Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-03-16 / 11. szám
Budapest, 1938 március 16. ff 0 3 Negyven millióval megvalósítható a polgármester nagy beruházási programja A legutóbbi napokban egész sereg egymással ellentétes hír kelt szárnyra, arról, hogy a székes- főváros, amelynek vezetősége pár héttel ezelőtt bizalmas miniszterközi érteíkezleten felvetette a kö- zületnek azt a szándékát, hogy sürgős természetű beruházásainak elvégzésére újabb hosszúlejáratú kölcsönt szándékozik felvenni: részesülni fog-e a miniszterelnök által bejelentett belső nemzeti kölcsönből? Az egyik verzió szerint a székesfőváros részére ugyanolyan feltételekkel, mint amelyeket az állam fog magára vállalni, 100 millió pengőt bocsátanak rendelkezésére, a másik hír szerbit viszont teljesen légből kapott minden olyan értesülés, amely a belső kölcsön fővárosi vonatkozásait illeti. Igen jól informált hely felvilágosítása szerint a két híresztelés közül egyik sem felel meg a valóságnak. Annak ellenére, hogy a székesfővárosnak éppen korábban előterjesztett indokai alapján nagyon kapóra jönne, ha az új kölcsön felvételére rövidesen alkalma nyílnék, ezidőszerint erről beszélni még korai. Tulajdonképpen csak akkor lehet majd teljes határozottsággal értesülni a kormánynak a fővárosi kölcsönt illető elképzeléseiről, ha erre vonatkozóan hivatalos tárgyalások indulnak meg az állam és a székesfőváros között. E tárgyalásoknak a közeljövőben való megkezdési lehetőségével komolyan számolnak a városházán, önként folyik azonban a dolog természetéből, hogy a székesfőváros vezetősége kezdeményező lépéseket saját elhatározásából nem tehet, tneg kell tehát várnia azt, amíg Imrédy Béla előterjeszti az állam által eszközölni szándékolt beruházások részletes programját, illetőleg azokat az elképzeléseket, amelyek az országos beruházások keretén belül a székesfőváros továbbfejlesztésére is vonatkoznak. A pénzügyminisztérium egyik igen magas állású szaktekintélye szerint az országos beruházó program keresztülvitelénél Budapest szempontjait is szcmelőtt fogják tartani, összegszerűségről beszólni azonban most még nem lehet, annál kevésbé, mert maga a székesfőváros sem jelölte meg véglegesen a pár héttel ezelőtt tartott ankét alkalmával azt, hogy voltaképpen melyeket tart az elvégzésre váró beruházások közül halaszthatatlan jellegűeknek, tehát az az összeg, amelynek kölcsön formájában való igénybevételére Budapestnek szüksége van. Az információ szerint szó sem lehet arról, hogy 100 millió pengő újabb kölcsön felvételével terheljék a székesfőváros közönségét, erre azonban nincs is szükség, mert a polgármester bejelentése szerint legfeljebb 30—40 millió pengő elegendő lenne ahhoz, hogy a most összeállítás alatt levő beruházási program teljes egészében keresztülvihető legyen. Van mát pénzfedezet a városrendezésre KEMPELEN ÁGOSTON TANÁCSNOK ÉRDEKES NYILATKOZATA A FŐVÁROSI TELKEK ÚJ ÉRTÉKESÍTÉSI RENDSZERÉRŐL Soha tálán nem foglalkozott a magyar közvélemény a budapesti városfejlesztési (tervekkel olyan *okat, mint az utóbbi időkben. Valóban nagyszerű terveik vannak, amelyek a közönség igényeit ki is elégítik, nagyobb baj azonban az, hogy nem áll elegendő pénz a rendelkezésre. Városrendezést pedig pénz nélkül megvalósítani képtelenség. Eddig mégis sikerült egy-két problémát megoldani, a deíicitmen- tes költségvetés azonban a tartalékok felemésztését vonta maga után, tehát, olyan fedezetről kell gondoskodni a városfejlesztés érdekében, amely a költségvetés kereteit nem érinti. Szendy Károly polgármester már az első költségvetések összeállításánál gondolt arra, bogy a főváros telkeinek egyrészét értékesíti s a befolyó pénzekből olyan újabb lelkeket vásárol, amelyek városrendezés szempontjából fontosak. Megvolt tehát a jószándék, de az eredmény mégis elmaradt. A főváros hiába próbálkozott nyilvános árverésekkel, a legkitűnőbb telkeket sem tudta értékesíteni. Most a Községi Takarékpénztárral állapodtak meg és az erről szóló előterjesztés legközelebb közgyűlés elé kerül. A főváros pénzintézete bizonyára előnyösebben ludja értékesíteni a városi telkeket, az eladási ár természetesen a vagyonleltárt értéknél alacsonyabb nem lehet. A takarék minden egyes eladás után az elért vételár 3.25 százalékát kapja jutalék fejében, de ebből kell fizetnie a propagandaköltségeket. A kölcsönösen megállapított eladási alapáron felül az esetleges többletből még 20 százalékot engednek át a Takaréknak, sőt még külön jutalmat is kap, ha az eladás váratlanul jól sikerül. Azéirt is köny- nyebben fogja a Községi Takarékpénztár a telkeket értékesíteni tudni, mert a telkeket részletfizetésre is eladhatja. Megvalósul tehát a főváros vezetőinek régi álma, hogy az úgynevezett „beérett1 telkek,et *ladja\ és helyettük olyan területeket vásárol, amelyek megszerzése révén elősegítheti a városfejlesztési álmok megvalósulását. A Fővárosi Hírlap munkatársa beszélt KEMPELEN ÁGOSTON tanácsnokkal, a városrendezési ügyosztály vezetőjével, aki az új akcióról ezeket mondotta: — A városrendezési feladatok megoldására csak úgy vállalkozhatunk, ha megfelelő tőke áll rendelkezésre. A költségvetésben erre a célra mindössze félmillió pengőt tartalékoltak és további félmillió pengő pedig Óbuda rendezésére szolgál. Most olyan tervek vannak kiforróban, amelyeknek végrehajtására újabb félmillió pengőre volna szükségünk az év végéig. Szendy polgármester már régebben igyekezett a költségvetés keretén kívül előteremteni a városrendezéshez szükséges fedezetet. Erre a célra szolgáltak a különböző telekcserék. A telekcsero azonban nem mindig előnyös és feltétlenül nehézkesebb -a lebonyolítása, mint a pónzüzleteknek. Nem lehet azért azt állítani, hogy a cserék általánosságban rosszak voltak, mert sok olyan előnyös tranzakcióra mutathatunk rá, amelyet még rosszakarattal is bajos volna helytelennek beállítani. — Be kell vallani nyíltan, hogy nyilvános árlejtésen nem tudtuk azokat a fővárosi telkeket értékesíteni, amelyekre esetleg nem volt szükségünk. A legutolsó árveréseknél legalább félmillió pengő bevételt szerettünk volna elérni és az összes bevétel csak 62.0Ü9 pengő volt. A hiányzó összeget más forrásokból kellett előteremteni. így vetődött fel azután az a gondolat, hogy a Községi Takarékpénztár útján értékesítsük a fővárosi telkeket és ezzel kapcsolatosan olyan megállapodást kössünk, hogy a szükéges városrendezési célokra a megfelelő összeg mindig rendelkezésünkre álljon. A lapokban olyan hírek jelentek meg, hogy a várható eladások terhére máris folyósítottak nekünk félmillió pengőt, vagyis már előre kölcsönt vettünk fel és ebből szerezzük meg a szükséges telkeket. Erről szó sincsen. Félreértették a szerződés egyik kikötését. Mi azt kívántuk a Községi Takarékpénztártól, hogy minden esztendőben legalább félmillió pengőt bocsásson a rendelkezésünkre és erre fedezetül lekötöttük a telkek értékesítéséből befolyó összegeket. Erre azért volt szükség, mert könnyen előfordulhat, hogy a Községi Takarékpénztár nagyobbarányú telekértékesítési akciót indít, de az üzletből eleinte nem áll megfelelő pénz a rendelkezésre, holott nekünk a telekvásárlásokra, pénzt kell folyósítani. A főváros nem várhat esetleg évekig arra, míg a telkek ára befolyik a Községi Takarékpénztárhoz, tehát a fővárosnak joga van félmillió pengő értékig a Községi Takarékpénztárt igénybe venni és ezt az összeget minden további nélkül telekértékesítésre fordíthatja. Az előleget most nem vettük fel és csak akkor vesszük igénybe a részünkre fenntartott hitelt, amikor az városrendezési célokra szükséges. * Kempelen tanácsnok nyilatkozata megvilágítja ■az egész kérdést. Szendy polgármester javaslata is rámutat arra, hogy küszöbön van Angyalföld. Kelenföld, az Alsórákosi rétek, Víziváros és Óbuda, valamint a Várhegy nyugati és keleti oldalának szabályozása, sőt nincs még befejezve a Tabán rendezése sem. Az új hidak környékének rendezése is sok áldozatot kíván a fővárostól. Mindezek olyan nagy- jelentőségű városrendészeti kérdések, amelyeknek elhanyagolása nagy hiba volna. A Községi Takarék- pénztár bekapcsolásával lehetővé válik nemcsak a fővárosi telkek értékesítése, hanem elő lehet teremteni a feltétlen szükséges városrendezésekre a szükséges pénzügyi fedezetet is. Pénteken tárgyalják a gyors- és nagy vasút építésének tervét A Harrer Ferenc dr. vezetésével működő városfejlesztési különbizottság pénteken rendkívül nagyjelentőségű ülést tart. A meghívó szerint két, a székes- főváros jövő közlekedési politikájának irányt szabó ügy tárgyalása kerül napirendre: egyik a nagyvasút, másik a gyorsvasát ügye. A Föi'árosi Hírlap munkatársa jól informált helyen arról értesült, hogy a két kérdés tárgyalása annál az oknál fogva vált sürgőssé, hogy a Darányi Kálmán miniszterelnök által Győrben bejelentett belső kölcsönben minden valószínűség szerint a székesfőváros is részesedni fogós az általa igénybevételre kerülő hitelösszegek egy részének terhére, ha nem is teljes egészében, do megvalósíthatók lesznek azok a beruházások, amelyek vagy a nagy vasút, vagy a gyorsvasát kiépítésével merülnének fel. A Közmunkatanács korábbi állásfoglalása alapján a két probléma közül sokkal időszerűbb a gyorsvasúti megoldás, már csak azért is, mert mint ismeretes, éppen a közelmúlt napokban tették folyamatba a gyorsvasút dumaparti kialakításához szükséges munkálatokat, illetőleg azo-k egy részét: a Lánchíd-aluljáró megépítésének előmunkálatait. Az eredeti elképzelések szerint a gyorsvasait dunaparti vonalának létesítési költségeit a székesfőváros öt egymásután következő év költségvetésében szándékozott előirányozni, a pénzügyminisztérium azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy ilyen, elsősorban a jövő generáció érdekeit szolgáló nagyarányú beruházások terhei nem háríthatok át a folyó költségvetésekre, hanem azoknak kiadásai költségvetésenkívüli ösz- szegek igénybevétele útján fedezendők. Az a lehetőség, amely most nyílt meg az állami belső kölcsönben való esetleges részesedéssel, teljes mértékben megfelelne a minisztérium álláspontjának és nemcsak az válhatnék valósággá, hogy öt-hat esztendőn belül a gyox-svasút dunaparti vonala átadható legyen rendeltetésének, honem kiépíthetnék a gyorsvasúti forgalom másik főpillérét képező kelet-nyugati irányú fővonalat is. A városfejlesztési különbizottság szakértői a bizottság korábbi intézkedése következtében hosszú hónapok óta foglalkoztak már mind a gyors vasút, mind a nagyvasút tervbevett vonalhálózatának legmegfelelőbb módon való kidolgozásával, emellett azonban kiterjeszkedtek a nyers költségszámításokra is, így tehát a pénteki ülésen egészen bizonyosan rendkívül érdekes és nagyjelentőségű határozathozatalokra van kilátás. Jóllehet a városfejlesztési különbizottság csak: véleményező szerv, de mert működésének eddigi egész ideje alatt mindenkor bebizonyította a székesfővárosi jól felfogott érdekeinek megfelelő abszolút tárgyilagosságát, az általa hozandó döntések egyáltalán nem tekinthetők teoretikus jellgűeknek. Az egész autonómia érdeklődése fordul éppen ezért a pénteki ülés tárgyalási eredményei felé. STELCZER JÁNOS Telefon: 293—725. Vas- fém- és záripari üzeme BUDAPEST, VI., PETNEHÁZY-U. 32. ScEiütz Testvérek, kaplKV. .Optant P.-brona kBnnySfém-dBptfjí fehér-csapágy fém I Telefon: , , 1-530-93. GYÁRTMÁNYAI KIVÁLÓAK! LOHR TESTVEREK ELEKTROTECHNIKAI ÉS MECHANIKAI VÁLLALAT Budapest,VL,Szondy-u.98/a jj|I Telefon: 118-916. jj j jj ICECSE NAGY SÁNDOR Építési vállalkozó, ácsmester Budapest, X., Kereszturi-út 8. Telefon: 1—424—97. ~ win i in hm n1 i i' ii i'iii' iiintti—nnnrm-rffli^r^™*™*^—■^ Kiváló minőségű = chajnotíeí égiák gj jutányosán kaphatók. FE.UE.MCVÁUOS1 GÁXGFÁU j=j LFSXEUFFÉSS IHODÁJSI, m IX., KOPPÁNY-UTCA 2-4. Telefon: 134-054. ==
