajdonosi Csoport az északi választókerület országgyűlési képviselőjének Krompaszky Miksának tiszteletére október 11-én igen jól sikerült ünnepi társnsvacsotrát rendezett a \ ilmos császár-úti új helyiségben. A társaisvaeisorán megjelentek a központi pártvezetéséig, a törvényhatósági 'bizottság képviselete, a társkerületek elnökségei, ai kerületi elöljáróság, a báztulajdonolsi egyesületek és a Berzsenyi Dániel gimnázium tanári kara. Dr. Fábián László üdvözlő beszéde után Szombathy Kálmán ny. őrnagy a háztulajdonosi csoport nevében, dr. Hegedűs Bertalan a központi pártvezetőség és a törvényhatósági bizottság képviseletében, dr. Schöpflin Lajos a társkerületek vezetőségei, Janko- vich Oszkár ny. ezredes a háztulajdonosok országos szövetsége, dr. Varga Sándor pedig a gimnázium nevében köszöntötte a népszerű képviselőt, aki ineg- hatottan mondott köszönetét a névnapi jókivánsá- gokért. Percekig tartó ováció követte Krompaszky Miksa felszólalását, majd Wottitz Pál, a külkereskedelmi hivatal osztályvezetője .indítványám a női csoport a Felvidék ínséges magyarjai javára gyűjtést rendezett, amelynek eredményét, 194 pengőt a kerületi pá rt vezetőség rendeltetési helyére juttatta.
