Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-03-23 / 12. szám
Budapest, 1938 március 23. 7 Nincs jogalap az óbudai téglagyárak kitelepítésére 10-12 évig még zavartalanul folytathatják működésüket Régóta liú zó dó ügye Óbudának a III. kerület begyvidéki részein működő téglagyárak kitelepítése. Hatósági akciókon kívül erőteljes társadalmi mozgalmak is indultak abban az irányban, hogy a kerület e részének fejlődése érdekében minél előbb szűntessék be a hegyoldalt alá- ínrkáló és így a talaj szilárdságát is veszélyeztető téglagyárak működését. Az utóbbi időben a polgármester utasítására tárgyalásokat kezdett a szóbanforgó ipari üzemek vezetőségével a főváros tiszti-ügyészsége. lEzek a tárgyalások most zárultak le. Az eredmény úem tekinthető kielégítőnek, mert annak ellenére, hogy megállapították, hogy a téglagyárak külön telep- engedély nélkül működnek, nem lehet jogalapot találni arra, hogy a rendkívül nagy értékeket reprezentáló ipari Asz, EgyK Hegedűs István Könyve A magyar gazdasági közvélemény rendkívül hasznos, figyelemreméltó művel gazdagodott: Hegedűs István, a kitűnő közgazdasági szerkesztő írta meg az egykéz problémáját minden vonatkozásban. Ez a kifejezés, hogy egykéz, tudvalévőén nem hangzik valami túlságosan rokonszenvesen és az egykéz mögött általában mindig valami olyan monopóliumot sejtenek, amely a többi kéznek ártalmára van, általában a szabad kereskedelmet korlátozza. Ez a korlátozás tényleg fennáll, de Hegedűs István könyvéből megtudjuk, hogy a legtöbb esetben maguk a kereskedők és a termelők kérték az úgynevezett ^egykéz bevezetését. Az egykéz egyébként természetesen nem is magyar találmány, mert hiszen éppen a. nag*y nyugati országok kezdték el először a tervgazdálkodást, a kötött gazdálkodást, amelynek célja az volt, hogy megszűntesse azt az anarchiát, amely termelésben és értékesítésben egyaránt lábrakapott a háború után. Minket, magyarokat tehát először a világesemények kényszerítettek bizonyos kötöttségek bevezetésére, később azonban maguk a gazdasági körök ismerték fel a kötött gazdálkodás előnyeit, úgyhogy ma már Magyarországon harmincféle ágazatban uralkodik az egykéz. Ennek a gazdasági felismerésnek történetét, a magyar viszonyokra való alkalmazását és az egésznek gazdasági jelentőségét mutatja be érdekesen, világosan és tanulságosan Hegedűs István most megjelent kitűnő műve. Már többizben foglalkoztatta a különböző hatóságokat ia Budai Egységár Kft. különös ügyvitele. Most megint a bíróság foglalkozott, ennek az üzletnek egy különös ügyével. Az egyik margitköruti kereskedő feljelentette a Budai Egységár Kft.-1, mert negyedkilós terpentines szappant hirdetett 25 fillérért amikor azonban a vevők kérték, azt válaszolták, hogy már kifogyot, nincs raktáron. A különös vevőcsábítás ügyében Kóczán Ödön dr. törvényszéki bíró folytatta le a bizonyítási eljárást, amelynek eredménye alapján megállapította a tisztességtelen verseny fennforgását, attól eltiltotta és kártérítés fizetésére kötelezte. Megállapította a bíró, hogy miután az áruházba általában úgy megy az ember, hogy többféle portékát is vásárol ott, ennél az esetnél a hamis hirdetés kézzelfoghatóan csak a vevőfogást célozta. * Ugyancsak tisztességtelen versenyben modotta ki vétkesnek a Mihály Oltó-féle gyógyáru céget Szentlélelcy Sándor dr. törvényszéki bíró. Ez a cég az általa forgalomba hozott kozmetikai cikkeket angol és francia szövegű címkékkel látta el, de a címkéken csak egészen apró, alig olvasható betűcs- kék jelezték, hogy valójában magyar gyártmányról van szó. Már pedig, mint a törvényszék ítélete megállapítja, a nők általában véve nagyobb előszeretettel vásárolnak olyan kozmetikai cikkeket, amelyekről azt hiszik, hogy francia, vagy angol gyártmányok. Uymódon tehát nyilván ez a megtévesztő szándék vezette a Mihály Ottó céget és ezért kellett azt tisztességtelen versenyben elmarasztalni, valamint a 600 pengős perköltség megfizetésére kötelezni. vállalatokat működésüknek e helyen való felhagyására kötelezzék. A hatóság csupán annyit tud megtenni, hogy a továbbterjeszkedést akadályozza meg, — kénytelen azonban tűrni a meglévő területen való iparűzést és csak abban az esetben lenne módja ennek beszüntetésére, ha magánjogi egyezség létrehozásával kártalanítani tudná a vállalatokat. Megfelelő anyagi fedezetet találni azonban erre a székes- főváros költségvetésében nem lehet, sőt az sem remélhető, hogy a városrendezés céljaira előirányozott összegek felhasználásával lehessen a helyzeten segíteni. Szakértői megállapítások szerint a két téglagyár jelenlegi területein még olyan mennyiségű nyersanyaggal rendelkezik, amelyek kitermelése tíz-tizenkét esztendei üzemfolytatáshoz szükséges, ennél fogva nem marad más bátra, mint ennek az időnek kivárása. I Drákói rendszabályok a közvetítő irodák megfékezésére A fővárosban éppen úgy, mint a nagyobb vidéki városokban az utóbbi években gombamódra szaporodtak el a legkülönbözőbb közvetítő irodák. A bíróságok előtt megindult eljárások igen nagy száma bizonyítja azt, hogy ezeknek a közvetítő irodáknak tekintélyes része egyre-másra követte el a visszaéléseket, különösen abban a tekintetben, hogy részükre biztosított iparigazolvány határozmányain túlmenő tevékenységet folytattak és számos kisexisztenciát tettek tönkre. Figyelemmel arra a körülményre, hogy a legtöbbször hirdetésekkel és felhajtókkal működő közvetítő irodák hiszékeny áldozatainak száma az utóbbi időben egyre sokasodott, a hatóságok elérkezettnek látták az időt arra, hogy drákói rendszabályok életbeléptetésével megakadályozzák az e téren elkövethető visszaéléseket. Így legutóbb a székesfőváros közgazdasági és ipari ügyosztálya vette kezébe a fővárosban működő különböző természetű közvetítő irodák ellenőrzését. Úgyszólván teljesen készen áll már az a közeljövőben kibocsátásra kerülő " rendelettervezet, amely egyrészt nagyon megszigorítja az iparengedélyek kiadását, másrészt széleskörű hatáskört biztosít az elsőfokú iparhatóságok, tehát a kerületi elöljáróságok számára, amelyeknek kötelezően előírja azt, hogy a különböző közvetítéssel foglalkozó irodákat szakközegeik útján rövid időközökben a legbehatóbban ellenőrizzék. Az elöljárósági kiküldöttek természetesen gondot fognak fordítani arra is, hogy hatósági engedély nélkül semmiféle közvetítő iroda ne működhessék. Minden olyan esetben tehát, amikor valamely közvetítő irodáról megállapítják, hogy iparengedéllyel nem rendelkezik, nyomban elkezdődik a törvényes megtorlási eljárás, amelyet a kihágási büntető- bírák a kibocsátandó rendelet értelmében soron- kívül kötelesek lefolytatni. A polgármester bízik abban, hogy az életbeléptetendő új rendszabályok gyökeres rendet teremtenek a rendkívül elburjánzott közvetítő irodák között, de ezenkívül alkalmasak lesznek arra is, hogy a hiszékeny, gyakran kétségbeesett kisexisz- tenciák tömegeit megvédjék a visszaélésektől. Olyan esetekben természetesen, amikor a hatósági vizsgálatok során a büntetőtörvénykönyvvel összeütközésbe kerülő cselekmények állapíthatók meg, a kerületi elöljáróságok hivatalból megkapják a felhatalmazást arra, hogy az ügyeket nyomban rendőri, illetve büntetőbírói útra tereljék. A TÉBE közgyűlése. A Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete ezévi közgyűlését április 4-én, hétfőn délelőtt 11 órakor tartja az egyesület üléstermében. A közgyűlés programján Hegedűs Lóránt elnöki megnyitója után a következő előadások szerepelnek: Csikós Andor „Szent István államszerkezete és a magyar hitelélet“, Kálmán Henrik „Számok és igazságok a hiteléletben“ és dr. Bátor Viktor „Valutatartozásaink rendezése“. Haggenmaeher Henrik a Nemzeti Bank főtanácsosa. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa március 17-én ülést tartott, amelyen az elnök kogyeletes szavakkal emlékezett meg a bank megválasztott alelnökónek és a főtanács tagjának, dr. Vértcsy Sándor m. kir. titkos tanácsosnak elhalálozásáról. A megüresedett főtanácsosi tisztségre a főtanács az alapszabályok 28. cikke értelmében Haggenmaeher Henrik póttagot, a Dreher-Hiaggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde helyettes vezérigazgatóját hívta be. Újabb nagyszabású tranzakció a biztosítási szakmában. Az elmúlt napokban Budapesten járt a Francona nevű német biztosító társaság egyik igazgatója és utazásával kapcsolatban elterjedt a. hír, hogy a Francana esetleg átveszi a Pénzintézetek Országos Biztosító Intézetét. Értesülésünk szerint azonban erre a kombinációra aligha kerül sor, mert legújabban az Astra biztosító mutat hajlandóságot a POB átvételére. A POB vezérigazgatója. Halasi Mátyás nemrégiben külföldön járt és úgylátszik azok az akciók, amelyeket a POB megerősítése érdekében indított, nem jártak eredménnyel. Nyilván ennek tulajdonítható, hogy a POB most az Astrd- val folytat tárgyalásokat, amelyek ha sikerre vezetnek, az Astra akeióképessége az eddiginél is nagyobb lendületet vesz. A polgármester felfüggesztette a kárpitos ipar- testület elnökét. Szcndy Károly polgármester, mint felügyeleti hatóság, Schiff Manó, a Budapesti Kárpitos- Díszítő-, Gombkötő-, Paszományos- és Pap- lanos-Ipar testület elnöke ellen fegyelmit megelőző vizsgálatot rendelt el és ennek tartamúra az elnök működését felfüggesztette. A felfüggesztés azért történt, mert az elnök ellen különböző vádak merültek fel a kárpitosok szabad érdekképviselete, a Kárpítosmesterek Országos Szövetsége részéről. A Szövetség beadványban hívta fel a polgármester figyelmét arra, hogy az ipartestület elnöke az ellőne folyamatba )tett és löbbszáz aláírást .tartalmazó bizalmatlansági indítvány aláíróinak azt ígéri, hogy tagdíjaikat részben elengedi, ha bízat matlansági nyilatkozataikat visszavonják. A beadvány, amelynek aláírói túlnyomórészt az ipartestü- lot elöljárósági tagjai, szabálytalan ügykezeléssel is megvádolja az elnököt. Szendy Károly polgár- mester a panaszok kivizsgálására vizsgáló bizottságot küldött ki, az ügyek vitelével pedig Bodnár -Tános ipartestületi elnököt bízta meg. Erdélyi Zsigmond a lisztárjegyzőbizottság elnöke. Erdélyi Zsigmond tőzsdetanácsos, az Agrárindustria elnöke, — értesülésünk szerint, — a tőzsdén elvállalta a lisztárjegyzőbizottság harmadik csoportjának elnöki tisztségét. Az Angol-Magyar Bank közgyűlése. Az Angol- Magyar Bank Rt. részvényeseinek március 16-án dr. Schober Béla titkos tanácsos elnöklésével tartott 47. évi rendes közgyűlése jóváhagyta, az 1937. üzletév mérlegét, mely 1,438.835.61 P tiszta nyereséggel zárul (az előző évi 1,345.221.57 P-vcl szemben). Az igazgatóság indítványának megfelelően a közgyűlés elhatározta, hogy e nyereségből a tartalékalap gyarapítására 100.000 P, az ingatlanok értékcsökkenésére 200.000 P és a nyug- és kegydíjalapok dotálására 350.000 P fordíttassék, a fennmaradó 788.835.61 P pedig az 1938. üzletév számlájára vitessék lát. A közgyűlés helyesléssel járult hozzá az igazgatóság ama javaslatához, hogy bárha a fenti nyereség az osztalékfizetés újrafelvételére módot nyújtana, ez az idén még ne történjék meg. A közgyűlésen felszólaltak dr. Angyal Pál egyetemi tanár és Török Sándor részvényesek, akik méltatták az intézet lefolyt évi eredményes működését és a mai viszonyok között elért eredményekért a részvényesek elismerését fejezték ki az igazgatóság, az ügyvezetőség és a tisztviselői kar iránt. A közgyűlés az igazgatóság új tagjaiul megválasztotta báró Vojnits Sándor v. b. t. tanácsos, felsőházi tagot, valamint Rudas Gyula kormányfőtanáesos, ügyvivő-igazgatót, aki 47 évi aktiv szolgálat után, egészségi állapotára való hivatkozással, nyugdíjazását kérte. A felügyelő- bizottság új tagjaiul a közgyűlés Makláry Károly debreceni ref. püspököt és Suhay Imre ny. altábornagyot választotta meg. A közgyűlés után tartott igazgatósági ülés Hallos Rezső kormánytanácsos, h. ügyvezető-igazgatót, a sóosztály eddigi helyettes vezetőjét ügyvivő-igazgatóvá nevezte ki és őt a sóosztály vezetésével bízta meg. Külkereskedelmi propagandamunka angol nyelven. Hungarian Export 1938 címmel értékes angol- nyelvű külkereskedelmi propagandamunkát adott ki a Magyar Közgazdaság. Ez az ízléses kiállítású könyv részletesen ismerteti a magyar kivitelnek a külföld szempontjából fontos összes vonatkozásait. Kunder Antalnak, a Külkereskedelmi Hivatal elnökének előszava vezeti be a munkát. Utána a magyar külkereskedelem 1937. évi eredményeinek elemzése következik, minden vonatkozásban kiterjedve a közlekedésre, mezőgazdaságra, kereskedelemre, gyáriparra, kézmű- és élelmiszeriparra. A pénzintézetek szerepét külön fejezet ismerteti. A Magyar Közgazdaság jelentős szolgálatot tett ezzel az angoluyelvü kiadványával a magyar külkereskedelemnek. A Magyar—Cseh Iparbank R. T. igazgatósága március 17-én tartotta mérlegmegállapító ülését. Az 1937. évi iizleteredményből az intézet 48.538.48 pengőt leírásokra fordít, ami után, mint tiszta nyereség 70.511.36 pengő mutatkozik. Az igazgatóság a folyó évi március hó 29-ére összehívott közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a tiszta nyereség a tartalékok alapszabályszerű dotálása mellett új számlára vitessék elő. Az Eternit Müvek Hatschek Lajos cég, VI., Andrássy-út 33. szám alatt több mint 35 év óta fennálló központi irodáját e hó 26-án V., Berlini-tér 5. szám alá helyezte át. Telefonszámok: *115—363, helyközi (interarban) beszélgetésekre pedig 121—292.
