Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-03-23 / 12. szám
cfapesi, 1938 március 23. 12. szám Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE.................24 PENGŐ FÉLÉVRE .......................12 PENGŐ EG YES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 60. Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban Telefon: 1-13715- Postacsekk: 40.424 Akik vigyáznak ránk Hosszú valudás után elkészül a kSvezetvám reformja Megegyeztek az elvi kérdésekben a főváros és az érdekeltségek képviselői — Szakértők foglalkoznak a részletek kidolgozásával—A közgyűlés még a nyári szünet előtt letárgyalja a szabályrendeletet A nagyvárosa élet sok szépsége és gyönyörűsége mellett az emberi élet és az emberi vagyon biztonsága azért még mindig nem tökéletes. A falu, a vidék talán olthatatlan irigységgel néz óéba Budapest felé, de nem ismeri a veszedelmeket, amelyek a világvárosi embert és vagyonát lép- ton-nyomon fenyegetik. A futó újságolvasás legföljebb percnyi elmarülés ezekbe a veszedelmekbe, amelyeket azonban mindig káprázatos fénnyel ragyog be a nagyváros számtalan előnye. Igen, tudjuk nagyon jól, bogy a kultúra, az emberi baladás, a technika hatalmas vívmányai százszorosán jobban állanak a fővárosi ember rendelkezésére, mint a falu lakói számára. Ma már kormányprogrammá érett Magyarországon az, hogy ennek a. nagyvárosi kultúrának minden áldását minél jobban és minél tökéletesebben 'kiterjesszük a vidék számára is, de természetes, hogy mindez nem betek, nem évek, hanem hosszú évtizedek kérdése. Azért, nem árt néha, ha magukba mélyednek azok, akik akár az irigység, akár íiz elbanyagoLt- ság hangján szokták a nagyváros életét, jólétét, boldogságát, tündöklését aposztrofálni. Jó, ha néha elmélyednek és meggondolják azokat a veszedelmeket is, amelyek bennünket, nagyvárosi embereket ilépten-nyomon fenyegetnek. Mi tudjuk nagyon jól, hogy az a kis falusi házacska, amely mene- ilétket ad egy családnak, vagy a kisvárosi egyemeletes bérházak mind ki vannak téve a tűz veszedelmének. De, ákik a,z igazi veszedelmet érezni akarják reszkető szívükben, azok képzeljék el azt a tüzet, amelyet a múlt héten a budapesti tűzoltóság ötnegyedóra alatt fékezett meg. Képzeljék el, hogy hé temedet magasságban, nyolcszáz négyzet- méter területen kellett küzdeni a leggyúléfconyabb anyagok halmazában a pusztító elemmel. Nem irigylésreméltó a világvárosi ember élete, mert a technika vívmányaival együtt nőnek az életet és vagyont fenyegető veszedelmeik is. Szerencsére Budapest lakosságának, — mert hiszen magunkról beszélünk — megvan a maga külön bátor, lelkes elszánt hadserege, amely hadsereg azokból áll, akik vigyáznak ránk. Ennek a hadseregnek egyrésze az a hős tűzoltóság, amely a múlt héten a Tolnai-palota • hetedik emeletén küzdött a tizenöt méter magas lángokkal és elment az ■akrobata bravúrokig’, hogy szinte negyedórák alatt visszaadja egy városrész lakosságának nyugalmát. A tűz környékén lakóknak a nyugalmát adta vissza a tűzoltóság, nekünk pedig, egymillió pesti embernek azt a bitünket, hogy vannak, akik vigyáznak ránk, akik őrködnek fölöttünk és akik megmentenek minden veszedelemtől. A belügyi államtitkár gratulált Szendy Károly polgármesternek Budapest tűzoltóságához, de mi nem állunk meg ennél az egy gratulációnál és nem állunk meg a mi védőihadseregünk egyik csoportjának dicséreténél. Mert a tűzoltóságon kívül életünket és vagyonúnkat védi ugyanilyen elszántsággal, tökéletes lelki-ismerettel, odaadással és önfeláldozással a rendőrség is, amelynek szinte minden negyedórában megvannak a maga hősei, megvannak a maga bátor, elszánt katonái. De végig, az egész soron, ezekhez tartozik a mentő, ezekhez tartozik az egyszerű, vagy hatósági orvos, ennek a hadseregnek nagy arzenálja a kórház, ahoi mindenhol Budapest lakosságát védő hadsereg tanyázik, dolgozik és hősi munkát végez. És mindezek egyformán lelkesek, egyformán értünk élők és értünk dolgozók. Mindegyiknek a hivatása, hogy ha kell, az életét áldozza föl annak az egymillió embernek a jólétéért, amelynek szolgálatába állott, hogy a rendet, a nyugalmat, az emberi életet, a vagyont megvédje minden veszedelemtől és minden igonosztettől. Jólesett hallani a kormány képviselőjének elismerését, minden budapesti ember örömmel veszi, ha a kormányhatalom tudja, hogy ennek a városnak megvan a maga hősi, védő hadserege. De ezentúl is, minden ilyen eseménynél egymillió ember srívé- ben ébred föl a bála érzéké, amely a béke hőseit szeretettel veszi körül. A Fővárosi Hírlap legutolsó számában Szendy Károly polgármester úgy nyilatkozott, hogy a köve- zetvám reformja ügyében ankétet hív össze. Ez az ankét zárt ajtók mögött azóta már be is fejezte tárgyalásait és nagy vonásokban a főváros és az érdekeltségek, valamint az összes illetékesek a kövezetvám ügyében megegyeztek. Hátra vannak még a részletkérdések. Az igaz, hogy a kövezetvámnál éppen a részletkérdések a legfontosabbak, mert hiszen annak keretében döntik el, hogy az egyes árutételeket milyen adókategóriába sorolják. Több, mint tízezer tételről van szó, amelyeknek a kategóriákba való beosztása hosszadalmas és aprólékos munkát igényel, amelyet csak a szakemberek vitája dönthet el. Mivel az ankét az elvi kérdésekben már megegyezett, tehát a kövezetvám újabb szabályozását eliniézettnek lehet venni, legfeljebb még egy ülésre ül össze az ankét, amelyen a szakemberek a részletmunka befejezéséről számolnak be. A befejező tárgyalás előreláthatólag csak májusban lesz. A Fővárosi Hírlapnak módjában áll iileiébes feelnril szerzett információk alapján a kövezetvám problémájának megoldását ismertetni. — A kövezetvám kérdése végre most már nyugvópontra jut, — mondották nekünk, — feltétlenül szükséges volt ezt az ügyet most elővenni. A jelenleg érvényben lévő kövezet- vám-szabályrendelet 1899-ben született meg. Azóta nagyon megváltozott a világ, Budapest maga is átalakult, olyan fejlődésen ment keresztül, hogy a város akkori és mostani kereteit összehasonlítani is bajos. De fejlődtek maguk az iparágak is, és rengeteg új iparcikk keletkezett. Olyan iparcikkekkel kell most törődni a vámhatóságoknak, amilyeneket azelőtt még csak nem is ismertek. A legfontosabb változást a közlekedési eszközök fejlődése idézte elő. A szabályrendelet megalkotása idején még szekereken szállították az árut és a vasúti szállítás jelentéktelen volt. Ma már rengeteg sok áru érkezik vonaton és a szekér szerepét az autó váltotta fel. A szekér szállítóképessége korlátolt volt és ehhez alkalmazkodott a régi szabályrendelet is. A vámtételeket harminc métermázsáig maximálták, azontúl az áruk mennyiségénél már nem volt különbség. Ez rendjén volt a szekér korszakában, a hatalmas teherautók azonban sokkal nagyobb mennyiséget tudnak szállítani. Ennek azután az lesz a következménye, hogy a vasút hátrányba kerül a szekér- szállítással. Az, aki vasúton szállítja az árut, a fuvarlevelek alapján az egész mennyiséget pontosan megfizeti, ellenben ha szekéren jön be az áru, úgy 30 métermázsán túl már a mennyiség nem jön figyelembe. Jhzt az igazsagtalan elbánást maga az államvasút is felismerte és már régen küzdött azért, hogy az egyenlőtlenséget valahogyan kiküszöbölje. Mit esztendsl harc után maááSlassodás — Szendy Károly polgármester hivatalba- lépése után azonnal kiadta az utasítást, hogy £iszabályrendeletet készítsék el. A natalmas munka már két esztendeje elkészült és másfél évvel ezelőtt Body László dr. pénzügyi tanácsnok elő is terjesztette. A főváros közgyűlése nem tárgyalhatta a szabályrendeletet, mert a tervezetet olyan nagy ellenszenvvel fogadták, hogy a polgármester kénytelen volt azt levenni a napirendről. Az önkormányzat követelte, hogy a szabályrendelet tervezetét előbb az érdekeltségek tárgyalják le. Tízezer tételnél nagyon könnyű a barangolás és az érdekeltségek igen ügyesen szembeállították az egyes árucikkek vámját egymással és bizonyos furcsaságokra tudtak rámutatni. Az érdekeltségek úgy tüntették fel a dolgot, hogy a főváros a kövezeivámoi drágítani akarja* a főváros ezzel szemben hangoztatta, hogy erről szó sincs, sőt ellenkezőleg, igen sok tételnél enyhítették a kövezetvámot. Tulajdonképpen csak arányosítást vittek keresztül és a szabályrendeletet a megváltozott viszonyokhoz alkalmazták. A polgármester már régen tanácskozni szeretett volna az érdekképviseletekkel, de olyan fontos dolgok jöttek közbe, hogy ezek e* megbeszélések mindig elmaradtak. Most már tovább húzni a dolgot nem lehetett és az érdekeltségek bevonásával az ankétet a polgármesternél végre megtartották. — A konferencián résztvetí a Kereskedelmi és Iparkamara is. Az ügy fontosságára való tekintettel Éber Antal, a Kamara elnöke maga is megjelent. A Gyáriparosok Országos Szövetsége részéről Fenyő Miksa és Lengyel Géza tárgyaltak, az utóbbi kiváló vámszakértő. Az Államvasutakat Udvarhelyi igazgató képviselte, a Mezőgazdasági Kamara részéről Szent- jóbi Staub Elemér vett részt a tanácskozásokon. A polgármester bevonta a megbeszélésekbe az autonómia képviselőit is. 12 bizottsági tag kapott meghívót és a tárgyalásokon az önkormányzat képviselői szintén■ megjelentek. A Nemzeti Egység Fővárosi Pártja álláspontját. dr. Deményi Aladár képviselte. Az értiehstts&eh is a pelsirmcstsr harca — A Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a GyOSz egymást támogatva, vonultak fel. Mindenekelőtt azt követelték, hogy a főváros szüntesse meg a kövezetvámot. Szendy polgármester azonnal válaszolt. ^ Kimutatta, hogy a kövezetvám megszüntetéséről szó sem lehet, mert az kétmillió pengős bevételt jelent és erről a jelenlegi viszonyok között a főváros lemondani nem tud. A jelenvolt bizottsági tagok a polgármester mellé állották és kifejtették, hogy szívesen leépítenék ezt az adót, de a főváros mostani anyagi helyzete nem engedi meg ennek a jövedelmi forrásnak a mellőzését. Az érdekeltségek végre belátták, hogy hiába minden kísérlet, a kövezetvám megszüntetését nem tudják elérni. — Ekkor az érdekeltségek arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ha már fenn kell tartani a kövezetvámot, akkor inkább a régi maradjon életben és az új tér- vezetet pedig ejtse el a főváros.
